A zöldség- és krumplitermesztés nyolc szépkorú művelőjét tüntette ki Bukarestben a Romániai Zöldség- és Gyümölcstermesztők Országos Szövetsége. A magas fokú elismerést a Gheorghe Ionescu-Șișești Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia aulájában nyújtotta át az akadémia elnöke, Valeriu Tabără egyetemi tanár.
Az elvégzett munka becsülete
Ez volt az indítéka annak, hogy a mezőgazdasági akadémia nyolc olyan idős mezőgazdászt hívott találkozóval egybekötött kézszorításra, akik most ünneplik 80., 85., avagy éppen 90. életévüket. Az ünnepeltek között kiemelkedő eredményeinek elismeréseként megtisztelő kitüntetésben részesült a 80 éves barcasági születésű háromszéki mezőgazdasági mérnök, Bartha János, a volt Állami Mezőgazdasági Vállalat egykori igazgatója, a jelenlegi sepsiszentgyörgyi Solfarm Kft. alapítója. Bartha János 1943. november 5-én született Tatrangban. Középiskolai éveit a jelenleg Áprily Lajos nevét viselő brassói líceumban végezte és a kolozsvári Dr. Groza Péter Agrártudományi Intézetben diplomázott. 1966–1972 között a bardoci termelőszövetkezet mérnöke, 1972–1989 között az Uzoni Állami Mezőgazdasági Vállalat főmérnöke és igazgatója, majd tizenegy évig a szépmezői Állami Gazdaság igazgatója.
De azóta sok víz lefolyt az Olton, s kérésünkre Bartha mérnök – akit a legnagyobb tisztelet hangján „Pityókakirályként” emlegetnek Sepsiszéken – elmondta, hogy negyedszázad alatt kitartó munkával, a hazai termesztési módszerek, szabályok tiszteletben tartása és alkalmazása mellett a kezdeti 22 hektárról 500 hektárra sikerült megnövelni a termelésre alkalmas területet, és 2016-ban a Burgonya Zöld Napja rendezvényen arról számolhattak be, hogy a háromszéki helyi időjárási és éghajlati körülmények között is elérték a hektáronkénti 40–50 tonna átlaghozamot. Mindez csakis a burgonya öntözéses termesztési módszererének bevezetése révén volt megvalósítható, ami természetesen újabb költségeket vont maga után 2008-tól kezdődően. A Sepsiszentgyörgyi Öntözéses Vállalkozók Szervezetének elnökeként, irányítása alatt két jelentős uniós pályázatot nyertek 2 millió euró értékben, ebből sikerült teljesen kicserélni Szépmező ezer hektárra rúgó területén az elavult, azbesztcementből készült vízvezető rendszert. A 40 km hosszúságban a talajszint alá süllyesztett vezetékeket rácsatlakoztatták az Olton működő szívó-nyomó állomásra, és a hálózatra felszereltek mintegy 500 csatlakoztatót. A kiépített öntözőrendszerrel nyaranta öt-hat alkalommal végzik a 40–50 tonna hektáronkénti átlaghozamot megvalósító burgonya öntözését.
Díszoklevél és kézfogás
Zökkenés nélküli folytatás
Ez volt az, amire az alapítóknak gondolniuk kellett. Egy örökölt tudásalap már kínálkozott, s a folytatásra a család fiataljai vállalkoztak. Kiss-Bartha Annamáriának és Kiss-Bartha Péter Vilmosnak az élet felkínálta a lehetőséget.
– Nekünk már egy bő évtizeddel ezelőtt megadatott – emlékezett Annamária –, hogy belekóstoljunk ebbe a szép és hasznos, sokoldalú élelmiszer-termelésbe. Idővel színesebbé is vált a tevékenység, merthogy a Solfarm örököseiként nemcsak az alapélelmiszernek számító krumpli termelésének a szigorú szabályaival kellett megismerkednünk, hisz ahogy teltek az évek, emelkedtek a központi elvárások is. Az örökölt és elsajátított ismereteket újabbakkal kellett bővíteni a termelés nyilvántartásának vezetésében, ami az én feladatom, ehhez csatlakozott a hazai szabályok által megkövetelt mindennapi pénzügyi gyakorlat.
Lehet, hogy Annamarinak nem ez volt az álma – gondoltam –, de élményeit olyan odaadással és örömmel mesélte el, hogy meggyőződésem: ez lehet az a gyerekekbe fektetett boldogságféle, amire a szülők rendszerint mindig számítanak.
Kiss-Bartha Péter Vilmos ügyvezetőként vette át a cég irányítását, a változatos összetételű és bonyolult gépparkot, a termelésre szánt földterületeket, a harminc alkalmazott és számos nyári-őszi idényre felvett napszámos felügyelését, irányítását és követését.
A munkacsarnok belseje
Bartha mérnök elmondta, hogy jelenleg olyan alkalmazottjaik is vannak, akik még az állami gazdaságnál dolgoztak, akikben megbízott, azoknak fiatalabb leszármazottai, utódai, akikért természetesen – megbízhatóságuk révén – már a szülők is jótálltak. Az idők során bonyolította a helyzetet, hogy a krumplifélék termesztését újabb termékek követték, jött a búza, vagyis a kenyérgabona a maga szigorú raktározási szabályaival, amelynek külön raktározó munkapontot kellett létrehozni, jött a hirtelen megjelenő, hasznot hozó repce, majd a mikroklíma enyheségének ajándékaként a kukorica, de még inkább a napraforgó ígéretes megjelenése, amely régebb nem igazán kedvelte a térség mikroklímáját.
A Kökös mellett elhaladó nemzetközi főút szomszédságában létesített tágas és minden elvárásának eleget tevő terméklerakat már a fiatalok „műve”. Itt történik a földtől kirostált krumpli további feldolgozása: válogatása, mosása, majd csomagolása és a szállításra való előkészítése. A melegebb klímájú Ókirályság termelői éppen a mi térségünkből igénylik a szavatolt minőségű vetőburgonyát, melynek révén a fogyasztók a leghamarabb juthatnak majd az onnan érkező korai friss krumplihoz.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
