A homoktövis (Hippophae rhamnoides) kiemelkedő C-vitamin forrás, a citromnál tízszeresen többet tartalmaz.
A homoktövis gyümölcscélú nemesítése Oroszországban kezdődött a XX. század elején. Az ötvenes évek elején kerültek az első fajták kereskedelmi forgalomba. E fajták jellemzői a viszonylag alacsony C-vitamin tartalom, a magas cukor és olajtartalom, és a nagy gyümölcsméret. Az egyetemi éveim alatt a hetvenes évek végén már Leningrád környékén ipari ültetvényeket is láttam. A világ termesztésében az utóbbi évtizedekben azok a fajták kerültek előtérbe, melyek tövismentesek, C-vitamin tartalmúk magas, bőtermők, gépi betakarításra alkalmasak. A tövismentesség nézetem szerint az egyike azoknak a kritériumoknak, amit ha kiküszöbölnek, a homoktövis nagyon gyorsan el fog terjedni a Kárpát-medencében is, mert egy kimagasló tulajdonságokkal rendelkező növény. Viszont, aki már próbálta leszedni a gyümölcsét a tövisek közül, az tudja mily kín-keserves munka megküzdeni az ezernyi tövissel.
Kétlaki növény. Ültetvényekbe a biztonságos terméshozás érdekében nő- és hímvirágú egyedeket kell ültetni, melyek aránya 9:1. Április végén virágzik. A termős virágok tömött fürtben, míg a külön bokron fejlődő porzós virágok rövid füzérekben állnak főleg a vesszők felső végén. A megporzást a szél végzi.
Igénytelen növény, a legszegényebb, száraz talajokon is megél. Jól alkalmazkodik a sós talajokhoz is. Gyökere a talaj felső rétegében helyezkedik el, melyen a levegő nitrogénjét megkötő sugárgombák élnek szimbiózisban. A téli hideget jól elviseli, megfelelően telel át –40 0C esetén is. Virágait a tavaszi fagyok nem károsítják.
Szaporítása vegetatív úton történik. Tömegesen szaporodik gyökérsarjakról, továbbá jól szaporítható fás – és zölddugványozással. Ültetvényekbe fajtától függően 4,5-5 m sor- és 1,5-2,0 m tőtávolságot javasolnak. Egy vagy kéttörzsű bokorfává nevelik. A nővirágú egyedek termőkorú metszése folyamatos ritkításból áll. A hímvirágú növényeket 4-5 évente metszik, magasságukat és szélességüket csökkentik. Gyümölcsöt 3-4 éves kortól hoz. Termését az éves vesszőkön hozza. Gyümölcsei fajtától függően augusztus végétől szeptember végéig érnek. A bogyók hullásra nem hajlamosak, akár egész télen át a bokron maradnak. Azonban a dércsípte gyümölcsök beltartalmi értékei, különösen a C-vitamin tartalom, kedvezőtlenül változnak. Ilyenkor olajat nyernek belőle. Ez az értékes olaj, főként telítetlen zsírsavakban és E-vitaminban gazdag. Olajából kozmetikumokat, gyógyszereket gyártanak. Belsőleg, akár kapszulázott formában is radioaktív sugárzásnak kitett helyeken sugárvédőszerként alkalmazzák. Kitűnő fájdalomcsillapító, fekélyeket és sebeket gyorsan begyógyít.
Húsos termésfalából rostos ivólevet készítenek. Mivel értékes vitamin- és pektinforrás, különösen betegek erősítésére alkalmas. A terméséből nyert léből szirup, zselé, koncentrátum, édes must, tejes turmixital, diabetikus termék készíthető. Megszárítva müzlikbe is kiváló. A gyümölcsökből nektár, lekvár, főzhető, de alkalmas bornak és likőrnek, édesipari termékek töltelékanyagának.
Díszcserjeként gyakran ültetik parkokba, utak mellé. Szép, színes, tartós és dús termésfürtje díszítő értéke száraz állapotban is megmarad, padlóvázákban különösen impozáns. Mivel Oroszország a homoktövis-termesztésben világhatalom, kutatóinak sikerült sok tövismentes fajtát előállítani. Íme néhány közülük: Novost Altaja, Syrjanka, Csujszkája és Vitaminnaja. Európában kiváló eredményekkel rendelkeznek a homoktövis termesztésében és kutatásában Németország és Svédország, ahol egyre nagyobb területeket telepítenek belőle.
Bodnár István kertészmérnök, Bakta
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
