Életminőség terén 24 helyet rontott Pozsony egy listán Balaskó Réka2025. 05. 23., p – 10:24
Az elmúlt években Pozsony városképe látványosan megváltozott. Új építkezések, infrastrukturális fejlesztések és modern városkép alakították át a szlovák fővárost, de úgy tűnik, mindez csak látszat.
Látványos fejlődés, de felszínes
Pozsonyban számos beruházás valósult meg az elmúlt években: új felhőkarcolók, bevásárlóközpontok, korszerűsített közlekedési vonalak, modern iskolai létesítmények és egyre több kerékpárút tanúsítja a felszín változását. A városvezetés kommunikációja szerint ezek a fejlesztések a város élhetőségének javítását szolgálják. Matúš Vallo polgármester szerint:
Pozsony ma már nem csupán a múltja, hanem a jövője miatt is figyelemre méltó. Egy nyitott, zöld és fejlődő várost építünk.
Az ilyen típusú beruházások valóban hozzájárulhatnak a városi életminőség emeléséhez, feltéve, hogy kiegyensúlyozott, társadalmilag is érzékeny tervezéssel valósulnak meg. A valóság azonban nem ennyire rózsás.
A nemzetközi rangsorok valósága
Miközben a város képe modernizálódik, a nemzetközi értékelések mást mutatnak. A Resonance Consultancy nevű észak-amerikai várostervezési tanácsadó cég 2025-ös európai városokat vizsgáló jelentésében Pozsony a 35. helyről egészen az 59. helyre esett vissza mindössze két év alatt. A jelentés szerint: „Pozsony elveszítette korábbi lendületét, és nem tudja kellően megtartani vagy idevonzani a tehetséges munkaerőt.” A tanulmány különösen a digitális infrastruktúra, a közösségi szolgáltatások és a kulturális kínálat hiányosságaira mutat rá.
Egy elemző így fogalmazott a jelentésben:
Miközben a város építkezik, nem épül közösség. A kreatív fiatalokat nem csupán a látványos fejlesztések, hanem a valódi lehetőségek érdeklik.
Ez azt jelzi, hogy a város fejlődése nem biztosít megfelelő alapot a hosszú távú fenntarthatóságra.
Kapcsolódó cikkünk
Egy friss felmérés szerint a szlovák lakosság több mint fele, pontosan ötvenhárom százalék tart attól, hogy az ország a következő három évben katonai konfliktusba keveredik.
Félelem a háborútól – a szlovákiai lakosok többsége aggódik
A bizonytalanság különösen a Progresszív Szlovákia szavazóit érinti, akik közül hetven százalék fél a háború kitörésétől. A koalíciós pártok támogatói körében negyvennégy százalék osztja ezt az aggodalmat.
A nők valamivel jobban aggódnak Szlovákia közelgő háborús konfliktusba való beavatkozása miatt, mint az átlagos lakosság
– nyilatkozta Mikuláš Hanes, az NMS ügynökség elemzője. A férfiak viszont megosztottak a kérdésben: ötven százalékuk aggódik.
Sokan inkább háttérfeladatokat vállalnának
A válaszadók fele állította, hogy kész lenne részt venni az ország védelmében egy esetleges támadás esetén. A legtöbben az ellátás, a sebesültek ápolása, vagy az infrastruktúra kiépítése terén segítenének, míg csupán hat százalék harcolna fegyverrel. Mindössze hét-hét százalék vállalná a kiberbiztonsági feladatokat, illetve a drónok irányítását. Hanes szerint ez világos jelzés:
A válaszadók többségét a közvetlen harctól eltérő támogató feladatok vonzzák.
A felmérés arra is rámutatott, hogy a lakosság szerint az állam nincs kellően felkészülve: hetven százalék elégtelennek tartja a jelenlegi védelmi intézkedéseket. A közvélemény elsősorban a védelmi infrastruktúrába történő beruházásokat, az óvóhelyek korszerűsítését és a polgári védelem iskolai oktatását várja. A kötelező katonai szolgálat visszaállítását leginkább a hatvanöt év felettiek támogatják, harminckét százalékos arányban.
Kapcsolódó cikkünk
A szlovák nyugdíjrendszer második pillére körüli újabb politikai vita kapcsán az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) súlyos vádakat fogalmazott meg Robert Fico kormányával szemben.
Több milliárd eurós veszteség: mit állít az ellenzék?
A Progresszív Szlovákia vezetői szerint a második nyugdíjpillér korábbi kormányzati módosításai több száz millió eurós kiesést okoztak a megtakarítóknak. A párt elnöke, Michal Šimečka úgy fogalmazott:
Havonta több száz euróról van szó, amennyivel magasabb nyugdíjat kaphattak volna az emberek, ha nem történtek volna rendszertelen beavatkozások a második pillérbe.
A PS számításai szerint a Fico-kormány intézkedései eddig 5,4 milliárd euróval csökkentették a megtakarításokat. Šimečka szerint az olyan lépések, mint a második pillér járulékainak csökkentése, a 13. nyugdíj bevezetése vagy az általános energiatámogatás bevezetése, hosszú távon veszélyeztetik a rendszer fenntarthatóságát.
A PS a cenazafica.sk oldalon elérhetővé tett egy online kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora veszteséget szenvedett el a második pillér átalakításai miatt. Šimečka szerint egyes megtakarítók esetében az éves veszteség elérheti az 1900–8800 eurót is.
Ez az összeg minden nap növekszik. Ezért mi, a PS-ben mindent meg fogunk tenni, hogy ezt a káros kormányt leváltsuk
– jelentette ki a pártelnök.
Kormányzati reakció: félrevezető, populista állítások
A munkaügyi minisztérium visszautasította a PS állításait. A szóvivő szerint:
Ha a Progresszív Szlovákia nem engedi, hogy az emberek szabadon döntsenek arról, hogy magasabb vagy alacsonyabb nyugdíjat akarnak, akkor nem az emberek érdekeit követi, hanem valaki másét.
A tárca szerint a jelenlegi szakmai vita nem a második pillér megszüntetéséről, csökkentéséről vagy az ott elhelyezett megtakarítások elvonásáról szól, hanem kizárólag annak önkéntes megnyitásáról. Jelenleg mintegy 58 ezer nyugdíjas kap vegyes (1. és 2. pillérből származó) ellátást, és 95%-uk átlagosan havi 50 euróval kevesebbet kap, mintha csak az első pillérben maradtak volna – állítja a minisztérium.
Kapcsolódó cikkünk
Mutatjuk a részleteket.
A PS javaslatai
A Progresszív Szlovákia nem csupán kritikákat fogalmazott meg a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban, hanem konkrét javaslatokat is kínált a rendszer fenntarthatóságának és hatékonyságának javítására.
A párt javaslatai között szerepel többek között a második pillérbe történő minimális hozzájárulás alkotmányos védelme, a járulékok arányának fokozatos növelése, valamint a harmadik pillér jövedelmezőségének javítása a kezelési díjak csökkentésével. Ezek az intézkedések szerintük a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását és az állampolgárok biztonságérzetének erősítését célozzák.
Politikai visszatekintés: Fico négy kormánya és a második pillér
Jozef Hajko, a KDH képviselője emlékeztetett arra, hogy korábban is voltak olyan döntések, amelyek gyengítették a rendszerbe vetett bizalmat:
Ez tiszta populizmus és a probléma más kormányokra és generációkra való áthárítása
– fogalmazott. Štefan Kišš, a pénzügyi bizottság tagja még keményebben kritizált: szerinte „a szociáldemokrata Robert Fico egyszerűen megfosztja az embereket a méltó öregkortól.”
Mindketten rámutattak arra, hogy Fico kormányai több alkalommal is megnyitották a második pillért, ami a rendszer instabilitásához és a megtakarítók tömeges kilépéséhez vezetett.
Szlovákia a régió sereghajtója – más országok jóval elkötelezettebbek
A Globsec független kutatóintézet adatai szerint Szlovákiában csupán negyvenkilenc százalék válaszolta azt, hogy hajlandó lenne fegyvert fogni hazája védelmében. Ez jelentősen elmarad a szomszédos országokban mért adatoktól: Csehországban a megkérdezettek nyolcvanegy, Lengyelországban pedig nyolcvannégy százaléka vállalná ezt.
Szlovákia kivételt képez az egész régióban, mivel csak negyvenkilenc százalék harcolna a saját hazájáért
– mondta Katarína Klingová, a Globsec elemzője.
A háborús konfliktusok megítélésében is jelentős a különbség. Míg Szlovákiában az emberek ötvenkét százaléka szerint Ukrajnának a béke érdekében le kellene mondania területe egy részéről, Csehországban ezt csak harmincnyolc százalék gondolja így. Ez az eltérés Klingová szerint a társadalmak hosszú távú, eltérő hozzáállását mutatja Oroszországhoz és a biztonsági fenyegetésekhez.
Növekvő bizalmatlanság, gyenge információs ellenállóképesség
A szlovákiai lakosok közel harmada – pontosan harminckét százalék – Oroszországot nem ellenségnek, hanem stratégiai partnernek tekinti, és ez öt százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a hivatalos médiába vetett bizalom is alacsony: csupán minden ötödik válaszadó jelölte meg elsődleges információforrásként. Ezzel szemben a megkérdezettek több mint egynegyede inkább a családjától, barátaitól tájékozódik külpolitikai kérdésekben.
A szomszédos országok ezzel szemben erőteljesebb katonai felkészülést mutatnak. Litvánia már 2015-ben visszaállította a kötelező szolgálatot, Lettország és Horvátország pedig 2023-ban és 2025-ben követte a példát. Lengyelország 2027-től önkéntes kiképzést indít évente százezer ember részvételével, és célja egy ötszázezres hadsereg kiépítése. Ezzel szemben Szlovákia nem tervez hasonló lépéseket – Klingová szerint inkább ideológiai vita zajlik a védelem kérdésében, semmint stratégiai cselekvés.
Problémák az élhetőség terén
Bár a városban új villamosvonalak épülnek és nőtt a kerékpárutak száma, a közlekedési rendszer hatékonyságával kapcsolatos lakossági elégedetlenség továbbra is jelentős. Emellett a lakhatás drágulása és a zöldterületek csökkenése is gondot jelent. Egy helyi várostervező így nyilatkozott:
Hiába épülnek új lakótömbök, ha azok nem megfizethetők. Egy város nem lehet élhető, ha csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy benne éljenek.
A közterületek fejlesztése gyakran a belvárosi területekre korlátozódik, miközben a külvárosokban élők közszolgáltatásokhoz való hozzáférése továbbra is nehézkes. A szociális különbségek pedig egyre látványosabbá válnak.
Válság a kreatív szektorban?
Pozsony korábban a régió egyik feltörekvő kreatív központjaként volt ismert, azonban mára egyre több fiatal szakember hagyja el a várost. Egy egyetemi oktató szerint:
A fiatalok nemcsak jobb fizetést, hanem inspirálóbb környezetet is keresnek. Pozsony nem ad számukra elég okot, hogy maradjanak.
Ennek következményeként csökken a helyi kulturális élet dinamizmusa, és veszélybe kerül a város hosszú távú versenyképessége.
A Resonance elemzése ezt is alátámasztja: „Azok a települések lesznek sikeresek, amelyek nemcsak munkahelyeket, hanem életstílust is kínálnak.”
Változásra van szükség
Pozsony városvezetése a kritikák ellenére bizakodó. A polgármester hangsúlyozza: „Az előttünk álló évek a közösségépítésről fognak szólni. A cél, hogy minden pozsonyi otthon érezze magát ebben a városban.” Ehhez azonban rendszerszintű változásokra lesz szükség a várostervezés, a lakáspolitika, a közlekedés és a kulturális stratégia területén egyaránt.
„Egy város nem attól lesz modern, hogy sok az üvegépület. A valódi modernitás ott kezdődik, ahol az emberek is jól érzik magukat.”
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
