Elengedi a Fidesz az alaptörvény módosítását

Elengedi a Fidesz az alaptörvény módosítását

A kormánypártok szerint az ellenzék kudarca, az ellenzékiek szerint viszont a kormány fiaskója az a határozat, amelyet az Alkotmánybíróság a kötelező kvótákkal és a csoportos betelepítéssel kapcsolatban a napokban közzétett.

A kormánypárti politikusok Orbán Viktor kormányfőtől Halász Jánosig, a Fidesz-frakció szóvivőjéig már második napja ünnepelték tegnap az Alkotmánybíróság döntését, ami azért is érdekes, mert a testület nem hozott semmilyen konkrét határozatot a migránsok tervezett tömeges áttelepítésével kapcsolatban. Csupán elvi állásfoglalást adott ki, miszerint ha beadvány érkezik, akkor vizsgálhatják, hogy kiolvashatók-e a jelenlegi alaptörvényből is bizonyos következtetések. Vagyis hogy „az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát”. Ráadásul leválasztották az éppen a migránsok csoportos betelepítésével kapcsolatos lényegi kérdést a többi ombudsmani felvetésről (Székely László fordult korábban a testülethez), és csak később tárgyalják. Sokat elárul a helyzetről, hogy az MDF-, Fidesz-, majd KDNP-képviselő, jelenleg alkotmánybíró Salamon László különvéleményben fejtette ki, hogy a testület határozata „ezekből az elvi alapokból nem jut el az alapjogi biztos kérdéseire vonatkozó konzekvenciák levonásáig”. Az érvénytelenül végződött október 2-ai népszavazás, valamint az alkotmánymódosítás november 8-ai kudarca után viszont ennyi is elég volt a Fidesznek arra, hogy újabb kommunikációs lavinát indítson, és az ellenzék kudarcának állítsa be azt, amit az Alkotmánybíróság (nem) mondott. A határozat hivatkozási alappá válhat a korábban létfontosságúnak ítélt alaptörvény-módosítás elengedésére. – A helyzet az, hogy amikor ezt meghallottam, akkor először megemeltem a kalapomat az Alkotmánybíróság döntése és a magyar alkotmánybírók előtt, utána pedig földobáltam az égnek, mert óriási segítséget kaptam ahhoz a csatához, amit Brüsszelben meg kell vívni – ezt mondta Orbán Viktor tegnap az állami rádiónak, célozva a december közepén esedékes uniós csúcsra.

Hozzátette, most már zárójelbe lehet tenni „az ellenzék gáncsoskodását”, mert az Alkotmánybíróság kimondta, alkotmánymódosítás nélkül is, a mostani alkotmányszöveg alapján is joga és kötelessége a kormánynak kiállnia Magyarország önazonossága és elemi érdekei mellett. – Ez azt jelenti, hogy nem támogathatnak olyan brüsszeli döntést, mely sérti a szuverenitást, és nem mondhatja meg más, ki éljen itt, azaz külső döntéssel nem lehet megváltoztatni az ország népességét – tette hozzá Orbán Viktor.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője pedig úgy fogalmazott tegnap, hogy az ellenzék súlyos veresége az uniós kvótarendszerrel összefüggő szerdai alkotmánybírósági állásfoglalás. Ezt azzal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok megakadályozták az alkotmánymódosítást, amelynek célja épp a migránsok betelepítésének megtiltása lett volna.

Belpolitikai játszma

– Örülünk az Alkotmánybíróság döntésének, de nehezen érthető, miért lenne az ellenzék kudarca, ha kiderül, hogy a jelenlegi alaptörvényből is kiolvasható az ország szuverenitásának, önazonosságának védelme – fogalmazott érdeklődésünkre Staudt Gábor (Jobbik). Utalt rá, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői az alaptörvény-módosítás parlamenti szavazása előtt úgy állították be a helyzetet, hogy mindennek vége lesz, ha nem sikerül elfogadni, most mégis ennek ellenkezője derül ki, vagyis épp a kormánypártok vezették félre az embereket. Szerinte így az egész népszavazási kérdés csak belpolitikai játszma volt, hiszen a kormánypártoknak tudniuk kellett, hogy várható az Alkotmánybíróságon ilyen határozat. Staudt Gábor ezzel együtt úgy látja, az alkotmány módosítása nem felesleges, hiszen ha majd a testületnek a lényegi kérdésben is döntenie kell, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen érvekre és az alkotmány milyen szakaszaira támaszkodhatnak. (A Jobbik is az alaptörvény-módosítás mellett állt, de a szükséges kétharmad létrejöttéhez csak a letelepedési kötvények kivezetése esetén járultak volna hozzá. Ezt azonban a Fidesz nem volt hajlandó elfogadni.)

A Fidesz újabb kudarcáról és a kormány vereségéről beszélt az Alkotmánybíróság határozata után Bárándy Gergely is. Az MSZP képviselője kérdésünkre kijelentette: nem mondták azt, hogy akarják a betelepítési kvótát, ahogy az alaptörvény módosítására is nemet mondtak. Szerinte amit a Fidesz csinál, az „gyerekes viselkedés”, hiszen az Alkotmánybíróság döntése épp a szocialista álláspontot igazolja, a jogi helyzet ugyanis az alkotmánymódosítás nélkül is olyan, mintha a változtatást elvégezték volna. Népszavazás nélkül pedig „húszmilliárddal beljebb lennének, és elkerülhető lett volna a gyűlöletkampány is”.

Figyelemelterelés

– Ha a jelenlegi alaptörvényből levezethető mindaz, amiért Orbán Viktor „harcolt”, akkor az alkotmány módosítása körüli felhajtás csak figyelemelterelés volt a Fidesz részéről – erről már Gál József, az LMP szóvivője beszélt érdeklődésünkre. Szerinte a kormánypártoknak tudniuk kellett, hogy a jelenlegi alkotmányból milyen következtetések vonhatók le, így az egész „hercehurca” csak arra volt jó, hogy eltereljék a figyelmet például a továbbra is nagyon alacsony bérekről.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke felháborítónak nevezte, hogy „Orbán Viktor és Halász János is hazudott”. – Az alkotmányos identitás fogalmának bevezetésével pedig azt igazolta a fideszes kontroll alatt működő testület, hogy a jogon túlra is kiterjesztik véleményüket, ha Orbán Viktor politikai érdekei ezt kívánják – közölte.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 03.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »