Magyar Péter számos közjogi méltóság távozását követeli. Erről, és az esetleges alkomtányozásról az InfoRádió Aréna című műsorában beszélgetett Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
Kiszelly Zoltán szerint most nem egy „konszenzusos demokrácia” várható, hanem egy „többségi demokrácia”, ami, mint fogalmazott, szintén egy demokráciafelfogás, a tankönyvekben mind a kettő le van írva.
A Fidesz a többségi demokráciafelfogást követte. Nyilván az új kormány is megteheti ezt a kétharmad birtokában
– mondta, hozzátéve: ez átírja a közjogi méltóságoknak azt a logikáját, ami az intézmények lényegét adná, hogy a ciklusokon átívelő mandátummal függetlenné válnak az őket jelölő párttól, kormánytöbbségtől, és a törvények, illetve az alaptörvény alapján látják el a hivatalukat. Ez adja ezeknek az intézményeknek a fékek és ellensúlyok rendszerében betöltött súlyát, jelentőségét – mondta.
„Most azt mondják, hogy ezek az emberek szerintük nem úgy látták el a feladataikat, ahogy a törvények és az alaptörvény ezt számukra meghatározzák. Ez lenne az indok arra, hogy lemondjanak. De azt nem látjuk még, hogy milyen új rendszert akarnak létrehozni” – emelte ki, és hozzátette: ha ezek az emberek lemondanak, akkor nyilván fehér lappal indulhat a rendszer, hiszen ha nincsen alkotmánybírósági elnök vagy köztársasági elnök, akkor most gyorsított törvényhozással, az új kétharmados törvényeknél nagyobb szabadsággal tudnak új, akár kétharmados intézményeket is létrehozni. Az is kérdéses szerinte, hogy az ügyészség továbbra is az Országgyűlés alá rendelten működik majd, ahogy a rendszerváltás óta eddig volt, vagy más nyugati országok modelljét követve az Igazságügyminisztérium alá tartozik majd.
„Ha ezek a közjogi méltóságok lemondanak, azzal nyilván azt üzenik, hogy jó, akkor most újrakezdünk valamit. De ha hivatalban maradnak és konfliktus lesz, ezzel a Tisza fenn tudja tartani a drámát: meg tudja tartani azokat a szavazókat, akik a NER ellen szavaztak Magyar Péterre, és nem Magyar Péter miatt, vagy valami új mellett, hanem a régi ellen szavaztak. Tehát
ez egy produktív konfliktus Magyar Péter számára, de nyilván a Fidesznek is lehetőséget ad arra, hogy mozgósítsa a szavazóit.
Látjuk ezt a versenyt, Magyar Péter a Facebookon kérdezi, hogy hány ember akarja, hogy lemondjon Sulyok Tamás. Itt már több like gyűlt össze, mint a Citizengo kezdeményezésnél Sulyok Tamás mellett, de nyilván könnyebb a Facebookon egy like-ot megnyomni, mint feliratkozni egy internetes oldal petíciójára” – fogalmazott Kiszelly Zoltán.
A kérdésre, hogy van-e arra valami tankönyvi adat, hogy egy kétharmados hatalom meddig szokta szeretni a fékek és ellensúlyok rendszerét, és mikor jön rá arra, hogy tulajdonképpen az lassítja a kormányzás folyamatait, Lakatos Júlia azt mondta: „ez azért is érdekes, mert szerintem
a Tiszát is meglepte egy kicsit, hogy kétharmaddal győztek, mert az a modell, amit kidolgoztak a hatalomátvételre, nem kétharmadra volt tervezve”.
Úgy véli, a Tisza-modell arra volt tervezve, hogyan próbálják meg helyreállítani az alkotmányos helyzetet, a jogállamiságot, ha azok a korlátok, amiket beépített a Fidesz a rendszerébe, jelen vannak.
„És most kérdés, hogy ezek a fékek nélkül akkor most mit csináljunk? Én még nem látom, hogy ez hogy fog kinézni. Sokkal nagyobb lehetőséget ad a kétharmad, és úgy gondolom, hogy élni is fog vele a Tisza. Ez egyébként minden ilyen rendszerváltás kockázata, hogy adott esetben, és most itt nem a Tiszára mondom, hanem általánosan politikatudományos megfigyelés, hogy idővel ugyanazokat a korlátokat lépik át a pártok, sőt van, hogy egyáltalán el sem jut odáig egy rendszer, mert visszájára fordul, mert nincsen meg az az intézményes, alkotmányos vagy civil támogatás, ami szükséges ahhoz, hogy egy rendszer működjön. Én azt látom ebben, hogy
a közjogi méltóságok ügye egy abszolút olyan dolog, ami fenn tudja tartani a Tisza iránti aktivitást, ami megadja azt a katarzisélményt, amire nagyon erős társadalmi igény van. De ahhoz, hogy most alkotmányozásról beszéljünk, még túl korán van.
Még nem tudjuk, mit fog csinálni a Tisza” – mondta Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. Az interjút teljes terjedelmében megnézheti, illetve meghallgathatja alább.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
