Ismét háborúellenes gyűlést tartottak a digitális polgári körök szombaton, ezúttal Hatvanban, és ezúttal is a miniszterelnök részvételével. Az elhangzottakat Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, valamint Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője értékelte.
A nemzeti petíció került a középpontba, arról volt szó, hogy ennek kitöltésével tudják a magyarok megvédeni saját magukat és az érdeküket, és azt láthatjuk, hogy a nemzeti petíció sikere vezetheti majd el a kormányt oda, hogy Brüsszelben is megértsék, a magyarok nemet mondanak a háború finanszírozására, Ukrajna támogatására és a rezsiköltségek háború miatti emelkedésére – emelte ki az InfoRádióban Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője.
Úgy látja, a korábbi nemzeti konzultációknak is volt foganatja Brüsszelben, hiszen végül az azokban megfogalmazódott válaszadói vélemények szerint történt a magyar politika, szemben a brüsszeli politikával. „Például a migráció kérdésében a magyarok egyértelműen kifejezték – 2015-16-ban, és a későbbiek során is –, hogy nem kívánnak migránsokat befogadni, és ennek megfelelően a magyar kormány képviselte is ezt az álláspontot. Ugyanez igaz a háború támogatására, ahogy Ukrajna finanszírozása kérdésében, illetve abban a kérdésben is, hogy az orosz gázról való leválást a magyar kormány nem támogatja. Most ezen a ponton tartunk: Brüsszelnek van egy döntése, hogy le kell válni az orosz gázról, mindezt 2027-ig tervezi megtenni. Ebben a kérdésben is, ahogy mondani szokták, Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz” – fogalmazott Pálfalvi Milán.
A hétvégi hatvani DPK-gyűlésen is szóba kerültek Lázár János építési és közlekedési miniszter cigányokkal kapcsolatos, komoly vitákat kiváltó kijelentései és a lehetséges munkavállalásokra vonatkozó mondatai, az ügyre Orbán Viktor miniszterelnök is reflektált. A témát az elemző szerint a Fidesz bizonyos szempontból már lezártnak tekinti.
„Ha valaki meghallgatja Lázár János teljes szövegét, akkor abból egyértelműen kiolvashatja, hogy nem a cigányság ellen szólt. Szerencsétlen mondat volt, de bocsánatot kért, nem akart ezzel senkit megsérteni, ezt a szövegkörnyezetből lehet érteni” – mondta Pálfalvi Milán, aki szerint a kormány az elmúlt évek során egyértelműen pozitív hozzáállást tanúsított a munkaalapú társadalom építése és a cigányság segítése tekintetében. Szerinte az ellenzék mindig is arra apellált, hogy keressen valamilyen botránylehetőséget, és ennek megfelelően próbálja most is alakítani a helyzetet, de ez egy kétségbeesett próbálkozás a részükről” – értékelt az elemző.
Idézte a Nézőpont Intézet kutatását, miszerint a miniszterelnöki alkalmasság kérdésében Orbán Viktor teljesen egyértelműen, olyan mértékben vezet, hogy ezzel a Fidesz a 2026-os választást meg is nyerheti.
A szombati DPK-gyűlés közben megtartotta évértékelő beszédét Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke, nála ismét a határon túliak szavazati joga volt a középpontban. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a DK-nak elemi érdeke, hogy most szélsőséges témákat dobjon be. Nem meglepő, hogy a határon túli magyarok szavazati jogával foglalkozik és azt veti fel, hogy ezt el kellene venni. Arra számít, hogy mivel a bejutási küszöb határán van a párt, ezért egyre újabb szélsőséges üzenetei lesznek – meglátása szerint
elemi érdeke Dobrev Klárának és a DK-nak, hogy róluk szóljanak a hírek, hogy a tőlük elpártolt szimpatizánsokat valamiképpen vissza tudják édesgetni.
A Tisza Párt a várakozásokkal ellentétben a hétvégén mégsem mutatta be a programját. Ezzel kapcsolatban Pálfalvi Milán azt mondta, Magyar Péter nem programot hirdetett, hanem a fideszeseknek üzent.
„A 2002-es MSZP-s stratégiát folytatja Magyar Péter: azt ígéri, hogy ugyanazt fogja csinálni, mint amit a Fidesz-KDNP. Olyanokat mond, amelyekkel szemben a valóság egészen mást mutat, nevezetesen, hogy megtartják a rezsicsökkentést és kibővítik. Ugye annak idején Medgyessy Péter is azt ígérte Orbán Viktorral szemben 2002-ben, hogy ugyanazt fogja csinálni, mint akkor a Fidesz, és majd még egy kicsit fokozni is fogja ezeket az intézkedéseket, tehát jóléti ígéreteket tett. De láttuk, hogy amit mondott, nem volt igaz, és láttuk, hogy mi következett utána. Kormányválság, jött Gyurcsány Ferenc, bejött az IMF és megtörtént 2006-ban az őszödi beszéd, óriási gazdasági katasztrófa volt, társadalmilag is káoszt éltünk meg, jöttek a cigánygyilkosságok, az antiszemitizmus felerősödött, tehát káosz volt. Magyar Péter azt ígéri, hogy ugyanazt fogja csinálni, mint a Fidesz, csak még jobban – szerintem az ő szavait pontosan ennyire kell komolyan venni” – mondta Pálfalvi Milán.
Másként értékelte az Orbán Viktortól elhangzottakat Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki szerint már mindenki kezd hozzászokni, hogy miként zajlik ez a „fideszes kampány- és rendezvénysorozat”.
„Ez nem egy háborúellenes gyűlés, hanem ez a Fidesz kampánya, ahol Orbán Viktor nagyon nagy aktivitással próbálja meg ha nem is a Fidesz táborát, de a fideszes szavazók aktivitását növelni. A mi adataink szerint ugyanis nem nőtt a Fidesz támogatottsága, de a Fideszes szavazók aktivitása igen, erre láthatóan jók ezek a rendezvények” – fogalmazott.
Új elemnek csak azt tartotta, hogy a miniszterelnök is beszállt a „kármentésbe” Lázár János elhíresült szavai ügyében. Ezzel kapcsolatban szerinte a Fidesznek az a problémája, hogy erre terelődött a közbeszéd. „A kommunikációs térben egy olyan akadály keletkezett, ami miatt nem a háború veszélyeiről, nem a rémhírterjesztés újabb formáiról, nem az újabb és újabb jóléti intézkedésekről beszélünk, és hát persze nem beszélünk a 0,3 százalékos növekedésről sem, hanem erről” – értékelt Horn Gábor. Szerinte sajnálatos módon amit a tárcavezető kimondott, az a magyar közgondolkodásban benne van, ezt felmérték a Fidesznél, de azt nem, hogy kimondva milyen hatást, milyen turbulenciát okoz. Most a párt magyarázkodásra kényszerül, ami egy választási kampány vége felé baj, és Horn Gábor szerint mindez károkat okozott a Fidesznek.
A Republikon Intézet vezetője szerint az, hogy a kormány a választás előtti hetekben előáll egy ilyen, közvetlenül a kormányzó párt érdekeit és csak az övét szolgáló, közpénzből elvégzett beavatkozással, mint amilyen a nemzeti petíció, az egy nagyon súlyos lépés, és az ő szemében kimeríti a választási csalás fogalmát. Hasonlónak tartja a helyzetet a 2022-eshez, amikor „a melegek elleni” népszavazást az országgyűlési választással egy időben, azzal összevonva tartották meg. De ez a szavazás akkor elbukott – értékelt Horn Gábor.
Arról, hogy a Tisza Párt nem ismertette a programját a hétvégén, elmondta: amíg az elmúlt két hétben két, a Tisza számára mindenképpen jelentős üzenetet tartalmazó szakértőt mutattak be, addig jelenleg egy egyéni képviselőjelöltet az egyetlen helyen, ahol még nem volt képviselőjelöltje a Tiszának. Az elmúlt 35 év tapasztalatai alapján úgy látja:
önmagában az, hogy valaki más szakmában, más területen sikeres, még nem jelent előnyt a politikában.
Ráadásul „önmagában ez a bejelentés kevés, ami abból is látszik, hogy bár Magyar Péter előállt egy állítólag a fideszeseknek szóló kis videóval, ami persze meggyőződésem szerint nem a fideszes szavazóknak, hanem a többieknek elsősorban a bizonytalanoknak szól, múlt felvállalásával és a változás lehetőségeinek kínálásával” – fogalmazott a Republikon Intézet vezetője.
Dobrev Klára DK-elnök új javaslatát a választási rendszer megváltoztatására, a határon túliak szavazatának elvételére komolytalannak tartja, annak jeleként értelmezi, hogy a Demokratikus Koalíció alól egyre inkább kicsúszik a talaj.
„Amikor egy párt nekiront a közvélemény-kutatóknak, ahogy a DK-nál történt a Mediánnal, amikor egy párt már csak a párthoz kevéssé köthető politikai szereplőket próbál meg felmutatni, az azt jelenti, hogy ők maguk is kételkedhetnek abban, hogy megy ez a dolog. A magam részéről nem tartom szerencsésnek azt, hogy valaki így nekimenjen a választások előtt néhány héttel a határon túli magyarságnak. Szerintem ők sem gondolják, hogy bármiféle realitása lenne ennek” – értékelt Horn Gábor.
Választmányi ülést tartott a hétvégén az MSZP is, amiről kevés hír érkezett, inkább csak azt tudni, hogya február 20-án lesz, vélhetően ott döntenek arról, hogy indul-e egyáltalán az MSZP az idei országgyűlési választáson. Hiller István közben bejelentette, hogy a bíróság bejegyzett egy pártot Egységes Baloldal néven. Minderről a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, hogy ez egyfajta végjáték, maguk sem tudják, mit akarnak.
„Nem tartattam volna elképzelhetetlen forgatókönyvnek, hogy valamiféle közös baloldali kezdeményezéssel próbálják megoldani a megoldhatatlan feladatot, és a baloldali szavazók számára ajánlatot adnak. Ebbe akár a DK is becsatlakozhatott volna, de ilyen formában, ennyire elkésve, ennyire az utolsó perc után nem nagyon látok erre már lehetőséget, miközben azt gondolom, hogy Hiller István jól érzi azt, a párt és a baloldali gondolat számára valamiféle egységes ajánlat jelenthette volna a túlélést. A baloldali szavazók egyébként zavarban is vannak, hiszen a Tisza kampánya láthatóan és érzékelhetően nem nekik szól, az sokkal inkább egy középjobboldali konzervatív párt ígérete. Az MSZP mintha már eldöntötte volna ezt az egész történetet ezzel az utolsó pillanattal” – fogalmazott Horn Gábor az InfoRádióban.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
