A magyar-amerikai kapcsolatok alakulására a történelmi háttér és a kelet-közép-európai politikai változások jelentős hatást gyakoroltak az elmúlt bő száz év során. Az elmúlt 30 évben ugyanakkor Magyarország az egyik legfontosabb katonai, politikai és gazdasági szövetségeseként tekint az Egyesült Államokra – hangsúlyozta Szigethy-Ambrus Nikoletta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a mai csúcs kapcsán.
Az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok kezdetei a XIX. század második felére nyúlnak vissza. 1869-ben a Magyar Királyság területén jött létre az első amerikai diplomáciai képviselet, tulajdonképpen ez volt az első olyan pont, amely mérföldkövet jelentett a magyar-amerikai kapcsolatokban. Ekkor egy konzuli ügynököt helyeztek ki az akkori Pestre, és ezt követően 1874-ben jelölték ki a konzult. Mint Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban felidézte, az első állomáshely 1917-es megszűnéséig, 1904-től főkonzulátusként működött ez a kirendeltség, Magyarország pedig 1922-ben tudta megnyitni az első külképviseleteit, a New York-i főkonzulátust, illetve további három alkonzulátust Pittsburghben, Chicagóban és Clevelandben.
A 20. század során főképp a háborúk, illetve a politikai rendszerek határozták meg a magyar-amerikai kapcsolatokat. Az Egyesült Államok háborúba lépett Németország ellen, ezt követően pedig az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntette a diplomáciai kapcsolatait az Államokkal 1917. április 8-án. Ezután pedig az Osztrák-Magyar Monarchia is háborúba lépett december 7-én, így egymással hadban álló felek lettek.
Az első világháborút követően, illetve a trianoni rendezés következtében ismét változtak a magyar-amerikai kapcsolatok, míg 1919 decemberében Ulysses Grant-Smith-t nevezték ki az Egyesült Államok magyarországi megbízottjának, azzal a feladattal, hogy
jelentést tegyen a politikai fejleményekről, és elősegítse a két ország közötti kereskedelmet.
A továbbiakban valamelyest normalizálódott a viszony, annak ellenére, hogy az első világháború után jelentős változások történtek a magyarországi belpolitikában is, és a második világháborúig sikerült stabilizálni ezt a helyzetet.
A második világháború idején ismét szembenálló felek lettek egymással, ami nagyban meghatározta Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatát. 1941. december 11-én Magyarország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Washingtonnal, ezt pedig december 13-án egy hadüzenet is követte, amely nyomatékosította az új helyzetet. A háborús álláspontot egyébként az USA ekkor még nem fogadta el teljes mértékben, csak 1942. június 5-én hagyta ezt jóvá az amerikai kongresszus, és ezt követően tulajdonképpen már hadban álló felekként tekinthetünk a két országra – sorolta Szigethy-Ambrus Nikoletta.
A második világháború után újabb olyan események is történtek, amelyek a magyar-amerikai kapcsolatokban mérföldköveket jelentettek. Ilyen volt az 1956-os forradalom is, amelyben ugyan szóbeli támogatásukról biztosították a forradalomban résztvevő magyar fiatalokat az amerikai, illetve a szövetséges államok, viszont tényleges fizikai támogatás nem érkezett hozzájuk, és ez főképp azt mutatta, hogy
az USA számára a bipoláris világrend egyensúly-fenntartása fontosabbnak bizonyult ekkor, mint az, hogy tevőlegesen segítséget nyújtson a diktatúrától szabadulni vágyó országok számára.
Ezt követően 1966-ban nagykövetséggé nyilvánították a magyarországi külképviseletet, és egy évvel később, 1967-ben pedig megérkezett Magyarországra az első amerikai nagykövet és megkezdte tevékenységét, magyar részről pedig 1967 októberében Nagy János kezdte meg munkáját az Egyesült Államok akkreditált nagyköveteként.
A két ország közötti gazdasági kapcsolatok az 1960-as évek végétől, 1970-es évek elejétől kezdtek el erőteljesebben fejlődni, de igazán az 1989-90-es rendszerváltási időszakokban élénkültek meg. Az árukereskedelem mellett a tőkekihelyezésekben, tehát a magyarországi amerikai tulajdonú leányvállalatok nyitásában is kimutatható volt ez, illetve olyan egyezményekben és együttműködésekben, amelyek a bilaterális viszonyt erősítették a két ország között – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta..
A diplomáciai és a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok nem mindig fejlődtek párhuzamosan – mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.
„Korábban, amikor nem háborús félként tekintettek egymásra, akkor a kereskedelmi kapcsolatok is kiválóan alakultak. Az elmúlt években figyelhettük meg azt, hogy tulajdonképpen két vágányra szakadt a folyamat, és míg a diplomáciában nagyon sokszor érzékelhettük azt a korábbi Biden-hivatal alatt, hogy negatívak a visszajelzések az amerikai kormány részéről és a diplomáciai kapcsolatok sem tekinthetőek kifejezetten jónak, addig a kereskedelemben mindez nem tudott így visszatükröződni. 2010 és 2024 között folyamatosan nőtt a magyar export az USA-ba, illetve az amerikai import is Magyarországra, vagyis nem minden esetben volt összefüggés a kereskedelmi és a diplomáciai kapcsolatok minősége között” – mutatott rá Szigethy-Ambrus Nikoletta. Hozzátette: az elmúlt években felmondott egyezmények, így például a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény is negatívan hatott a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődésére.
Az elmúlt évtizedben folyamatosan bővült a magyar export értéke az Egyesült Államokba.
Az elemző beszélt arról is, hogy az amerikai vállalatok magyarországi jelenléte az elmúlt 30 évben fokozatosan növekedett, és stabil tőkebefektetői pozíciót tudott elérni.
2014 és 2024 között összesen 140 projektet jegyeztek az amerikai befektetők és a Magyar Befektetési Ügynökség részéről, amelyek összértéke elérte a 2,4 milliárd eurót.
Ezen kívül az is mutatja a kapcsolatok fejlődését, hogy az amerikai eredetű, Magyarországon működő leányvállalatok száma 2023-ban 1362 volt, közülük ráadásul 650 teljes egészében amerikai tulajdonú társaság.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
