El innen

Megfigyeltem, hogy azok, akik lelkesen éljeneznek, ha a beözönlő idegen etnikai elemről van szó, éppoly lelkesen bólogatnak arra, hogy a magyar menjen el. Menjen nyugatra, mert itt rossz. Fájdalom, sokan, akik a beözönlés veszélyeit felismerik, a kiözönlését nem. Én viszont nem tudom mi a baj az országgal.
Simán gyalázhatom a rendszert, legfeljebb letilt a facebook egy hétre. Rendben, van, amiért le is csuknak, de olyan 1970-ben is volt, meg 1870-ben is. Trianon után voltak területek, ahol a magyar állami hivatalnok még dolgozott, de a fizetés pestről már nem jött több hónapja, én meg, ha koszos a billentyűzet, nem pucolom meg, kidobom, és veszek másikat a média merktban. Miért kell innen elmenni?
Ja, hogy materialista kiürült világ. De nyugatra, ahol kategóriákkal rosszabb? Ahol a buzifelvonuláson a polgármester is ott vonul? Tarlóst nem láttam még vonulni.
Nálam a bicska is kinyílik, amikor látom, hogy valaki Németországból, meg Londonból osztja az észt, hazaárulóz, és tudja jobban, hogy mit kéne mikor és kinek.
Úgy tudom, van egy mondat, ami így hangzik „Itt élned-halnod kell” Nem az, hogy itt élned kell, ha évente vehetsz kocsit.
A Kárpát medencét elhagyni magyar embernek akkor szabad, ha kötél várja. „Életszínvonalért”, autóért, Slipknot koncertért soha.
Mire föl ítéljük el az erdélyi magyart, hogy oláh iskolába íratja a gyerekét, ha a csonkaországi németre cseréli a nyelvét, mert 5 éves az autója?
Aki kimegy és kint nősül, annak a gyereke már nem lesz magyar. Egy darabig még lehet megosztani a kucuc infos cikkeket, meg Kárpátiát hallgatni, de a másod harmatgenerációt ez nem érdekli. Az a magyar éppúgy elveszett, mintha abortálták volna. Több embert ismerek, aki kiment – és onnan radikális a kommentjeiben – de egy se azért ment ki, mert börtön várt volna rá, vagy, mert nem volt ennie. Életerős, húszas-harmincasok. Akiknek „elegük volt” a 140 nettóból. De megvetik a kárpátaljait, aki „feladja az ősi földet”, és a székely is tartson ki, mert „Vesszen Trianon!”

Hírdetés


Forrás:pozsonyiadam.blogspot.com
Tovább a cikkre »