A koronavírus-járvány után tavasszal kezdődött az infláció emelkedése, több mint nyolc év után 5 százalék fölé emelkedett az áremelkedés üteme. Júliusban jött egy kis megnyugvás, majd augusztusban újra emelkedésnek indult az éves ráta. Alaposabban megnézve a fő probléma, hogy egyre kevésbé fogható a korábbi egyszeri tényezőkre (például a koronavírus válság miatti tavalyi alacsony bázisra) a drágulás, augusztusban már az üzemanyagok és a dohánytermékek sem voltak az élvonalban – írja a Portfolio.
Augusztusban megint az 5 százalékot közelítette az infláció
A júliusi 4,6 százalékról augusztusban 4,9 százalékra emelkedett az éves infláció Magyarországon – közölte szerdán a KSH. Az adat meghaladta a várakozásokat, az elemzők szerint ez volt az utolsó hónap, amikor öt százalék alatt volt az áremelkedés üteme, szeptembertől ismét a lélektani határ fölé emelkedhet a ráta. Novemberben pedig akár a júniusi 5,3%-ot is meghaladhatja az infláció, ami már közel kilencéves csúcsot jelentene.
A lap már a szerdai adat első értelmezésekor írt arról, hogy éves alapon továbbra is az üzemanyagok és a dohánytermékek ára emelkedett a legnagyobb mértékben. Előbbi esetében a nyersanyagárak tavaly tavaszi esése miatti alacsony bázis okozta a 10 százalék feletti drágulást, míg a dohánytermékek esetében április elsejétől emelkedett a jövedéki adó, ami egészen 2022 tavaszáig emeli az éves összehasonlítású árakat.
Ugyanakkor augusztusban már a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások esetében is meghaladta a havi áremelkedés az átlagot, vagyis
egyre kevésbé igaz, hogy csak az egyszeri bázishatások mozgatják az inflációt.
Előzetesen számítani lehetett arra, hogy a gazdaság újranyitásával megjelennek majd a tartósabb hatások az inflációban, a jelek szerint ez Magyarországon kifejezetten erős volt már az utóbbi hónapokban. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi inflációs időszak második szakaszába léptünk, a koronavírus miatti átmeneti megugrás után már a strukturális hatások is megjelentek. Kérdés persze, hogy ezek mennyire lesznek tartósak, a válságot követően egyszeri pillanat lesz az árak emelése, vagy ez fokozatosan megy majd végbe. Az normális, hogy a másfél éves lezárás és korlátozás után hirtelen bepótolják az elmaradt áremelkedéseket a cégek, elsősorban a szolgáltató szektor, azonban ha ehhez strukturális változások (munkaerőhiány, nyersanyaghiány, tartós áremelkedés stb.) is párosul ehhez, akkor elhúzódó is lehet ez a második szakasz.
Még mindig az étolaj vezeti a ranglistát
Az utóbbi hónapokban már láthattuk, hogy a legnagyobb áremelkedést az étolaj mutatta, éves alapon még augusztusban is harminc százalék felett volt az áremelkedés. Ebben a rangsorban dobogós helyen állnak még az üzemanyagok és a dohányáruk az előbb említett bázishatások miatt.
Tíz százalék feletti ütemben drágult a külföldi üdülés, illetve a lakásjavítás és a karbantartás. Előbbi nagyrészt szezonalitásnak és a szolgáltatások újraindulásának köszönhető, míg a lakásfelújítás esetében a kormány családosoknak nyújtott támogatása pörgetheti az árakat. Tavasszal márkülön cikkben foglalkozott a lap a globálisan tapasztalható kerékpárhiánnyal, amely a magyar fogyasztói árakban is megmutatkozik, hiszen 10 százalék feletti ütemben drágultak a kerékpárok a KSH kimutatása szerint.
De ne csak a rossz híreket nézzük, természetesen voltak olyan termékek, melyek ára csökkent egy év alatt. Ebben élen jártak az adathordozók, melyek strukturális változások miatt veszíthetnek népszerűségükből, hasonló lehet az ok az audió- és videólejátszók, valamint a rádiók árának csökkenése mögött.
Az alapvető élelmiszerek közül a sertéshús bekerült a legnagyobb árcsökkenést produkáló termékek ranglistájába, bár az éves alapon bő egy százalékos esés azért nem nevezhető igazán jelentősnek.
Az egy hónap alatt tapasztalt áremelkedésekben egyértelműen látszik az újranyitás és a szezonalitás hatása, az üdülési szolgáltatások ára emelkedett kimagasló mértékben. Ugyanakkor viszont a burgonya 7,5%-kal, az újságok és folyóiratok pedig 3,3%-kal lettek olcsóbbak júliushoz képest.
Már az év eleje óta mért áremelkedéseken látszik az, hogy az üdülési szolgáltatások drágultak jelentősen, ezen a toplistán az üzemanyagok már a dobogóra sem fértek fel. A parkolás kiemelkedő drágulása annak volt köszönhető, hogy a járványhelyzet miatt ingyenessé tett parkolást tavasszal megszüntették. Ebben a listában már megjelenik a húsáruk közti ellentét, amit az utóbbi hónapokban már láttunk: a sertéshús árcsökkenése mellett a baromfi több mint tíz százalékkal drágult.
Még egy időtávot vizsgáltak meg a legnagyobb drágulások esetében, az utóbbi három hónapot, hiszen abból már jórészt kipörögtek a tavaszi bázishatások. Ezen a listán a parkolás szintén magasan vezet, és a további helyeken sincs igazán nagy meglepetés az eddigiekhez képest, az üdülési szolgáltatások, a baromfihús, valamint (nem függetlenül az itt bevezetett állami támogatástól) a lakásfelújítás is előkelő helyen szerepel.
A hivatalos statisztika komolyan vehetősége maga is kétséges:
– KSH-utópia: mindenkinek saját ingatlanja van, nem tétel a lakhatás
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
