Egy közösségibb Egyházért – Hitoktatók egyházmegyei találkozója Zalaegerszegen, a szinódus jegyében

Egy közösségibb Egyházért – Hitoktatók egyházmegyei találkozója Zalaegerszegen, a szinódus jegyében

Székely János megyéspüspök december 5-én Zalaegerszegen találkozott a Szombathelyi Egyházmegye hittanáraival.

A Szombathelyi Egyházmegyénkben is zajlik a 2023-as püspöki szinódust előkészítő munka. E folyamat fontos részei a találkozók, amelyeket Székely János megyéspüspök hívott össze. Decemberben a családok és a hittanárok képviselőivel egyeztetett a megyéspüspök; januárban az ifjúság, az idősek, a képviselő-testületek elnökei, a lelkipásztorok; februárban a szegények és a romák mondhatják el véleményüket arról, hogyan válhatna közösségibbé az Egyház és az egyházmegye.

A hittanároknak szervezett találkozó rövid elmélkedéssel kezdődött, amelyet Pontyos Ildikó szociális testvér tartott. Kiemelte: az Egyház akkor fog újra előre haladni, ha a Szentlélek tüzét fel tudjuk magunkban szítani.

– mondta. Az egyéni és közösségi megújulásban sokat segíthet az Oltáriszentségre, mint forrásra való rátalálás: a gyakoribb szentáldozás, a gyakoribb részvétel a szentmiséken és a szentségimádásokon. Jézus át tud formálni minket. Ha ezt a gondolatot sokan magukévá tennék, és így élnének, akkor az egész Egyház is megújulhatna – mondta Pontyos Ildikó.

Ezt követően Csabáné Király Erzsébet kőszegi és Wachterné Lakatos Ágnes celldömölki hitoktatók tanúságtételét hallgathatták meg a jelenlévők.

Székely János megyéspüspök elmondta:

Hírdetés

Olyan tervet kell készíteni, ami öt, tíz év múlva is működik, aminek révén elevenebb kapcsolatok szövődnek az egyes társadalmi, egyházi csoportok között is.

A megyéspüspök kiemelte: a pasztorális tervben négy alapelvet fogalmaztak meg. Az egyik, hogy a hittanórák egy részében „lelki órát” kellene tartani, amikor a diákok a testvéri közösséget tapasztalják meg, amikor róluk esik szó, beszélgetnek, imádkoznak. A másik alapelv a bérmálási lelkigyakorlat, vagyis, hogy a szentség felvételére készülők lelki élményt kapnak, kiszakadva az iskola falai közül. A harmadik alapelv a felnőtteknek szervezett katekézisek szervezése, a negyedik pedig a szülők bevonása az elsőáldozási, bérmálási felkészülés folyamatába.

Ezután a megyéspüspök átadta a szót a hittanároknak. Mit látnak értéknek a hitoktatásban, és min lenne jó változtatni? – tette fel a kérdést. A beszélgetés során felmerült, hogy az iskolai hitoktatás mellett a plébániai hittanra is újra hangsúlyt kellene helyezni. Hiszen ezzel lehetne élő kapcsolatot teremteni a fiatalok és a templom között, valamint a fiatalok és a plébánosok között. Így lehetne erős, élő közösségeket kialakítani. Fontos célként hangozott el, hogy meg kell tanítani imádkozni a fiatalokat, hogy élő kapcsolatuk legyen Istennel.

Felvetődött, hogy az idősebb generációt is jobban be kellene vonni a fiatalokkal való foglalkozásba. Amellett, hogy imádkozhatnak – akár név szerint is – a gyermekekért, ők lehetnének azok, akik a gyermekekkel együtt elmennek templomba. Újra felvetődött vajon hány éves korban lenne jó kiszolgáltatni a bérmálás szentségét, és mit kell, hogy tegyenek ezért a fiatalok. A tehetséges, hittanból kiemelkedő eredményeket elérő, vallásos fiatalokat példaként kellene a többiek elé állítani, illetve ösztönözni arra, hogy ők maguk legyenek a fiatalok vezetői. Ezzel kapcsolatban Székely János elmondta: a tervek szerint 2022 nyarán ifjúsági vezetőképző indul az egyházmegyében.

Összegzésként a megyéspüspök kiemelte: a hitoktatás célja, hogy személyes döntésre hívjuk a gyermekeket. Nem csak a tananyag átadása az órák célja, hanem, hogy a gyerekek megérezzék, tudják, Jézus hozzájuk is szól.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »