Egy közönséges megfázás is segíthet a COVID ellen védettséget szerezni

Rendkívül érdekes tanulmány jelent meg a londoni Imperial College kutatóitól, akik tudományosan is igazolták azt a régóta és sokat emlegetett feltételezést, hogy egy egyszerű megfázás következtében kialakuló immunvédelem is segítheti felvenni a harcot a COVID-ot okozó új típusú koronavírussal.

A tekintélyes Nature Communications szaklapban megjelent tanulmány alapvető állítása, hogy a közönséges megfázás (common cold) kórokozóinak (ezek általában szintén különböző koronavírusok) köszönhetően olyan, úgy nevezett T-sejtes védelem is kialakul a szervezetben, amely a COVID ellen is védelmet nyújt. Azt már korábban is kimutatták, hogy a különböző koronavírusok által okozott megfázásos megbetegedések után maradó T-sejtek felismerik a SARS-CoV-2 vírust, most azt is sikerült megértenünk, hogy miként akadályozzák meg, pontosabban csökkentik a megfertőződés kockázatát. 

Mik is azok a T-sejtek?

A T-sejtek vagy T-limfociták kitüntetett szerepet játszanak a szervezet sejtes immunvédekezésében. Más immunsejtektől jellegzetes, ún. T-receptoraik alapján különíthetőek el. Feladatuktól, illetve morfológiájuktól függően több típusra különíthetőek, általában a szerzett immunválaszban vesznek részt (az emberi T-sejtek nagy része ilyen), de egy részük az idegen anyagok, antigének ölősejteknek való bemutatásában is szerepet játszik, már a veleszületett immunrendszer részeként. Egyes típusaik közvetlenül a kórokozókat pusztítják (ölő T-sejtek), míg mások ún. memóriasejtek formájában a szervezet hosszútávú védelmét szolgálják.

Az orvosok előtt régóta ismert volt a tény, hogy az új típusú koronavírussal kapcsolatba került személyek nem minden esetben fertőződnek meg. Ennek pontos biológiáját sokáig nem sikerült tisztázni, nem értettük, egyesek miért kerülik el a megfertőződést, míg mások, ugyanakkora vírusterhelés mellett megbetegszenek. 

Most kiderült, hogy a korábbi fertőzések, például az egyszerű megfázást okozó, „régebbi” koronavírusok által, megvédhetnek minket a COVID-19 fertőzéstől

– nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője, Dr Rhia Kundu. A szerzők azt hangsúlyozzák, bár igen fontos fertőzésről van szó, botorság lenne pusztán korábbi védettségünkre bízni az új típusú koronavírus elleni harcot.

Mire jó ez?

A tudományos kutatásokkal kapcsolatban a laikusok részéről gyakran felmerülő felvetés, mindez mégis mire jó, pláne akkor, ha mint jelen esetben is, brit tudósok vizsgálatáról van szó.

A tanulmányt publikáló szakemberek szerint eredményeiknek óriási jelentősége lehet az úgy nevezett második generációs, univerzális COVID-vakcinák kifejlesztésében.

Hírdetés

Tanulmány 2020 szeptemberéből, tehát még a COVID-vakcina megjelenése előttről származó mintákon alapszik. Összesen 52 ember véréből vettek mintát a kutatás során, mindnyájuknak volt olyan velük egy háztartásban élő családtagja, aki megfertőződött a vírussal. A kutatásban résztvevő alanyoktól hat napon át minden nap vért vettek, hogy pontosan követni tudják a T-sejtek koncentrációját. 

Kiderült, a kutatásban résztvevők közül az a 26 ember nem fertőződött meg az új típusú koronavírussal, akiknek vérében eleve magasabb volt a T-sejtek koncentrációja a korábbi fertőzéseknek köszönhetően. 

A T-sejtek nem a járvány miatt nagyközönség számára is ismertté vált tüskefehérjék alapján veszik célba a kórokozót, hanem a vírus örökítőanyagát borító proteinburok fehérjéit.

The researchers found that there were significantly higher levels of these cross-reactive T cells in the 26 people who did not become infected, compared to the 26 people who did become infected. These T cells targeted internal proteins within the SARS-CoV-2 virus, rather than the spike protein on the surface of the virus, to protect against infection.

Current vaccines do not induce an immune response to these internal proteins. The researchers say that – alongside our existing effective spike protein-targeting vaccines – these internal proteins offer a new vaccine target that could provide long-lasting protection because T cell responses persist longer than antibody responses which wane within a few months of vaccination.

Professor Ajit Lalvani, senior author of the study and Director of the NIHR Respiratory Infections Health Protection Research Unit at Imperial, says: “Our study provides the clearest evidence to date that T cells induced by common cold coronaviruses play a protective role against SARS-CoV-2 infection. These T cells provide protection by attacking proteins within the virus, rather than the spike protein on its surface.

„The spike protein is under intense immune pressure from vaccine-induced antibody which drives evolution of vaccine escape mutants. In contrast, the internal proteins targeted by the protective T cells we identified mutate much less. Consequently, they are highly conserved between the various SARS-CoV-2 variants, including omicron.

„New vaccines that include these conserved, internal proteins would therefore induce broadly protective T cell responses that should protect against current and future SARS-CoV-2 variants.”

The researchers note some limitations to their study, including that, because it is small and 88 percent of participants were of white European ethnicity, it is not possible for them to model demographic factors.

The study was funded by the NIHR Health Protection Research Unit in Respiratory Infections and the Medical Research Council.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »