A Spolu háza táján nagy változások történtek. Az eddigi elnök, Juraj Hipš helyét a Za ľudíból kivált Miroslav Kollár vette át. Elsőre úgy tűnik, mintha egyszerű elnökcseréről lenne szó, ám valójában a Spolu jövője pecsételődött meg. Milyen irányban halad tovább Miroslav Beblavý egykori pártja?
A leköszönő elnök korábban egy érdekes ötlettel állt elő. A Spolut a Progresszív Szlovákiával szerette volna egyesíteni. Hipš úgy gondolta, így sokkal több szavazót tudnának megszólítani, és komoly tényezővé válhatnának a szlovák parlamentben. A legutóbbi parlamenti választáson a PS és Spolu választási koalícióban mérette meg magát, de 6,96 százalékos eredményükkel alatta maradtak a hét százalékos küszöbnek.
A két szubjektum közül a PS szavazótábora jóval erősebb, őket rendszeresen a parlamentbe mérik.
Támogatottságuk főleg annak köszönhető, hogy olyan témákat vetnek fel, amelyeket a választóik igényelnek. Ilyen például a bejegyzett élettársi kapcsolat támogatása, a szexuális és más szociokulturális kisebbségek felkarolása, illetve a szociális állam megteremtése.
Vegyük szemügyre a Spolut. Az ő támogatásuk sokkal alacsonyabb, a felmérésekben alig érik el az egy százalékot. A parlamenti választás előtt a Spolu elnöke az SDKÚ-ból távozó Miroslav Beblavý volt. A kudarc után azonban lemondott, és a politikai karrierje is befejeződött. Beblavýt Juraj Hipš váltotta, aki kezdetben a szakpolitikai megnyilatkozásoktól várta, hogy megerősödjön a párt.
Hipš idővel belátta, a realitás mást mutat, a Spolu törpepárt marad, a progresszívekkel ellentétben semmi esélyük a parlamentbe jutni.
Hipš ezért azzal az ötlettel állt elő, hogy a PS és a Spolu olvadjanak össze. A szeptemberi kongresszuson azonban a Spolu élére Miroslav Kollárt választották, aki kijelentette, a progresszívekkel való egyesülés elmarad. Jogos a kérdés, vajon miért nem lépnek frigyre, ha együtt erősebb pártot alkotnának?
Talán különösen hangzik, de a PS és a Spolu értékrendje eltérő. A PS baloldali liberális pártként határozza meg magát, míg a Spolu jobboldali polgári liberális politikai formációnak tekinthető.
A szlovákiai politikai helyzet miatt alakult úgy, hogy a két párt közös választási koalícióban méresse meg magát. Ez akkor csupán pragmatikus szempontokon múlott: összekötötte őket a kormányzó Smerrel szembeni önmeghatározás. A szlovákiai politikai térkép azóta módosult, a két párt számára mára mások lettek a legközelebbi szövetségesek.
Miroslav Kollár tudja, ha a két párt egyesülne, akkor erősebb félként a PS baloldali politikája érvényesülne. Ideológiai kérdésekben pedig vannak eltérések.
Ezek a különbségek nem is kultúretikai, hanem inkább gazdasági kérdések. Kollár többször is hangsúlyozta, a legnagyobb eltérés a két párt értékrendje között a szociálpolitikában van. Míg a PS erős szociális államot szeretne építeni, addig a Spolu a minimális állami beavatkozást és a szabadpiacot támogatja. Kollár jól tudja, nem hozott egyszerű döntést, de mivel ő lett a párt elnöke, módjában állt megvédeni a Spolu polgári jobboldali értékrendjét. Újabb támogatókat ugyan nem hoz a konyhára, de továbbra is a saját útjukat járhatják. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a sikerhez egyedül kell tovább haladniuk az úton.
Akadnak szövetségesek a jobboldalon is: az SaS, az OKS és a Spolu szorosabb együttműködése akár reális forgatókönyv lehet.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
