Égjen a kuka

Égjen a kuka

Szarvas Koppány Bendegúz a minap hitet tett amellett, hogy az Orbán Viktor és a Fidesz rabigája alatt senyvedő mucsai magyarokat már csak egy erőszakos felkelés segítségével lehetne észhez téríteni. 

Azaz felszabadítani. 

A baloldal amúgy is imádja ezeket a kis  véres forradalmakat, amelyekre elsősorban azért van szükségük, mert a nép képtelen felismerni a haladás és a baloldali értékek szükségességét, és a kelleténél gyakrabban szavaz jobboldali politikusokra, és pártokra. 

Mint az Kádár Barnabás pár héttel ezelőtti bejegyzéséből kiderült, a fiatal momentumos politikust is egyre jobban zavarja, hogy az idősek is hajlamosak élni a demokratikus jogaikkal. 

A körúton belül élő növendék-komcsi legnagyobb bánatára a hatvan éven felüliek is el szoktak menni szavazni, amit részint roppant szomorúnak tart, részint pedig napról napra egyre dühösebb és elkeseredettebb az ilyen jelenségek miatt. 

A Momentumban politizáló Kádár kifejtette, hogy ha rajta múlna, és nem lenne a legnagyobb bánatára tabusítva a téma, a nagy és végtelenül demokratikus szíve szerint a megfelelő keretek közé szorítaná (korlátozná) a hatvan éven felüliek szavazati jogát. 

De Gulyás Balázs, ellenzéki aktivista sem hagyta annyiban, hogy holmi momentumos politikusok győzzenek a jobboldali szavazók gyalázásának háziversenyében. 

Ő a minap az ATV-ben azt nem tudta szó nélkül hagyni, hogy a Budapesten kívül élő, és egyetemi végzettség híján lévő magyarok is össze-vissza szoktak voksolgatni, és arról is szót ejtett, hogy szerinte csak a tanulatlan vidékiek tartják hatalomban azt az őszülő, öregedő, és kövérkés urat, Orbán Viktort. 

(Egyébként rosszul tudja, hisz a Fidesz majdnem minden korcsoportban vezet.)

Abba pedig most igazán nem lenne elegáns belemenni, hogy mennyire abszurd is az, amikor ez a teltkarcsú úr, ez a magát hol publicistának, hol újságírónak, hol politikusnak tartó Gulyás, négy perccel azután, hogy tekintélyt parancsoló pocakjával, és tenyérnyi zsírtartalékjait röcsögtetve felgurult a Momentum  színpadára, a miniszterelnököt nevezi kövérkésnek. 

Persze értem én, hogy ilyen testtömeg Indexszel, – pardon indexszel – az ember könnyen viccel, de azért na… 

Hírdetés

De térjünk vissza Farkas Koppány Bendegúzhoz, aki ha elengedi magát, még az egyre radikálisabbá váló ellenzéki hangadókat is képes testhosszal beelőzni, ha a kormányzó pártot és annak szavazóit van lehetősége minősítgetni, vagy fenyegetni. 

Biztosan dúl benne a bizonyítási vágy, hiszen nem olyan régen még a DK-ban politizált, így nagyokat kell mondania annak érdekében, hogy az asztalra tudja új pártjában is csapni a névjegyét. 

Minden bizonnyal ezért ír időnként olyan meghökkentő dolgokat, hogy “a fiúk(a fideszesek ) megdolgoznak a lámpavasért.”

De ez a legutóbbi kis produkciója sem volt semmi. 

Bendegúz egy olyan kedves és kivételesen nyugodt kommentelő hozzászólására írt egy egyetértő választ, aki a békés tüntetések meghaladását indítványozta. 

Szó szerint így fogalmazott; “Meg úgy amúgy is vagy folyjon vér, égjen a kuka, törjön be a szélvédő, robbanjon a pártház, vagy maradj otthon…”

A Momentum ökle ezt fűzte hozzá az ötlethez: „na, ez legalább egy alternatíva”

És miután egy másik hozzászóló jelezte, hogy azért a felrobbantott pártházak látványának drukkolni talán egy pötyedlit erős, és egy véres polgárháború kirobbantása is szétfeszíti a jogállami kereteket, még ezt is hozzátette:  “a kimenni skandálni, hazamennihez képest? Miért, nem az?”

Akasztással, veréssel, gyilkossággal fenyegetőző ellenzéki trollok esetében persze az ilyen kommentek kiokádása a szokásos ügymenet részét szokta képezni, no de felelős(?) politikusként talán mégsem kéne felrobbantott  pártházakért, szétvert autókért, patakokban folyó vérért, tehát a polgárháborúért lobbizni.  

De ami számomra a legszomorúbb és egyben a leginkább sokatmondóbb ebben az egész Farkas Koppány-ügyben, az az, hogy a politikus pártja egy szóval sem határolódott el a felrobbantott pártházak látványától elaléló fiatalembertől. 

A Momentum és Fekete Győr András  továbbra is számít a lámpavasazó, és valamiféle véres polgárháború kitörésének drukkoló politikus munkájára. 

Legalább tudjuk mire számíthatunk.

Apáti Bence: Legalább tudjuk mire számíthatunk


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »