Egészségügyi riasztás Csehországban: hiányoznak az ásványi anyagok, a gyerekek alig esznek zöldséget, a zaj is árt

Egészségügyi riasztás Csehországban: hiányoznak az ásványi anyagok, a gyerekek alig esznek zöldséget, a zaj is árt

A cseh lakosság egészségét súlyosan veszélyezteti a nem megfelelő étrend és a környezeti ártalmak – derül ki a Státní zdravotní ústav (SZÚ, Állami Egészségügyi Intézet) 2024-es egészségkockázati jelentéséből.

A felmérés szerint a csehek étrendjéből tömegesen hiányzik a kalcium, a magnézium és a vas, miközben a sóban található nátrium bevitele a kelleténél jóval magasabb.

A legdrámaibb a helyzet az időseknél: a 60 év felettiek 80 százaléka nem fogyaszt elegendő kalciumot, ami a csontok, a fogak, az izmok és az idegrendszer egészségét veszélyezteti. A nők és a szeniorok magnéziumbevitele is kritikus, a 15–17 éves lányok körében pedig a legalacsonyabb értékeket mérték.

A vasbevitel sem kielégítő: a 7–10 éves gyerekek felének, valamint a termékeny korban lévő nők felének vashiánya van.

A gyermekek étkezési szokásai különösen aggasztóak. Csak a gyerekek 4 százaléka fogyaszt elég zöldséget – a napi öt adag helyett a legtöbbjük csupán kettőt-hármat, szüleik téves meggyőződése alapján, hogy ez elegendő. A helytelen étkezési szokások hátterében a családok anyagi helyzete és a szülők iskolázottsága is szerepet játszik: a jobb körülmények között élő gyerekek egészségesebben táplálkoznak és ritkábban túlsúlyosak.

„A gyerekek nagy része az egészségtelen ételeket, különösen a cukrozott üdítőket és ízesített tejtermékeket részesíti előnyben, ami növeli az elhízás kockázatát”

Hírdetés

– mondta Kristýna Žejglicová, az SZÚ szakértője.

Nemcsak a táplálkozás, hanem a környezeti tényezők is súlyosan befolyásolják a csehek egészségét. Az úthoz közeli, tartós zajhatás például érezhetően növeli a szívbetegségek előfordulását: a becslések szerint évente mintegy 920 új iszkémiás szívbetegség köthető a közlekedési zajhoz.

A cseh ivóvíz európai összehasonlításban ugyan kiemelkedően jó minőségű, de a kisebb vízvezetékrendszerekben gyakoribb a határértékek túllépése. Kockázatot jelenthetnek a vízfertőtlenítés melléktermékei és a nitrátok.

A levegőben az apró aeroszolrészecskék, a policiklusos aromás szénhidrogének és a felszínközeli ózon emelkedő szintje számít a legnagyobb fenyegetésnek.

A SZÚ szerint a helyzet javítása érdekében egyszerre kell fellépni a helytelen étrend és a környezeti ártalmak ellen, különben a lakosság egészségi állapota hosszú távon tovább romlik.

ČTK

Nyitókép forrása: SITA


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »