BERLIN. A szász belügyminiszter kiszivárgott belsõ jelentése elképesztõ állapotokról számol be a menekült-szállásokon. Az adatok csupán a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a bosszútól való félelem miatt sok eset egyszerûen titokban marad – mutatott rá Káncz Csaba külpolitikai elemzõ. A német belügyminisztérium szerint az erõszak egy részét meg lehet akadályozni azzal, hogy a migránsokat és menekülteket megfelelõ szabadidõs tevékenységgel kötik le.
A szeptemberi német általános választásokon vált sokak számára világossá, hogy Merkel Willkommenskulturja két év elteltével megrendítette a német politikai centrumot, ez pedig Berlin politikai súlya miatt egyben az európai politikai centrum megrendülését is eredményezi. Mivel a volt NDK-s területeken különösen érzékeny veszteségeket szenvedtek el a centrista pártok – Szászországban pedig egyenesen legerõsebb párt lett az AfD – rögtön megindult a nyugat-német sajtó részérõl a keletiek szapulása. A vezetõ Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a keletnémetek „jobban hajlanak a tekintélyelvû eszmékre, és származás helyük kulturális szokásait ma is ápolják. A második generációnál megdöbbentõ módon még fel is erõsödnek az elkülönülési tendenciák.”
A titkos szász jelentés
Nos, a rendkívül civilizált frankfurtiak félrenyeltek a napokban, amikor kiszivárgott a szász belügyminiszter egy belsõ jelentése. Szászország szövetségi állam 40 ezer migránst és menekültet szállásol el napjainkban, így a jelentésnek érthetõ módon komoly politikai súlya van – írja Káncz Csaba. Az eddig titokban tartott jelentés szerint a szász menekültszállásokon tavaly 10 gyilkosság, 960 testi sértés, 671 súlyos testi sértés, 10 kiskorú ellen elkövetett nemi erõszak és 268 kábítószer-bûncselekmény történt.
A jelentés ezeken felül több száz lopást, kényszerítést, gyújtogatást, verekedést és rendõrtisztek elleni támadást sorol fel. Az erõszakos cselekmények dinamikája az idei éve elsõ hat hónapjában is töretlenül folytatódott a jelentés szerint. Itt fontos kiemelni, hogy Szászország lakosságszáma a teljes német lakosságszámnak csupán 5 százaléka, tehát ezek az adatok az országos adatoknak csupán az elnyészõ töredékei.
Egy másik, korábban kiszivárgott jelentés szerint a tavalyi év elsõ kilenc hónapjában országszerte mintegy 40 ezer bûnesetet – azaz napi közel 150-et – jelentettek a menekült-szállásokról. Ezen belül 17 200 fizikai erõszakos cselekményt, 6500 lopást, 510 szexuális bûncselekményt és 139 gyilkosságot. Megfigyelõk szerint ezek az adatok csupán a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a bosszútól való félelem miatt sok eset egyszerûen titokban marad – tette hozzá az elemzõ.
Több szabadidõs tevékenység kellene
A többi szövetségi államból is hasonlóan elképesztõ statisztikák kerülnek napvilágra. Baden-Württembergben a migránsokat és menekülteket ért bûnesetek 87 százalékát saját társaik követték el. Berlinben tavaly 2000 fizikai erõszakos cselekményt jelentettek a menekült-szállásokról. Hamburgban az idei év elsõ felében 219 nemi erõszakos cslekményt jelentettek nõk és gyerekek ellen a szállásokon.
A Tagesspiegel elemzése szerint a zsúfolt szállások, a kimerítõ várakozás, az állandó zaj és nyugtalanság, valamint a bizonytalan jövõ agressziót generál. Azonkívül etnikai és vallásos konfliktusok is nehezítik a helyzetet. Sok szír ki nem álhatja az afgánokat, sok muszlim elutasítja a keresztényeket, sok szunnita pedig nem akar a siítákkal közösködni.” A belügyminisztérium hozzáteszi, hogy az erõszak egy részét meg lehet akadályozni azzal, hogy a migránsokat és menekülteket megfelõ szabadidõs tevékenységgel kötik le.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
