Eduard Heger kormányfő és Jaroslav Naď védelmi miniszter kemény hangvételű sajtótájékoztatót tartott péntek délután, amelynek egyetlen témája az Ukrajnának szánt szlovák MiG-29-esek átadása. Robert Fico ugyanis rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, Boris Kollár házelnök pedig jövő keddre össze is hívta azt. A rendkívüli ülés nélkül a MiG-29-esek ugyanúgy átkerülhettek volna Ukrajnába, mint tavaly tavasszal az S-300-as légvédelmi rendszer: a kormány saját hatáskörében döntött róla. Csakhogy a mostani kormány csak megbízotti státuszban van, és komoly viták mennek arról, nem alkotmánysértő-e, hogy egy megbukott kormány ilyen nagy horderejű döntést meghoz. Fico rendkívüli ülése pedig kínos helyzetbe hozta a nyugat felé elkötelezett Hegert és Naďot.
A sajtótájékoztató két fő üzenete a következő volt:
Kétségkívül elkezdődött a kampány, ám a dolog valójában a MiG-29-esekről szól.
Áprilisban a Heger-kormány egy ajándékozási szerződés keretében adta át az S-300-as légvédelmi rendszert Ukrajnának. Most azonban két okból bonyolultabb a helyzet.
A kormány demisszióban van, vagyis a parlament korábban megvonta a bizalmat tőle, így korlátozott hatáskörrel rendelkezik, bizonyos kérdésekben pedig az államfő jóváhagyásával cselekedhet csak. A védelmi minisztérium azt állítja, hogy a saját belső jogi elemzésük szerint a kétoldalú szerződéseket a kormány demisszióban is teljesítheti, sőt, még az államfő jóváhagyására sincs szükség.
A dolog azonban nem tisztázott, és Zuzana Čaputová is alkotmányjogászokkal egyeztet a kérdésben. Nem arról van szó, hogy kétségbe vonná Ukrajna támogatását, hanem arról, hogy a megbuktatása után rekordhosszú ideig (szeptember 30-ig) regnáló Heger-kormány tettei elsősorban az ő felelőssége, márpedig jövőre elnökválasztások lesznek.
A feszültséget tovább növelte Robert Fico rendkívüli parlamenti üléseének híre, ami alaposan megbonyolította a történéseket. Attól a pillanattól kezdve, hogy a parlament nemmel szavaz vagy ha csak döntésképtelen a MiG-ekkel kapcsolatban, az ellenzék azt mondhatja, hogy a választott képviselők jóváhagyása nélkül cselekszik a kormány, miközben megvonták tőle a bizalmat, és az államfő asszisztál hozzá. Ez pedig komoly fejtörést okozhat Hegernek, Naďnak és Čaputová államfőnek is.
Eduard Heger szavaiból elég egyértelműen érezni lehetett, hogy nem elégedett a rendkívüli parlamenti üléssel. Robert Ficon kívül keményen ostorozták a HLAS-t is, és Heger felszólította Pellegrinit, hogy foglaljon állást Ukrajna kapcsán. Azt is leszögezte, hogy a rendkívüli ülés arra mindenképp jó lesz, hogy kiderüljön, ki melyik oldalon áll.
A sorok között érezni lehetett, hogy Heger és Naď, akik épp most akarnak kiválni az OĽANO-ból és saját pártot alapítani, komoly dilemmában vannak: milyen politikai jövőre számíthatnak abban az esetben, ha a parlament egyértelmű jóváhagyása nélkül küldik el a MiG-29-eseket Ukrajnának.
Naď kijelentései bizonyítják, hogy jelenleg biztosan nem lenne meg a szükséges konszenzus a törvényhozásban:
“Minden szükséges segítséget meg fogunk adni Ukrajnának, hogy megvédhessen magát, ezért mindannyian mindent megteszünk, hogy segíthessük. És amikor azt mondom, mindenki, akkor a felelősségteljes emberekről beszélek. A kormányról, az államfőről, a házelnökről, ahol abszolút egyetértés van”
mondta, de a parlament kimaradt a felsorolásból.
“Aztán vannak itt olyanok, akik tétlenek. Peter Pellegrini, aki ellenezte a szlovák-amerikai védelmi megállapodást is, aki nem foglal állást, hogy kell-e vagy sem támogatni fegyverekkel Ukrajnát. Tessék, most megteheti, végre mondjon valamit”
fogalmazott a védelmi miniszter.
Az egész sajtótájékoztató talán legfontosabb tanulsága, hogy egyik politikus sem viselkedett ennyire keményen és határozottan, mikor az SaS blokkolta a költségvetést, benne a családtámogatási csomag és az energiaárak befagyasztásához szükséges intézkedésekkel, vagy amikor az SaS az energiaválság közepén kormányválságot robbantott ki.
Maga a vadászgépek kérdése egyébként a NATO-t is megosztja. A franciák udvariasan nem zárják ki a harci repülők átadásának lehetőségét, de finoman jelezték, hogy ha adnának is, arra az ukránoknak hónapokat kellene várnia. Macron elnök pedig inkább azt tanácsolja Kijevnek, hogy inkább a nehéztüzérségre koncentráljon. A britek is húzd meg ereszd meg játékot űznek: először ígértek egy nagyot, aztán kiderült, hogy jelenleg biztosan nem tudnák még leszállítani a gépeket. Az amerikaiak vonakodása szintén határozottnak tűnik egyelőre.
A dilemmának egy másik része a vadászgépek igen borsos, több tízmillió eurós ára. Az sem mellékes, hogy egy vadászgépet orosz területre is be lehet vinni, hogy ott utánpótlási vonalakat támadjon. Ezt a határt pedig eddig hivatalosan a nyugat nem akarta átlépni. A régi orosz MiG-29-esek átadása sokkal kényelmesebb megoldás lenne: az ukrán pilóták ismerik, nincs szükség kiképzésre, és nem is kerül olyan sokba mint például egy F-16-os, amit most az ukránok kérnek a Nyugattól.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Heger is rendelkezik-e azokkal a Magyarország revíziós szándékaira vonatkozó titkosszolgálati jelentésekkel, amelyekről Rastislav Káčer külügyminiszter beszélt, a megbízott kormányfő nem válaszolt.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
