Döntött a parlament, egy lépéssel közelebb a Covid-amnesztiák bevezetése Nagy Roland2024. 11. 28., cs – 12:32 Pozsony |
A parlament első olvasatban jóváhagyta a Covid-amnesztiákkal kapcsolatos törvénytervezetet, mely kártérítést biztosítana azoknak, akiket megbírságoltak a járványügyi előírások megszegéséért.
A javaslatot a kormánykoalíció összes képviselője támogatta, de így is csak a legszűkebb többséggel, 76 szavazattal sikerült elfogadni. Az SNS frakciójából kiváló Rudolf Huliak, Ivan Ševčík és Pavel Ľupták továbbra sem álltak be a koalíció javaslatai mögé.
Kapcsolódó cikkünk
Rudolf Huliak háromfős csoportjának nyílt hadüzenete után egy fősre olvadt a koalíció parlamenti többsége. Míg a kormánypártok politikusai állítják, hogy nincs probléma, a gyakorlatban nagyon is akadozik a koalíció működése és a szlovák politikában korábban látott manőverek sem feltétlenül válhatnak be Robert Ficónak a többség bebiztosításában.
A kormánykoalíció munkájának zavartalan biztosításához abszolút többségre van szükség – legalább 76 képviselőre a 150 tagú parlamentben. Huliakék távozásával a három koalíciós pártnak pont hetvenhat képviselője maradt.
Hiányzó honatyák
Hogy mi történik a megfelelő támogatás elmaradása esetén, azt láthattuk az elmúlt hetekben: mivel az ellenzék nem működik együtt a kormánnyal, több kulcsfontosságú esetben sem jött össze a kellő számú képviselő az ülések megnyitásához. Október végén az SNS-jelölt Martina Šimkovičová kulturális miniszter, valamint a Smer igazságügyi minisztere, Boris Susko elleni bizalmatlansági indítványról is csak egy napos csúszással szavaztak, kedden pedig első próbálkozásra nem sikerült megnyitni a parlament novemberi ülését. Mindkét esetben elég volt egy-egy képviselő hiánya ahhoz, hogy megbénuljon a törvényhozás.
Az októberi krízist a kormánypártok csak úgy tudták áthidalni, hogy szó szerint a kórházból hozták vissza Ján Blcháčot, a Hlas képviselőjét, akit korábban rákkal diagnosztizáltak és megkezdték a kemoterápiáját.
Blcháč – aki egyben Liptószentmiklós polgármestere – ígéretet tett arra, hogy a kulcsfontosságú szavazásoknál megjelenik majd, de a parlament munkája a jövőben attól függ, hogy három éven keresztül képes-e egységesen megjelenni mind a 76 képviselő a kulcsfontosságú szavazásoknál.
A keddi nyitónapon Blcháč már ott ült a parlamentben, de Ľubomír Vážny (Smer) késlekedése miatt húsz percet kellett várni az ülés megnyitásával. Az ellenzéki képviselők megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy egyszerűen hiányoznak az ülésekről, hiszen egyébként sincs többségük a saját javaslataik megszavazására, velük szemben a koalíció tagjait folyamatos jelenlétre kényszeríti a helyzet.
Az elmúlt év hiányzási statisztikáit egyébként a parlament egyik korelnöke, František Mikloško (KDH) vezeti, aki az 1894 szavazásból 1055 alkalommal nem jelezte a jelenlétét – a voksolások egy részén puszta tiltakozásból nem jelentkezett be. A megbízhatatlanabb kormánypárti képviselők közé tartozik Peter Sokol (Smer), akivel korábban 566 szavazáson sem számolhatott a koalíció, Sokol egyébként arról is híres, hogy egy év alatt még egyszer sem szólalt fel a parlamentben.
Párttársa, Jana Vaľová volt homonnai polgármester is a megbízhatatlanabb képviselők közé tartozik, 375 szavazásnál nem volt jelen. Ők a társaikkal együtt valószínűleg sokkal szigorúbb napirendet kénytelenek tartani a jövőben. Különösen fájna a koalíciós képviselőknek a rendszerességre való kötelezés a nyári üléseken, hiszen már az idén is többször akadt rá példa, hogy miniszterek és képviselők mentek nyaralni, miközben ülésezett a parlament. A szinte megszokottá váló kötetlen, soron kívüli horvátországi utakat a kormánypárti képviselők elfelejthetik.
Korlátozott megoldás
A stabil parlamenti többség bebiztosítására léteznek alternatív, technikai módszerek. A szavazások kapcsán Andrej Danko (SNS) tett egy gyakorlati javaslatot a hétvégén: a politikus azt szeretné, ha csak kedden és csütörtökön szavaznának a parlamentben, a képviselők pedig a többi napon a régiós tevékenységeikkel foglalkozhatnának.
Danko érvelése szerint nincs értelme annak, hogy a parlamentben minden nap tizenegytől öt óráig sor kerülhet szavazásra, ráadásul az SNS-elnök úgy gondolja, más országokban is bevett szokásnak számítanak a szokásjog alapján kialakult stabil szavazónapok.
Egy ilyen intézkedés, amihez az SNS elnöke szerint nincs szükség különösebb házirend-változtatásra, segítene a koalíció logisztikai problémáin, hiszen a képviselőknek kevesebb stabil jelenléti nappal kellene számolniuk. A Pravda napilap által az ügy kapcsán megkérdezett ellenzéki képviselők ugyanakkor arra mutattak rá, hogy az ülésnapokon kívüli időszak eleve a régiós tevékenységekre van fenntartva, a kormánynak pedig csak azért lenne szüksége a változtatásra, hogy meglegyen a stabil többsége.
A kormánykoalíción végső soron az segítene, ha valamilyen módon növelni tudná a képviselői számát. A megoldásra akadnak komolyabb és komolytalanabb javaslatok is. Rudolf Huliak a hétvégén felvetette, hogy az SNS-listán bejutott függetlenek egyszerűen térjenek vissza a parlamentbe, mivel így „mindössze” Andrej Danko maradna a parlamentben a párt képviseletében – mivel őt figyelmen kívül lehet hagyni, a koalíciónak hirtelen kettővel több képviselője lenne. Ezt a felvetést a koalíciós pártok sem vették komolyan. Jelen pillanatban az is valószínűtlennek tűnik, hogy Huliak képviselői feltűnnének a Smer, vagy a Hlas frakciójában, mivel nincs komolyabb egyeztetés a politikusok között, illetve valószínűleg Danko sem nézne jó szemmel egy hasonló megegyezést: Huliakot a Smer és a Hlas is az SNS problémájának tartja.
Érdekesség, hogy a múltban akadt példa arra, hogy a kormány ellenzéki képviselőket „igazoljon” a bajban: mikor Mikuláš Dzurinda második kormánya 2005-ben kisebbségbe került, Eduard Kolesár és Karol Džupa (mindketten HZDS) frakciót váltottak és az egyik kisebb kormánypárt, az ANO színeiben politizáltak tovább, az úgynevezett Gorilla-iratok szerint anyagi ellenszolgáltatásért cserébe.
Ficónak azonban nagyon korlátozottak a lehetőségei az ellenzéki képviselők megszólítására, az összes ellenzéki párt kategorikusan kizárja a kormánnyal való együttműködést.
Az ellenzék a szavazás során nem jelezte részvételét, mindössze Branislav Škripek és Igor Janckulík (mindketten KDH) voksoltak a javaslat ellen.
A törvénytervezet értelmében kártérítést igényelhetnének azok, akik valamilyen anyagi károkat szenvedtek el a koronavírus-járvány következében. A kormány ezek közé sorolja a hatósági bírságokat az óvintézkedések megszegéséért, illetve azok is kérvényezhetik a pénzt, akik a karanténkötelezettségüket valamilyen állami intézményben töltötték el, és kifizették az étkeztetés költségeit.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány szerdán jóváhagyta a Covid-amnesztiákról szóló javaslatot, melynek értelmében kártérítést igényelhetnek a járványügyi előírásokat megszegő személyek. Kérdések és válaszok formájában összegyűjtöttük a kártérítéssel kapcsolatos legfontosabb információkat.
Milyen esetben vagyok jogosult a kártérítésre?
Azok a személyek kérhetnek kártérítést, akik 2020. március 12. és 2023. szeptember 15. között anyagi károkat szenvedtek el a koronavírus-járvány idején bevezetett járványügyi előírások miatt. Az anyagi károk közé tartoznak az állami hatóságok által kiszabott bírságok (például a kötelező karantén vagy a kijárási tilalom megszegése miatt), legyen szó akár helyszíni, akár jogerős döntés alapján kiszabott bírságról, valamint a karanténlétesítmények számára befizetett étkezési költségek is.
Hova kell benyújtanom a kérvényt?
A büntetések kiszabása a járvány idején három államigazgatási szerv hatáskörébe tartozott: a belügyminisztérium (mely az állami rendőrség irányításért felel), a regionális közegészségügyi hivatalok, valamit a helyi önkormányzatok (amelyek a városi és a községi rendőrségek működtetéséért felelnek). A kérvényt ahhoz a hivatalhoz kell majd benyújtani, amelyik a bírságot kiszabta. Ha tehát valakit az állami rendőrök büntettek meg, amiért például az esti órákban indokolatlanul elhagyta az otthonát a kijárási tilalom idején, akkor a belügyi tárcához kell fordulni, ha viszont a városi rendőrök bírságolták meg, akkor az illetékes önkormányzatnak kell kifizetnie a kártérítést. Ha a közegészségügyi hivatal munkatársai állították ki a büntetést, akkor az adott regionális intézményt kell felkeresni. A karanténlétesítményeknek fizetendő étkezési költségekért a belügyminisztérium felel.
Milyen formában lehet nyújtani a kérvényt?
A törvénytervezet értelmében a kérvényeknek nyomtatott és elektronikus formában is elérhetőnek kell lenniük az érintett intézményekben, illetve azok honlapjain. Ennek megfelelően a dokumentumokat személyesen és digitális formában is fel lehet adni (utóbbi esetben szükség lesz a károsult elektronikus aláírására).
Kapcsolódó cikkünk
Azok, akiket a Covid-19-el kapcsolatos járványellenes intézkedések megsértése miatt megbírságoltak, vagy akik karanténban való tartózkodásuk során az étkezést saját zsebükből fizették, hamarosan kártérítést kérhetnek az államtól. Ez abból a törvényjavaslatból következik, amelyet a kormány szerdán hagyott jóvá.
Az intézkedés a 2020. március 12. és 2023. szeptember 15. közötti időszakra vonatkozik, a kártérítésre jogosult személy a bírságnak megfelelő teljes összeg, illetve annak egy részének visszafizetését kérheti.
„Ugyanezt a lehetőséget azok is igénybe vehetik, akiket úgynevezett kötelező karanténba helyeztek, és amely esetében az étkezés díjának fedezését saját költségükből kellett megoldaniuk” – olvasható a Robert Fico (Smer) miniszterelnök által kormány elé terjesztett anyagban.
Fico a kabinet ülése után elmondta, a törvény abban az esetben lép csak hatályba, ha azt a parlament elfogadja. Hangsúlyozta, hogy a kártérítésről szóló tervezet teljesen párhuzamban van a jelenlegi kormány programnyilatkozatával, és a korábbi kabinetek járványellenes intézkedéseire reflektálnak vele.
Ekkoriban a jogállamiság sötét időszakát éltük, a szabadságjogok korlátozása zajlott
– tette hozzá.
A miniszterelnök szerint a kártérítés összesen 3,3 millió eurót fog elvonni az államkasszából. „Nem annyi pénzről van szó, mint amennyire előzetesen számítottunk, de megoldjuk” – közölte. Fico rámutatott, hogy a kártérítés csak az első lépés a 2020 és 2023 között érvényben lévő járványügyi intézkedések teljes felülvizsgálatának.
Alaposan körül kell járnunk a gazdasági kérdésköröket, és a pandémia kezelését is, a felelősöket felelősségre kell vonnunk
– jelentette ki.
A pénzt csak a törvénymódosítás hatályba lépésétől számított hat hónapon belül lehetne igényelni. Amennyiben a kérelem megalapozott, és a formalitások is egyeznek, a pénzt a belügyminisztérium, valamelyik regionális közegészségügyi hivatal, illetve az önkormányzat fizetheti ki.
A kormányfő szerint azért is fontos bevezetni a covid-amnesztiát, mert a járványellenes kihágások nem elévülő szabálysértésnek számítanak, amelyeket nyilvántartásba vettek, ezáltal megnehezítik az emberek számára az elhelyezkedést a munkapiacon.
Az amnesztia ötletét először Peter Kotlár (SNS-jelölt) Covid-19-járványkezelési kormánybiztos vetette fel idén februárban, a megvalósítására azonban nem került sor, mégpedig azért, mert Kotlár szerint a lépés komoly problémákat okozhatna az állami költségvetésnek, és a miniszterekkel sem egyeztetett az ügyben.
(TASR, Denník N)
Mikortól lesznek elérhetők a kérvények?
Ez egyelőre kérdéses. A javaslatnak a kormány tervei szerint 2025. március 1-től kellene életbe lépnie, ehhez azonban az kell, hogy a parlament is jóváhagyja. Erre viszonylag nagy az esély, mivel a Covid-amnesztiák kérdésében látványos egyetértés van a koalíción belül. A javaslatot maga Robert Fico miniszterelnök terjesztette be, így bizonyos, hogy a Smer teljes parlamenti frakciója beáll a törvénytervezet mögé. Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter csütörtökön közzétett egy videót a közösségi oldalán, amelyben egyértelműen kiállt a kormányfő kezdeményezése mellett, így Fico a Hlas szavazataira is számíthat. Az SNS a kormány szerdai döntése után jelzett bizonyos fenntartásokat, de nem a kártérítések kapcsán: Peter Kotlár járványkezelési kormánybiztos elmondta, problémájuk van az „amnesztia” kifejezés használatával, mert ez arra enged következtetni, hogy az előírásokat megszegők valóban elkövették a kihágásokat, amelyeket az új törvény most kitörölne a nyilvántartásból. Kotlár szerint azonban szó sincs kihágásokról. Úgy véli, azok a személyek, akik nem tartották be a tiszti főorvos utasításait, nem követtek el semmilyen kihágást, mert abban az időszakban korlátozva voltak a szabadságjogaik. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy egy ilyen technikai részlet miatt az SNS megvétózná a törvény elfogadását. Összességében tehát elmondható, hogy a törvény nagy eséllyel jövő márciustól valóban életbe lép, addigra pedig a kérvények is elkészülnek.
Milyen személyes adatokat kell megadni a kérvényben?
A javaslat alapján szükség lesz a kérvényező nevére, születési dátumára, lakcímére, személyi számára, telefonszámára vagy e-mail-címére, valamint a számlaszámára, ahová a pénzt utalhatják. A kérvény mellé pedig csatolni kell annak a dokumentumnak a másolatát, amely igazolja, hogy a kérvényező valóban befizette a büntetést (számla, igazolás a bírság befizetéséről, stb).
Már nincs meg a dokumentum, amellyel igazolni tudnám a bírság vagy az étkeztetés költségeinek befizetését. Ilyen esetben nem vagyok jogosult a kártérítésre?
A törvénytervezet kidolgozói számolnak azzal, hogy sokan nem tartották meg a befizetéssel kapcsolatos dokumentumokat. Ilyen helyzetben elegendő lesz csatolni egy becsületbeli nyilatkozatot arról, hogy a kérvényező valóban befizette a bírságot. A kártérítést kifizető állami szerveknek ellenőrizniük kell majd a kihágások nyilvántartásában, hogy az érintett személy valóban elkövette-e a szabálysértést, illetve valóban befizette-e a büntetést. A kormány így szűrné ki az esetleges csalókat, akik megpróbálhatnak visszaélni a kártérítés intézményével. Aki mégis erre vállalkozik, azt akár 165 euróra is büntethetik.
A törvény érinti azokat is, akiknek bírósági vagy végrehajtási szakaszba jutott az ügye?
Igen, ilyen esetben az állam azokat a költségeket is megtéríti, amelyek az eljárás során a kérvényezőt sújtották (például az ügyvéd kifizetése).
Meddig van lehetőség a kérvények benyújtására?
A javaslatban azzal számolnak, hogy a kérvények benyújtására legfeljebb a törvény életbe lépése után fél évig, vagyis 2025. augusztus 31-ig lesz lehetőség.
Mennyi idő belül kellene megkapnom a kártérítést?
Az elbíráló szerveknek a törvény értelmében a kérvény benyújtásától számítva legfeljebb 60 napja lesz arra, hogy a kártérítést kifizessék a kérvényezőknek.
Mennyibe fog kerülni az államnak a kártérítés?
A kormány elemzőinek becslései alapján a teljes kártérítési összeg mintegy 3,3 millió eurót tehet ki. Ebből a belügyminisztériumnak körülbelül 2,9 millió eurót kell majd kifizetnie, a közegészségügyi hivataloknak és az önkormányzatoknak pedig körülbelül 200 ezer eurót. Az önkormányzatok esetében a törvényhozók megjegyzik, hogy a kártérítési összeget az állam átvállalja tőlük, hiszen a járvány idején nekik is a kormány által hozott intézkedéseket kellett követniük és betartatniuk. Így 2025 augusztusa után a helyi önkormányzatok összesíthetik, pontosan mekkora összeget kellett kifizetniük, majd ezt 2025 novemberéig továbbíthatják a belügyminisztériumnak, amely támogatások formájában fedezni fogja a költségeiket.
Ahhoz azonban, hogy a törvény életbe lépjen, a képviselőknek második és harmadik olvasatban is el kell fogadniuk a javaslatot, illetve Peter Pellegrini köztársasági elnöknek is alá kell írnia. A második és harmadik olvasatról minden bizonnyal már csak jövőre, a parlament február 4-én induló ülésen döntenek a képviselők. A kormány tervei szerint a tervezet 2025. március 1-től lép majd érvénybe.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
