Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője szerint nem adható „csak úgy” át az EU-nak a nemzeti adatvagyon, az a közigazgatás- és gazdaságfejlesztés céljait kell, hogy elsősorban szolgálja.
Idén is megrendezték azt a konferenciát, amelyen a visegrádi országok szakértői vitatták meg az adatkezelésben felmerülő legfontosabb kérdéseket. Emellett szó esett a közigazgatásban használt mesterséges intelligencia megoldásokról is – mondta az InfoRádiónak Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője.
„Ennek a beszélgetésnek a fókuszában részint a mesterséges intelligenciák, részint a digitális kormányzás állt. Azt látjuk, hogy az egyik kulcskérdés, hogy miképp viszonyulunk a közigazgatási, illetve magánadatvagyon-készletekhez, ezeknek a vagyoni elszámolása miképpen rendeződik; e tekintetben jól láthatóan az idei év második felében konfliktusoktól sem mentes beszélgetés fog lezajlani a nyugati világ szereplői között, egyre több tagállam álláspontja az, hogy ez egy új magánjogi jószág, ahol van rendelkezési jog, elszámolási lehetőség.
Az a fajta open data megközelítés, hogy a tagállamok által előállított adatvagyon egyfajta uralatlan dolog, és ezt át kell adnunk, ez nem tartható,
az érdekeltségi rendszert meg kell teremteni” – ecsetelte Gál András Levente.
Rámutatott, hogy mások is érdeklődnek a magyar megoldás iránt.
„Elfogadásra került a nemzeti adatvagyon törvény, 10 hónapja felállt a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely azt a célt szolgálja, hogy a nagy állami adatkészletek mind a közigazgatás-fejlesztés, mind a gazdaságfejlesztés aktív eszközei legyenek.”
Erről a munkáról is beszámoltak a V4-konferencián, ezt a „know-how-t” is igyekszik a magyar kormány exportálni.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
