A Románia Együtt Mozgalom elítéli a politikai és etnikai enklavizáció minden formáját és úgy véli, az RMDSZ-nek vissza kellene vonnia törvénytervezetét, amely a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó részének a román jogrendbe ültetését célozza – hangsúlyozza keddi közleményében a Dacian Cioloş vezette alakulat.
Az RMDSZ hétfőn közölte, hogy törvényhozói tervezetbe foglalták az 1918-ban elfogadott Gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely a következőket írja elő: ‘Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.’
A Románia Együtt Mozgalom a törvényjavaslat visszavonását kéri az RMDSZ-től, hangsúlyozva, hogy az országnak kötelessége minden állampolgárára vigyázni, azok nemzetiségétől, vallásától vagy lakóhelyétől függetlenül.
“Olyan a helyzetben vagyunk, hogy egy politikai erő megpróbálja kihasználni a bukaresti hatalom gyengeségét egy olyan tervezet előmozdítására, amely feszültséget szítana a román állampolgárok között. Ez a fajta politikai magatartás megengedhetetlen bármely felelős politikus részéről” – fogalmaz a közlemény.
A RO+ alapítója ugyanakkor hangsúlyozza, a magyar többségű megyék több pénzt kapnak az államkasszából, mint amennyivel hozzájárulnak ahhoz, “de ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy egy esetleges enklavizáció hatással lenne ezen megyék lakóira”.
“Az opportunista politika mindig is káros volt, és negatív hatásait rendszerint az állampolgárok, nem a saját érdekeit szem előtt tartó politikus érzi meg. (…) Ahogyan mindegyik politikai párt minden állampolgár előtt – nemzetiségre való tekintet nélkül – felelős saját politikáinak hatásaiért, úgy az RMDSZ-nek is meg kell értenie, hogy óriási felelőssége van, amely túlmutat a magyar kisebbségen” – idézi a közlemény Dacian Cioloşt.
Az RMDSZ által iktatott törvénytervezet a következőket kéri a román államtól: lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, mind helyi, megyei, országos és európai szinten; a nemzeti kisebbségek arányainak megfelelő képviselet biztosítását a bíróságokon és törvényszékeken; a kisebbségek számarányának megfelelő számú munkahely elkülönítését a kormányzati és dekoncentrált intézmények vezető testületeiben, valamint a különböző szaktárcai testületekben; a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatásának szabályozását a kisebbségek statútumában; a fejlesztési régiók létrehozásának, valamint különleges státusú autonómiák megteremtésének lehetőségét azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él, a megyei tanácsok döntése nyomán.
“Az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A demokrácia alappillére a jogállamiság, a román demokrácia pedig csakis akkor lehet teljes, ha közjogi szempontból is érvényesek és alkalmazásukban is háborítatlanok a modern román állam jogalapját jelentő 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésen megfogalmazottak” – érvel hétfői közleményében a szövetség.
Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »
