Bár folyamatos a szakemberhiány az egészségügyben, megdöbbentő mértékben csökkentették több egészségügyi szakképesítés államilag finanszírozható keretszámát elsősorban Baranya megyében – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. Ismeretes, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) évek óta előre meghatározza, mely szakképesítéseket támogathat az állam korlátlanul vagy korlátozottan, illetve azt, hogy melyek finanszírozásához nem járul hozzá egyáltalán. A gazdasági tárca ezt a döntést az aktuális tanévet megelőző esztendőben szokta meghozni, például a 2017–2018-as tanév számait egy 2016 októberében megjelent kormányrendelet szabályozta. Ám ezt idén júliusban módosították, ami miatt több megyében is változott, hogy a korlátozottan támogatott képzések keretében hány fő beiskolázása után jár költségvetési hozzájárulás.
Lapunk összesítéséből kiderül, hogy míg a 2016–2017-es tanévben összesen 16 megyében és a fővárosban támogatták korlátlanul az egészségügyi ágazathoz tartozó képzéseket, addig idén ősztől ez már csak hét megyére igaz. Bár az NGM több megyében is változtatott az egészségügyi szakképesítések keretszámain, ez talán Baranya megyét érintette a legdrasztikusabban. Mindezt annak ellenére, hogy Baranyában a 2016–2017-os tanévhez képest eredetileg magasabb keretszámokat állapítottak meg több képzés esetében is. Például a 2017–2018-as tanévre korábban kétszáz mentőápolót finanszírozott volna a tárca, ám ez a módosítás után 17-re (!) csökkent. Ez annak fényében is borzasztóan kevés, hogy az idén nyáron zárult tanévben még 98 fő beiskolázására volt lehetőség. Úgy tűnik, hogy itt gyakorló mentőápolóból is van elég a gazdasági tárca megítélése szerint, ugyanis 215 jövőbeli szakember képzése helyett mindössze 35-öt támogatnak, míg tavaly ez a szám még 106 volt. Ehhez hasonlóan nagymértékben csökkent ebben a megyében az ősztől képezhető ápolók (260-ról 116-ra), csecsemő- és gyermekápolók (154-ről 30-ra), fogászati asszisztensek (175-ről 40-re), fogtechnikus-gyakornokok (120-ról 17-re), gyakorló ápolók (374-ről 94), gyakorló csecsemő- és gyermekápolók (215-ről 23-ra), gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensek (95-ről 35-re), illetve a gyógyszertári asszisztensek (135-ről 40-re) tervezett száma is (valós értékek a táblázatban).
http://mno.hu/
Érdekesség, hogy az NGM a 2014–2015-ös tanévben még korlátlanul támogatta a mentőápolói, a gyakorló mentőápolói, az ápolói, a gyakorló ápolói, a csecsemő- és gyermekápolói, illetve a gyakorló csecsemő- és gyermekápolói képesítésekre a beiskolázást.
Érdekesen alakította a gazdasági tárca a gyógymasszőri képesítés keretszámát is. Ez a képesítés a 2016–2017-es tanévben gyógy- és sportmasszőr néven futott, összesen 119-es keretszámmal. Ám a most szeptemberben kezdődő tanévre különválik, és míg a sportmasszőri képesítés 240-es keretszámot kapott, a gyógymasszőri csak kevesebb mint a harmadát, 69-et.
A képzések létszámának csökkentése egyébként fenntartóként magát a gazdasági tárcát érintette leginkább. Ugyanis a módosítás után az NGM keretszámai nullázódtak le az említett szakképesítéseknél, míg a beiskolázási helyek maradéka a Pécsi Tudományegyetemhez (PTE) került.
http://mno.hu/
http://mno.hu/
Az állandóan a gazdaság érdekeire hivatkozó tárca keretszámcsökkentései már csak azért is különösek, mert eközben nem minden szakképesítéssel voltak ennyire szigorúak. Például a klasszikuszenész-képzés egyik típusának növelték is a keretszámát, aminek köszönhetően összesen 189 klasszikus zenész képesítés megszerzését támogatja az állam Baranyában. Vagyis több mint három és félszer annyi klasszikus zenész képzését támogatják, mint ahány mentőápolóét és gyakorló mentőápolóét összesen.
Nem Baranya az egyetlen, ahol korlátozták a képezhető mentőápolók számát. Például Fejér megyében ez 120-ról kétharmadára, 80-ra csökkent, míg Somogyban 200 helyett csak 120 jövendőbeli gyakorló mentőápoló beiskolázását támogatják. Ugyanakkor tény, hogy voltak megyék – többek között például Tolna –, ahol az említett képzések keretszámát növelték. Ettől viszont még érthetetlen, hogy Baranyában miért lehet csak ennyire kevés tanulót beiskolázni. A Magyar Nemzet az ügyben kereste az NGM-et, de lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Kerestük a PTE-t is, mivel szerettük volna megtudni, mi az oka annak, hogy a korábbihoz viszonyítva jelentősen csökkentették a 2017–2018-as államilag támogatott szakképesítési keretszámokat több egészségügyi területen is Baranya megyében. Kérdésünkre és a cikkben már említett drasztikus csökkenésre azonban az egyetem mindössze annyit reagált: „A Pécsi Tudományegyetem fenntartásában működtetett PTE Szociális és Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola egészségügyi szakmaterületeket választó tanulóinak létszáma az elmúlt öt évben több mint a duplájára nőtt.” Ez tényleg nagyon jó hír, ennek és az egész országot sújtó szakemberhiánynak a fényében pedig még érthetetlenebb az NGM keretszámcsökkentése.
Az egyetem ráadásul a következő mondatában azt írja: „A PTE, mint fenntartó, a PTE Klinikai Központ és a térség egészségügyi intézményeinek valós szakemberigényeire alapozva kért és kapott keretszámokat a hiányzó egészségügyi szakképesítésekre, valamint a szakgimnáziumi beiskolázásra. Ez vonatkozik a mentőápolói, ápolói és fogászati asszisztensi, valamint a gyógymasszőri keretszámokra is.” Bár a válasz arra kitért, hogy nőtt az egészségügyi szakterületet választók száma, amire valóban óriási szükség van, és a „valós szakemberigényekhez” mérten kaptak keretszámokat, arra már nem reagáltak, hogy az NGM összességében, megyei szinten csökkentette a keretszámokat. Ennek oka lehet az, hogy Baranya megyében talán nincs akkora hiány az egészségügyi személyzetből, mint más megyékben.
Lapunknak a témáról Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy nyilatkozott: Baranya megyében utópisztikusan magasnak tűnik a kétszáz finanszírozni tervezett szakképzés mentőápolók között, hiszen szakdolgozói létszám szempontjából a középmezőnyben van. Mégis ehhez képest is drasztikus csökkenés a 17-es szám. Ennek hátterében állhat szerinte az is, hogy a megye korábban más megyéket is kiszolgált, de ez most változott, mert több szakképző hely kezdte meg működését. Balogh Zoltán megjegyezte azt is: tavaly nem tudták feltölteni a rendelkezésre álló keretet, mert nem kezdték el elegen a képzéseket. Lapunknak egyébként több más, mentőápolói szakmára rálátó forrásunk is arról számolt be, hogy nem értik, miért vannak ennyire drasztikus különbségek a különböző megyék szakemberképzési keretszámai között.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.08.14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
