A „mainstream”, a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
Csurka István – wikipedia
Golyófogónak jó leszek – jövendölte meg történelmi szerepét az 1980-as évek végén a politikus. A Nagy Kft. a Homo Politicus című sorozat keretében készített dokumentumfilmet Csurka Istvánról. Az alkotást az M5 televízió mutatja be február 4-én, szombaton 15 óra 25 perces kezdettel, megismétli február 5-én, vasárnap 05 óra 10 perctől. A mű rendezője Bakos Katalin, őt kérdezte a Gondola.
– Rendező asszony, Csurka: a drámaíró, publicista, szónok, esszéista, pártelnök bemutatása fájdalmasan idézi föl a rendszerváltoztatás első bő évtizedének idegtépő konfliktusait. Miért kell 2023-ban ezzel szembesülnünk?
– Valóban idegtépő konfliktusok jellemezték és idegborzoló éveknek nevezhetjük a rendszerváltozás első éveit. Csurka István személyén és pályáján keresztül szemlélve fájdalmas is ez. Egy zseniálisnak tartott drámaíró beleveti magát a közéletbe, bátor, szókimondó fellépésével utat mutat és végül őt, mint MDF alapító tagot kizárják a pártból. Miért kell ezzel most szembesülnünk? Talán azért, hogy újra gondoljuk az eseményeket és levonjuk a tanulságokat.
– A sanyargatás egy pillanatában „aláírt”, de utána évtizedeken át soha nem teljesített. Ez az aláírás is elegendő volt ahhoz, hogy Antall József későbbi MDF-elnök, majd kormányfő zsarolhassa. Miért kell ezzel a fájdalmas ténnyel is szembenéznünk?
– Csurkát diákként az ’56-os szervezkedése miatt a kistarcsai internálótáborba vitték. A szobatársa azt vallotta, hogy többször hozták vissza a kihallgatásokról eszméletlenül, véresre verve. Bár aláírt, de soha nem jelentett, ezért alkalmatlannak bizonyult és lemondtak róla. Az igazságnak mindig napfényre kell kerülnie. Így érthetjük meg utólag azokat a történéseket, melyek akkor érthetetlennek bizonyultak az Antall kormány alatt. AZ MDF-en belül – bár Csurka javasolta őt miniszterelnöknek – utólag Csurka István számára Antall József csalódást okozott. Párton belül alakultak ki viták és végül Csurkának kellett távoznia.
– A lakiteleki találkozón már a függetlenség és a demokrácia követelése is hangot kapott. Itt Csurka kifejezte, hogy a tudatos pusztítás ellen tenni kell, a „kulturális behatolás” elé falakat kell emelni. Ma mekkora kockázat mindezt szóvá tennünk?
– Kockázatos ma is. A „mainstream”, a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes.
– A 20 év 20 ember című filmben Csurka István határozottan kijelenti, hogy nagy hiba volt Antall Józsefet az MDF elnöki székébe, onnan a miniszterelnöki székbe emelni. Noha ezt – mint a film is bemutatja – maga Csurka István javasolta 1989-ben az MDF közgyűlésének. „Nagyot tévedtünk, abszolút melléfogás volt” – mondja. Ezt a kijelentést a mai hazafias közvélemény egy része is vitatja. Ezt a vitát miért kellene lefolytatnunk?
– Ezt valóban fájdalmas lefolytatni. De a bátor szembenézés mindig hozzásegít az tiszta lappal való újrakezdéshez.
– A film Lezsák Sándor megállapításával ért véget: Csurka volt a huszadik század legnagyobb gondolkodója. Ez a megállapítás ma is számosakból dühöt vált ki, miért kell mégis hangot adni neki a filmben?
– A filmben elhangzik az is, hogy Csurkát vissza kell hozni a köztudatba, és reneszanszát megteremteni. Sőt, rehabilitálni kell. Akik őt félremagyarázták korábban, ma is azt teszik. Öntsünk tiszta vizet a pohárba.
Molnár Pál
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
