Csőstül jönnek a Orbán "legális" bevándorlói

Csőstül jönnek a Orbán "legális" bevándorlói

Mondvacsinált okokra hivatkozva nem árulja el a bevándorlási hivatal, hogy milyen erkölcsi bizonyítványokat adtak le a letelepedési kötvényt vásárló külföl­diek. Korábban már kiderült, hogy volt olyan elítélt orosz állampolgár, aki egy karib-tengeri adóparadicsomból származó dokumentumot nyújtott be.

A legfrissebb adatok szerint 7559 külföldi bevándorló kapott a kormány által biztosított programon keresztül letelepedési engedélyt Magyarországon. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai alapján a program 2013-as indulásától idén augusztus 31-éig kötvényvásárlás útján 2727 külföldi szerzett letelepedési jogosultságot hazánkban, míg család­egyesítés címszóval további 4832-en kaptak végleges letelepedési engedélyt. További 417 kérelem elbírálás alatt volt a vizsgált időszakban. Érdekesség, hogy 650 külföldi, aki a program nyomán tartózkodási engedélyt kapott, nem kérvényezte a magasabb szintű letelepedési engedély kiváltását. (Az eltérés azért van, mert idén július 1-jétől a kötvényvásárló egyből megkapja a letelepedési engedélyt, a korábbi szabályok szerint azonban fél évig tartózkodási engedélyt kaptak csak a külföl­diek, és csak ezt követően kérhették a letelepedési engedélyt.)

Továbbra is töretlen a kí­naiak érdeklődése a program iránt: a letelepedési engedélyhez jutott több mint hétezer külföldi közül 6405 kínai állampolgár volt. A második helyen az oroszok állnak 497 fővel, őket követi 74 pa­kisztáni és 64 iráni állampolgár. Az ötödik helyen az irakiak állnak 51 fővel, még a hatodik helyet holtversenyben az ukránok és a szírek „kapták meg” 50-50 állampolgárukkal.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) még szeptemberben küldött közérdekűadat-igénylésében a Magyar Nemzet arra is kí­ván­csi volt, milyen országból származó erkölcsi bizonyítványt nyújtottak be az egyes állampolgárok. Ez azért fontos, mert egy korábban jogerősen elítélt orosz állampolgár is letelepedési engedélyhez jutott hazánkban a kötvényprogramnak köszönhetően. A magyar hatóságokat úgy játszotta ki az – adócsalásért elítélt – orosz állampolgár, hogy a karib-tengeri adóparadicsom, Saint Kitts és Nevis hatóságától szerzett be erkölcsi bizonyítványt. Ezt azért tehette meg, mert a BÁH a kötvényvásárlótól a „Magyarországra történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot” követel meg. Vagyis azáltal, hogy nem az állampolgárság szerinti hatóságtól kell a makulátlan előélettel kapcsolatos igazolást a külföldinek beszerezni, hanem a lakcím szerinti hatóságtól, könnyen kijátszható a szabályozás.

A bevándorlási hivatal azonban a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényre hivatkozva nem válaszolt a kérdésre, csak annyit írt, hogy „az idegenrendészeti résznyilvántartásokban adatkezelésre nem jogosult, így statisztikai adattal sem rendelkezik erre vonatkozóan”. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a BÁH igenis kezeli a letelepedési államkötvényt vásárló személy esetleges korábbi büntetésére vonatkozó adatot, és egyedül az adatot igazoló okmányhoz nem fér hozzá. Ugyanakkor a közérdekűadat-kérést nem csak akkor kell teljesíteni, ha valamely törvény a kiadni kért adat nyilvántartására kötelez, elegendő, ha a megkeresett szerv ténylegesen birtokolja a közérdekű információt – tette hozzá a szakember. A bevándorlási hivatal arra való hivatkozással akar mentesülni a válaszadási kötelezettség alól, hogy a törvény szerint nem köteles nyilvántartani a letelepedési kötvények tulajdonosának erkölcsi bizonyítványát. Ligeti Miklós véleménye ezzel szemben az, hogy a BÁH nem tagadhatja meg annak nyilvánosságra hozatalát, hogy melyik ország erkölcsi bizonyítványával igazolta a letelepedési kötvény vásárlója a büntetlenségét. A törvény értelmében ugyanis a hivatal hozzáfér a letelepedési engedély kiadásához szükséges feltételeket igazoló adatokhoz, márpedig ez az adat nem alapulhat máson, mint az adatot igazoló okmányon. Vagyis a BÁH a kérelmező személy erkölcsi bizonyítványának birtokába jut, azaz adatkezelővé válik, ezért közérdekűadat-igénylés során köteles kiadni.

Felfigyelt a kötvényügyre a német sajtó

Németországban a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lap foglalkozott Magyarországgal: a vasárnaponként megjelenő konzervatív újság a letelepedési kötvényekről közölt cikket.

Moritz Eichhorn Magyarország szeretete a pénz iránt című írásában kiemelte, hogy hazánk „hivatalosan elutasítja a bevándorlást, de könnyű tartózkodási engedélyhez jutni”. A kormányfő méregnek nevezi a migrációt, és azt mondja, egyetlen migránsra sincs szükség – írta, megjegyezve: „ismerjük Orbán Viktor lózungjait”, mert „állandóan ismételgeti őket”, csak éppen „egyáltalán nem úgy gondolja”, hiszen országa az utóbbi négy évben nagyjából 18 ezer Európai Unión kívüli embernek nyújtott menedéket a letelepedési kötvények révén, „csendben, gyorsan és egyszerűen”, amivel több mint egymilliárd euróhoz jutott.

(MNO nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »