Csodafegyverként tekintenek az MI-re az informatikai döntéshozók

Csodafegyverként tekintenek az MI-re az informatikai döntéshozók

Egyre több vállalatnál látják úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehet a megoldás a biztonsági kihívásokra, ám egy friss felmérés szerint a cégek felénél nem értik a két technológia közötti különbséget.

Egyre több vállalatnál látják úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás lehet a megoldás a biztonsági kihívásokra, ám egy friss felmérés szerint a cégek felénél nem értik a két technológia közötti különbséget.

Az informatikai döntéshozók háromnegyede csodafegyverként tekint a mesterséges intelligenciára (MI) és a gépi tanulásra (machine learning – ML) az ESET felmérése szerint.

A leginkább az amerikai IT-vezetők tartják megmentőnek az említett technológiákat, 82 százalékuk látja bennük a megoldást a problémáira. A brit informatikai döntéshozók körében 67, a németeknél 66 százalék ez az arány. A válaszadók nagy része szerint az MI és az ML segíthetné szervezetüknél a fenyegetések gyorsabb felderítését és a reagálást (79 százalékuk jelezte ezt), illetve a válaszadók valamivel több, mint háromnegyede szerint megoldhatná a szakképzettségbeli hiányosságokat is.

Az elmúlt évben jelentősen megnőtt a mesterséges intelligencia kiberbiztonságban betöltött szerepéről szóló cikkek és közösségi bejegyzések száma, divatossá váltak az MI-hez és a gépi tanuláshoz kapcsolódó kifejezések. A technológiát övező felhajtás azonban félrevezető lehet a vállalatok és az informatikai szakemberek számára.

Hírdetés

A mesterséges intelligencia egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligencia, a gépi tanulás pedig az MI egyik ága, amely a tanulni képes rendszereket foglalja magában.

Sajnos a felhasználók és a döntéshozók nagy része nem tudja, hogy pontosan mit takarnak a kifejezések, és a kutatásban részt vevők alig több, mint fele mondta, hogy szervezete teljesen érti a két technológia közötti különbséget. A felmérésből kiderült az is, hogy a kutatásban részt vevők jelentős része már ma is alkalmazza a gépi tanulást a saját kibervédelmében: a németek 89, az amerikaiak 87, a britek 78 százaléka jelezte, hogy végpontvédelmi megoldásaik ezt a módszert alkalmazzák.

Aggasztó azt látni, hogy az MI-t és az ML-t körülvevő felhajtás miatt milyen sok szakember tekint csodafegyverként ezekre a technológiákra. Az elmúlt évtizedekben alaposan megtanulhattuk, hogy nincs mindenki számára ideális megoldás, és néhány problémára nem létezik egyszerű válasz. Különösen igaz ez a kibervilágra, ahol akár percek alatt is megváltozhatnak a játékszabályok. Napjaink üzleti világában egyszerűen felelőtlenség egyetlen technológiára alapozni a védelmet. A gépi tanulás egy nagyon fontos és hasznos eszköz a kiberbiztonság területén, ám ez csak egy része lehet a szervezetek átfogó kibervédelmi rendszerének

– mutatott rá Béres Péter, az ESET IT-biztonsági termékeit forgalmazó Sicontact Kft. IT-vezetője. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás esetében a marketinganyagokban megjelenő terminológia félrevezető és túlzó lehet, ami bizonytalansághoz, irreális elvárásokhoz vezet az informatikai döntéshozók körében is. A kiberbiztonság területén jelenleg valódi MI-megoldás nem létezik, az ML-technológia pedig egyáltalán nem új, hanem már régóta jelen van ebben a szegmensben. A gépi tanulás felbecsülhetetlen a mai kiberbiztonsági megoldások területén, különösképpen a kártevők keresésében. A kifejezés elsősorban a vállalatok védelmi megoldásaiba épített technológiára utal, a jól felcímkézett tiszta és a rosszindulatú minták megkülönböztetésének megtanulását jelenti. Az ilyen, gépi tanulásra épülő rendszerek villámgyorsan képesek elemezni és azonosítani a legtöbb potenciális fenyegetést, és proaktívan kezelik is őket.

 


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »