Gorbacsov elleni második katonai puccsra 1987-ben került sor, amikor Mathias Rust landolt a moszkvai Vörös téren.
A Csernobili Atomerőmű felügyeletét, irányítását nem a kijevi (MAVIR) látta el, hanem egy katonai vezénylő felügyelte az erőművet.
A csernobili reaktor típusoknak semmi köze nem volt az akkori szovjet, a mai orosz atomiparhoz.
Az erőmű vezetése azt szerette volna ellenőrizni, hogy amennyiben üresjáratban üzemelő generátor a hálózatról lekapcsolásra kerül, a turbógenerátor egység forgórésze, annak inerciája által termelt villamos energia elegendő-e a blokk összes segédberendezésének biztonságos leállítási folyamatának az elindításhoz, amíg a biztonsági áramforrások (diesel generátor) üzembe helyezése meg nem történik.
A kísérletet végrehajtását pénteki napra reggel 06:00 órai kezdéssel tervezték. Délkörül a kísérlet leállításra került, mert a kelet európai villamos energia rendszer, meghatározó módon a magyar villamos energia rendszer, rendelkezésre álló teljesítménye hiányossá vált.
KGST- VERE tagországainak villamos energia rendszerei közül a magyar villamos energia rendszer tért el legjobban péntek délelőttre tervezett menetrendtől. Az eltérés a hátterében a szocialista brigád mozgalom hazánkban való térnyerése állt.
Ha napjainkban a Mátrai Erőmű nem került volna állami tulajdonba, a hazai villamos energia rendszer Észak- Kelet Magyarországon lett volna inercia hiányos. (Forrás: Kovács Pál, államtitkár)
A sajnálatos csernobili események részleteit 1986-ban a szovjet villamos energia rendszer felelősei a magyar villamos energia rendszer vezető centruma részére, a TRÖSZT Központnak megküldték.
Forrás:realzoldek.hu
Tovább a cikkre »
