A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legjobb összegű nyugdíj elérése érdekében.
Régóta élhetünk ezzel a lehetőséggel, július 1-jétől azonban módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény azon szabálya, amely a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíjrögzítés rendelkezéseit tartalmazza – írja az ado.hu.
A törvénymódosítással már nem kell választania a nyugdíjrögzítés lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között, mert a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként folyósítani. Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is.
Az öregségi nyugdíj igénybevételének két együttes feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. A nyugdíjbavonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése, de ez a tény nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni. Több oka is lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját. Gyakori ilyen ok az, hogy a személy folytatni akarja még a munkát, sokszor változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben. Ennek a későbbi nyugdíj összege szempontjából igen kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is, míg nyugdíjasként végzett munka esetén azonban már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés.
Mivel a nyugdíjigény visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető, ennél korábbra már nem lehet megoldani azt, hogy ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, ez a magasabb összegű nyugdíj kerüljön folyósításra. A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése azonban megoldja ezt a helyzetet. Aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.
2024-ben az 1959-ben születettek töltik be a 65. életévet, és ha rendelkeznek ennek feltételeivel, kérhetik erre az időpontra öregségi nyugdíjuk rögzítését, azaz folyósítás nélküli megállapítását. Ha az érintett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, a tényleges nyugdíjba menetel idején a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megállapítani részére a korhatár betöltésére kiszámított, azaz a rögzített, és az éves nyugdíj emelésekkel növelt nyugdíj, illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül. Ily módon veszteség nem érheti a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (természetesen az éves emelésekkel megnövelve), de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
