Csend, közösség, természet – A zarándoktáborok lehetnek a fiatalok megmentői

Csend, közösség, természet – A zarándoktáborok lehetnek a fiatalok megmentői

61 csoport, valamint több mint ezer diák és vezető vett részt idén az államilag támogatott zarándoktáborokban, melyeknek utolsó csoportja a napokban tért haza.

A zömében több mint 100 kilométeres, egyhetes zarándoklatok embert próbáló terepei alatt a szervezők minden aktuális, fiatalokkal kapcsolatos feltételezésre rácáfoltak. Azt tapasztalták ugyanis, hogy a diákok éheznek a csendre, szeretnek egymással beszélgetni és a természetben lenni.

Mindössze négy éve indult az első zarándoktábor, idén pedig már 1081 résztvevőt és több mint 400 képzett vezetőt regisztráltak a szervező irodában. Minden évben növekszik a jelentkezők száma. A választható, négyféle útvonalon (Tihany–Bakonybél–Pannonhalma, Tata–Péliföldszentkereszt–Esztergom, Márianosztra–Szécsény–Mátraverebély-Szentkút, Marana Tha Ház (Mánfa)–Máriakéménd–Máriagyűd) egy hét alatt átlagosan napi 20–25 kilométert gyalogolnak a diákok, komoly kihívást jelentő terepeken. A maximum 34 fős, javarészt felső tagozatos, illetve középiskolás diákokból álló csoportokat képzett vezetők kísérik, akik kidolgozott lelki ív és tematika mentén foglalkoznak a fiatalokkal, hogy külső útjuk belső úttá is válhasson.

„A gyaloglás mellett imádság, csendes szakaszok és beszélgetések, megosztások és játékok képezik a napi program részét, azzal a céllal, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek Istenhez, önmagukhoz és társaikhoz” – mondta Gáll Zsófia szervező. „Gyakran tapasztaljuk az út során, hogy a fiatalok megérintődnek az átélt élmények hatására, hálásak, megnyílik a szemük a szépre és a jóra” – mesélte örömmel a szervező, majd hozzátette, hogy a diákok legtöbbször azt emelik ki a tábor után, hogy sokkal többre képesek, mint azt hitték magukról. Sőt, ha rákapnak az ízére, megszeretik az elcsendesedést, fűzte hozzá.

Hírdetés

Az indulás és a megérkezés szent helyről szent helyre történik. A résztvevők számára az egyik legnagyobb élmény, hogy az út egyes állomásain találkozhatnak szerzetesekkel, akikkel beszélgetve megismerhetik azt, ők hogyan élnek. Az egyik kedvenc célpont Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelye volt, ahol a ferences szerzetesek harangszóval és szeretettel fogadták a csoportokat.

„A jelentkezés során nem kritérium az elkötelezett keresztény élet, de sok résztvevő számára a közösségi élményen túl komoly hitbéli megerősítést is jelent a zarándoktábor, sőt, előfordult már olyan résztvevő, aki a tábor hatására keresztelkedett meg” – tette hozzá a szervező.

Forrás: Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely

Fotó: Kiss Csaba, Gáll Zsófia

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »