Megjelent a Magyar Élet 2014. szeptember 18-i számában
„Nevezzük kényelmi szempontból New York Empire néven azt a világra kiterjedő politikai tevékenységet, amely a XX. század történelmének meghatározó tényezője. A kifejezés teljesen eredeti és nem vonatkozik vélt vagy létező konspirációra, hanem arra a szerepre csupán, amit az Egyesült Államok, mint politikai és gazdasági nagyhatalom betölt azóta, és olyan terjedő fokozatban, ahogyan és amilyen mértékben visszahúzódott a British Empire.
Visszahúzódó világhatalom nem hagy maga után űrt, visszahúzódni általában egy erősebb hatalom jelentkezése elől és kényszerből kell. De mégsem mondhatjuk, hogy az Angol Birodalmat kiszorította helyéből az Egyesült Államok, hiszen látszólag Amerika területi vagy állami státusában nem történt változás. Viszont az az Amerika, amely mindenütt érezhető a világ XX. századi változásaiban, nemcsak az a politikai képlet, amely az Egyesült Államok nevű országnak vagy nagyhatalomnak kormánya, külhivatala, kereskedelmi szervei, hadserege, hanem ezek mögött az a világgazdasági és világpolitikai erő és törekvés, amely századunk minden eseményének irányt szab, és csak azért amerikai, mert ennek, a világ legfejlettebb országának, gazdasági fellendüléséből növekedett világhatalmi potenciállá. A New York név itt azért alkalmas megjelölés, mert az említett világgazdasági és világpolitikai uralom nagyobb mértékben kötődik ehhez a városhoz, mint bármely másikhoz, fejlődésében nagy szerepe és nagy hasonlósága van, és talán az is jelent valamit, hogy a nemzetköziség egyik fontos intézménye, az Egyesült Nemzetek Szervezete New Yorkban székel.
New York Empire nem olyan fogalom, mint amilyen a Római Birodalom, Ottomán Birodalom, Mongol Birodalom, Brit Birodalom vagy Német Birodalom volt, amelyek nyíltan hirdették, hogy hódítani akarnak: egyik-másik a világot akarta uralma alá hajtani. Természetesen egyiknek sem sikerült: a világ nagynak bizonyult mindegyik számára. Nyílt kiállásuk előbb-utóbb ellenállásba ütközött.
A New York Empire szakított a gyakorlattal, hogy egy országból fejleszt nagyhatalmat, és annak erejével kívülről támadva hódítja meg a soronkövetkező „ellenséget”. A New York Empire felül áll nemzeteken, egyszerre jelen van mindenütt, érvényesülésének fegyvertára végtelen, nincs néphez vagy személyhez kötve, időben nemzedékeket hidal át. …
A világ nagy átalakulás előtt áll. A gazdasági átalakítás folyamatban van, ezt a politikai átalakítás fogja követni. A tervekből egy ország sem húzhatja ki magát, a szisztémának engedelmeskedni kell. A politikai nagytőke elég erős ahhoz, hogy világbirodalma kereteit kiépítse.” (Ausztráliai Magyarság, 1977 szeptember hó.)
Éppen 37 évvel ezelőtt írtam az idézett mondatokat, azóta minden ami történt és történik, megerősíti a világhatalomépítésre utaló megállapítást. Olyan folyamatról van szó, amely az éppen száz éve kitört európai háborúval lépett a történelem nyílt színére. A háború következményeként Európa addigi organikus fejlődése megtört, három ép monarchikus birodalom (Német, Orosz, Osztrák-Magyar) helyén mai napig is tartó, feszültségekkel terhelt állapotok vannak. Megjelent 70 évre egy szovjet állam Európa megrontására, ennek során aktív alkalmazásra került Közép-Európa második letarolásakor, majd annak 45 évre megszállására. Hidegháborúra hivatkozással Amerika fegyveres erejét Nyugat-Európában állomásoztatta, amit katonai szövetségkötésekkel véglegesített. Két internacionalista ideológia – a kommunizmus és a liberalizmus – egyeduralmával történt Európa nemzeti rendjének és szellemének pusztítása.
A szovjetunió széthulltával létrejött vákuumot jól előkészítetten betöltötte az amerikai neoliberalizmus politikailag, és a nagyrészben amerikai bázisú nemzetközi pénzhatalom gazdaságilag. A jó előre eladósított országokban megjelent a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, rátelepedve az állam gazdasági és pénzügyi életére.
New York Empire berendezkedett Európában. Meghatározta a politikai rendszert, annak védelmére általa alkalmazott, érdekeltté tett politikai társutasokat kormányra segítette. Az európai országok feletti ellenőrzést és belügyeikbe avatkozást eladósítottságukkal éri el a pénzbirodalom (money power – ahogy a szakirodalom nevezi).
Eddig csak Magyarországon jött rá a nép – olyan mértékben, amivel ellenálló kormányzat alakulhatott –, hogy hova vezet a liberalista politika. A másik Oroszország volt, de ott nem a nép, hanem az államhatalom kebelében, a tolakodó liberalizmussal szemben a régi rendet kívánók hoztak létre a nyugati globalizmusnak ellenálló irányzatot. Oroszország politikai rendje nem tagadta meg a kommunista múltat, de visszafogadja a nacionalizmus és a vallás szellemiségét. Ebben a széles politikai komplexumban kap népszerűséget előbb miniszterelnöki, majd államelnöki pozíciójában Vlagyimir Putyin.
BRICS Államok
A BRIC egy mozaikszó, a gazdaságtanban használják. A gyorsan fejlődő Brazília, Oroszország, India és Kína kezdőbetűiből áll össze az angol mozaikszó. A BRIC szót Goldman Sachs 2001-től használta elsőnek. (The Goldman Sachs Group, Inc. is a global investment banking, securities and investment management firm.) Goldman Sachs Group kimutatta, hogy amilyen gyorsan fejlődnek a BRIC országok egyesített gazdasági eredményei, 2050-re túlszárnyalhatják a napjainkban leggazdagabbnak számító országok által jelenleg elért teljesítményt. 2010-ben a Dél-Afrikai Köztársaság (South Africa) bevételével BRICS-re módosult a mozaikszó.
Olvassuk (investmentwatch.com), hogy az amerikai dollár tartalékvaluta státusza számos előnnyel jár az Egyesült Államok számára más országokkal szemben. A világ legfontosabb árucikkeivel még mindig dollárban kereskednek, akkor is, ha azokat nem az Egyesült Államokban állítják elő. A jelenlegi dolláralapú rendszernek köszönhetően az amerikai Federal Reserve bank exportálja az inflációt más országokba, miközben kormánya hatalmas adósságokat halmoz fel büntetlenül. Eddig egyedül Kína tett nyílt kihívást a dollár egyeduralma ellen. Most úgy tűnik, hogy Peking új szövetségesre talált a Kremlben. A BRICS országok pedig teljes együttértésben sürgetik a dolláralapú rendszer felszámolását.
A Durban-i BRICS csúcs előtt egy héttel a moszkvai vezetőség csendesen elkészített egy dokumentumot, amelyben vázolják a BRICS együttműködésre vonatkozó orosz stratégiát. A dokumentumot Vlagyimir Putyin csapatának egyik „belső körében” készítették, így nagy valószínűséggel a BRICS államokkal való együttműködés hivatalos álláspontját tartalmazza. Az a tény, hogy a moszkvai vezetőség hagyta a dokumentum nyílt közzétételét, igen erős, mondhatni dühös jelzésnek tekinthető az Egyesült Államok irányába. A célok egyértelműek. A „Stratégiai célok” című fejezet első pontja a világ pénzügyi rendszerének reformját taglalja, annak érdekében, hogy az „igazságosabb, stabilabb és hatékonyabb legyen”. Későbbi fejezetek pedig egyértelműen leírják, hogy a „reform” tulajdonképpen a dolláralapú rendszer felszámolásával egyenlő. „Oroszország úgy gondolja, hogy amennyiben a BRICS országok vezetősége megfelelő politikai akaratot mutat fel az együttműködés előmozdításához, a szövetség az új globális kormányzási rendszer kulcsszereplőjévé válhat, elsősorban gazdaságilag és pénzügyileg,” áll a dokumentumban. Ez volt tehát az első fázis, amikor a BRICS még a fennálló pénzügyi rend része kívánt lenni, annak megreformálása során.
A dollár ellen…
70 évvel ezelőtt Bretton Woods-ban (New Hampshire) egy konferencia létrehozta azt a pénzügyi rendszert, amely a mai napig fennállt, és amelyben Washington létrehozta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot egy új globalizációs korszak hajnalán, felruházva és erős hatalmat adva az Egyesült Államoknak azzal, hogy mindennek a központjában az amerikai dollár állhatott, amely így a világ tartalékvalutájává vált.
A világ legnagyobb földgáz termelője, az orosz Gazprom, szinte valamennyi nagy megrendelőjével megállapodott már, hogy dollár helyett euróban fizessenek a tőlük vásárolt földgázért. Fehéroroszországgal pedig rubelben történő fizetésben állapodtak meg. Tízből kilenc ügyfél elfogadta az euróra történő átállást.
A Gazprom forgalma az orosz GDP 8 százalékát teszi ki, és a világ földgáz tartalékának 18 százalékát tudhatja magáénak. Emellett tekintélyes mennyiségű olajat is termel. Egyértelmű tehát, hogy a lépés rendkívüli jelentőséggel bír. A Gazprom nem az egyedüli nagy orosz cég, amelyik a dollárról való leválást tervezi. Oroszország egyre több olyan szerződést köt, amelyek értelmében a kifizetések különböző ázsiai valutákban, leginkább jüanban történnek, egyrészt a dollárpiactól való függőség további csökkentése érdekében valamint a Nyugat által kivetett szankciókra adott válaszként.
Andrei Kostin, a VTB orosz állami bank vezérigazgatója elmondta, hogy a dollártól eltérő valuták használata a bank „legfontosabb feladata”. „Figyelembe véve Kínával folytatott kétoldalú kereskedelmünket, a rubelben és jüanban folytatott ügyletek támogatása a legfontosabb feladatunk, így jelenleg ezen dolgozunk” – mondta Kostin egy Vlagyimir Putyinnal folytatott eligazításon. „Május óta tart ennek a munkának a kivitelezése.”
„Semmi probléma nincs azzal, hogy csökkentjük a dollártól való függőségünket, sőt, ez egy nagyon is ésszerű lépés,” mondta egy másik nagy európai bank oroszországi igazgatója, hozzátéve, hogy Oroszország túlzott függősége a dollártól bizonytalanabbá teszi a piacokat válság idején. „Semmi sem indokolja, hogy egy Japánnal kötött kereskedelmi szerződést dollárban teljesítsünk,” mondta. Márciusban, meg sem várva a szankciók hatásának megjelenését, az orosz lakosság nekilátott, hogy kimentse pénzét az amerikai bankokból. Az orosz állampolgárok által az amerikai bankokban tartott pénz 21,6 milliárd dollárról 8,4 milliárdra esett hirtelen. Ez 61 százalékos csökkenés egyetlen hónap alatt! Minden jel szerint tanultak a ciprusi válságból: vedd ki a pénzed mielőtt lefoglalják.
A világon még szinte mindenki a dollárt használja fizetőeszközként a kereskedelemben, ami mesterségesen magas árfolyamon tartja. Oroszország leválása a dollárról nagy érvágás lesz, és ha világ többi része is követi példáját, az már igazi pénzügyi lavinát indíthat el.
Pénzügyi központként
jöhet ki egy új hidegháborúból Oroszország és Kína
Washingtonból jelenti a Magyar Távirati Iroda augusztus 7-én:
Egy új hidegháborúból globális pénzügyi központként emelkedhet ki Kína és Oroszország, ha a nyugat nem módosít pénzügyi rendszere jelenlegi struktúráján – idézi a RIA Novoszty hírügynökség Wing Thye Woo-t, a University of California, Davis professzorát.
„Úgy gondolom, hogy ha nem változtatunk már ma a nemzetközi pénzügyi rendszeren, azzal csak egy alternatív pénzügyi központ létrehozására ösztönözzük a kínai–orosz szövetséget” – fogalmazott a professzor.
A BRICS-bankról, az IMF és a Világbank alternatívájának szánt pénzintézetről szólva elmondta, hogy „ha valóban kihívást tud támasztani a meglévő nemzetközi pénzügyi rendszernek, akkor eltérő célok megvalósítására törekvő pénzügyi központok közötti hidegháborúba zuhanhatunk bele.”
A vezető fejlődő országokat, Brazíliát, Oroszországot, Kínát, Indiát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS szövetség, valamint az orosz–kínai szövetség szorosabbra vonásának kilátásairól szólva a professzor azt mondta: „Kínát jelenleg az Egyesült Államok szövetségeseinek gyűrűje veszi körül, ami a sérülékenység érzetét kelti benne. Ha ezzel nem foglalkozunk, akkor a gazdasági és politikai erővonalak egyaránt egy megosztott világrend kialakulása felé taszítanak majd bennünket.”
A kínai gazdaság rohamos ütemben növekszik, és az ország egyik legfőbb célja nemzetközi fizetőeszközzé tenni devizáját, a Renminbit (jüant). A nemzetközi pénzügyi rendszer ugyanis eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy működési mechanizmusát a feltörekvő országok gyors növekedése következtében előállt új helyzethez igazítsa – ismertette.
A professzor szerint ugyanakkor objektív kínai gazdasági, illetve geopolitikai tényezők akadályozhatják meg, hogy Sanghaj Londonnal és New Yorkkal egyenrangú globális pénzügyi központtá nőhesse ki magát: „Ha kitörne egy új hidegháború, az akár alá is áshatná Kína törekvését a Renminbi nemzetközi fizetőeszközzé és Sanghaj pénzügyi központtá tételére.” A szembenállás legfájdalmasabb következménye viszont, a professzor szerint, a gazdasági növekedés lassulása és a technológiai know-how átadásának leállása lenne.
Amerika úgy védekezik,
hogy támad
Nem várhatják meg egy másik valuta világpénzkénti megjelenését. Az amerikai hatóságok próbálják meggyőzni Kínát, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz. Az ITAR-TASS hírügynökség szerint az amerikai külügy Dél-Koreát és Szingapúrt is bevonná a szankció-háborúba, Kínával pedig folyamatban van a tárgyalás. Annak ellenére, hogy a kínai féllel folytatott konzultációk nyilvánvalóan sikertelenül zárulnak, látható a nyugati országok töretlen próbálkozása, hogy a világ más országait is bevonják a nyugati érdek képviseletébe.
Ebbe a pénzügyi csatározásba illeszkedik Ukrajna leválasztása kísérlete az orosz orbitból. New York Empire nem tűrheti, hogy Oroszország dacol a számára elkészített szabadpiaci renddel. Ilyen érvényesülés veszélyezteti a dollárglobália kiteljesedését. Oroszországról nem mondhat le a pénzhatalom, mert máris fenyegetve érzi magát egy orosz–kínai összefogástól, de még az európai–orosz összefogás veszélyével is kell számoljon, aminek erős alapja a mindinkább fontossá váló gazdasági egymásrautaltság.
Amerikai vélemény szerint Oroszország elárult valamit, hűtlen lett valamihez, ami Amerikának létérdeke, amiért mindenre képes. Ez a valami az Új Világrend megvalósítása.
The End of the New World Order a címe a cikknek, amely elpanaszolja, hogy Oroszország megszegte az Új Világrend iránti elkötelezettségét. A cikk írója Christopher R. Hill. (Americans do need to understand the challenge they are facing from a Russia that no longer seems interested in what the West has been offering for the last 25 years: special status with NATO, a privileged relationship with the European Union, and partnership in international diplomatic endeavors. All of these seem to be off the table for now. Christopher R. Hill, former US Assistant Secretary of State for East Asia, was US Ambassador to Iraq, South Korea, Macedonia, and Poland, a US special envoy for Kosovo, a negotiator of the Dayton Peace Accords, and the chief US negotiator with North Korea from 2005-2009).
Az Új Világrend természetesen a világkormány létrehozásával megvalósítandó diktatórikus Világállam, amelyben nem lesznek többé külön államok. A többit el lehet képzelni. És most Oroszország teszi ezt, a világvezetőkkel, akik nagyhatalommá és társvilághatalommá tették.
Rendkívül érdekes interjút közöl az USAWatchdog.com amiben Jim Willie, statisztikai elemző elmondta, hogy a német vezetőséget célzó NSA lehallgatás valódi oka az Egyesült Államoknak azon félelme volt, hogy a legnagyobb európai hatalom lehetséges menekülési útvonalakat keres a dollár összeomlásának esetére.
„Azt gondolom, hogy keresik azokat a részleteket, amikkel segíthetnének Oroszországnak a dollár ejtésében. Próbálnak titkos lépéseket keresni, hogy Németországot eltávolítsák a dollártól és a BRICS nemzetekhez csatlakozzanak. Szerintem pontosan ezt teszik.”
Willie többek közt elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államok a Maláj légitársaság lelőtt gépe körüli zűrzavart is Moszkva ellen próbálja fordítani, hogy ezáltal még szigorúbb szankciókat csikarjon ki a nyugati országoktól. Az eddig már bevezetett szankciók nem sok nehézséget jelentettek Moszkvának, viszont annál több kárt okoztak Európa kereskedelmi érdekei számára.
„A legkomolyabb következmény, hogy az Egyesült Államok végeredményben azt akarja, hogy Európa álljon mellé az Oroszország elleni szankciókban. Álljon mellé az állandó háborúkban, konfliktusokban, elszigetelődésben, akár az európai gazdaság elpusztítása árán is, felrúgva szerződéseit és veszélybe sodorva energiaellátását. Az Egyesült Államok felszólítja Európát, hogy csatlakozzon a háborúhoz és a szankciókhoz, mert igazából azt akarja, hogy Európa segítsen fenntartani a dollár rezsimet. Európának azonban elege van a dollárból. … Az USA nyomást gyakorol Németországra. Franciaország és Nagy-Britannia miatt nem kell aggódni. Németország miatt azonban igen. Németországban 3000 olyan vállalat működik, amelyeket ezek a lépések komolyan befolyásolnak. Ezek nem fognak csatlakozni a szankciókhoz. Ilyen egyszerű a helyzet.”
Felvázolhatjuk a következő képletet:
Amerika a tettek mezejére lépett, Oroszországot vagy visszatereli az egy-a-világ karámba, vagy valamilyen módon ártalmatlanná teszi.
A kétpólusú világ megszűnte óta eltelt negyedszázados európai békeállapot végetért, ami nem közvetlen háborút jelent, de állandó háborús készültséget és feszültséget.
Magyarország számára veszélyes, hogy a hadműveleti terület a Tisza felső folyásánál kezdődik.
Európa és benne Magyarország az EU révén elkötelezetten a világállami oldalon van, amiről a közvéleménynek ma még nincs tudomása.
A világállami elszántság légkörében aligha lehet majd kiállni az EU-ban a nemzetek Európája elv mellett a nemzeteket elnyelő federáció ellenében.
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
