Csapkodhatjuk a térdünket, mégsem lesz vicces, ami az árhullám után jön

Csapkodhatjuk a térdünket, mégsem lesz vicces, ami az árhullám után jön

A Duna árhulláma nagy kiterjedésben szúnyoginváziót vonz magához, akkorát, hogy az ellen igen nehéz is lenne védekezni, gyakorlatilag lehetetlen. A baj mérséklésére tehetünk kísérletet.

A Dunán levonuló árhullám több, nagy kiterjedésű szúnyogtenyészőhelyet hagy maga után, így megelőzésként biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen a folyó mentén – közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Mukics Dániel tájékoztatása szerint

  • először földi biológiai gyérítési módszert alkalmaznak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló ártéri területeken.
  • Ezt követően a növényzettel fedett területen a levegőből, granulátum formában juttatják ki a lárvákat elpusztító biológiai készítményt.
  • Hírdetés

    Azt írták, a biológiai szúnyoggyérítéskor a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban

    kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el,

    minden más élőlényre, így az árvaszúnyogokra is teljesen ártalmatlan. Ugyanakkor természetvédelmi területeken ez a módszer is csak korlátozott mértékben, külön engedély alapján végezhető.

    Kifejlett szúnyogok elleni permetezést ezen a héten Sopronban és környékén, Debrecenben és Miskolcon végeznek – ismertette a szóvivő.

    Mukics Dániel hangsúlyozta: a melegben a csípőszúnyog-lárvák fejlődése felgyorsul, akár egy hét alatt is kifejlődhetnek. Ezért is különösen fontos hetente többször kiönteni a kertben és az erkélyen lévő tárgyakban összegyűlt vizet – fűzte hozzá a szóvivő.


    Forrás:infostart.hu
    Tovább a cikkre »