Csalárd módon szerezte meg egy balatonkenesei ingatlan tulajdonjogát a budapesti vállalkozó – a tulajdonosokat hamarosan utcára teszi a végrehajtó
Fondorlatos módon jutott egy balatonkenesei 200 négyzetméteres ingatlanhoz egy budapesti vállalkozó. A férfi megvezette a naiv tulajdonosokat, rászedte őket különböző kétes üzleti manőverekre annak érdekében, hogy olcsón megkaparinthassa az értékes ikerházat. A rendőrség nem lát bűncselekményt a szövevényes ügyben, az adóhivatal pénzügyi nyomozói viszont azt állapították meg, hogy a „vevő” színlelt adásvételi szerződés és visszadátumozott, valótlan tartalmú kölcsönszerződés révén jutott az ingatlanhoz. A végrehajtó hamarosan kilakoltatja a becsapott tulajdonosokat.
Lábodi Zoltán és Sz. Ákos Gyula az 1998 és 2000 közötti években közösen felépítettek egy 2×100 négyzetméter alapterületű ikerházat Balatonkenesén. A telek Sz. Ákos Gyula tulajdonát képezte. Lábodi Zoltán a ráépítéssel tulajdonjogot szerzett, amely tulajdonszerzés az ingatlan nyilvántartásban ugyan nem lett átvezetve, azonban a gyakorlatban 2000 őszétől kezdve – fele arányban – ő is az ingatlan tulajdonosa.
Lábodi Zoltán és Sz. Ákos Gyula a tulajdonukat képező ingatlanokat értékesíteni kívánták. Hajós József – aki mind a két épületrészt meg kívánta vásárolni – egyértelmű vételi szándékkal jelentkezett a tulajdonosoknál. Ennek érdekében Hajós József jogi képviselője elkészítette az ingatlan adásvételi előszerződést 2013. július 1. napi keltezéssel. Az okirat aláírására végül nem került sor, de a szerződő felek magukra nézve kötelezőnek ismerték el.
Az előszerződés értelmében Sz Gyula Ákos eladta a telekkönyv szerinti 1/1 arányban tulajdonát képező ingatlant a LAUREN Europe Ingatlanforgalmazó Korlátolt felelősségű Társaságnak 44 500 000 forintért az alábbi részletekben:
3 500 000 forint foglaló, az előszerződés aláírásával egyidejűleg
11 hónapon keresztül – 2013. július 1 napjától 2014. május 31. napjáig – 2 000 000 forint/hónap, azaz összesen 22 000 000 forint
2013 III. és IV. negyedévében, valamint 2014. I. negyedévében 5.000.000 forint/negyedév, azaz összesen: 15 000 000 forint
2014. II. negyedévében 4 000 000 forint.
Az ingatlant 63 830 svájci frank összeg erejéig a CIB Bank javára jelzálogjog terhelte. Eladó vállalta az ingatlan tehermentesítését, és szerződő felek megállapodtak a végleges adásvételi szerződés 2014. május 31. napjáig történő megkötésében.
A vevő, Hajós József – 2013. július 2. és 2015. február 2. közötti időszakban – összesen 19 000 000 forintot fizetett meg Sz. Ákos Gyulának.
A vállalkozó nem tudott határidőre fizetni, többször hivatkozott arra, hogy pénzügyi nehézségei keletkeztek, miközben alappal feltételezhető, hogy már az ingatlan előszerződés megszerkesztésekor is tisztában volt azzal, hogy nincs pénze, ezért nem lesz képes a vételárat kifizetni. Hajós már akkor is tudta, hogy csalárd módon fogja az ingatlant megszerezni.
A férfi – célja elérése érdekében – azt eszelte ki, hogy a Sz. Ákos Gyula adja el az 1/1 arányban tulajdonát képező ingatlant a TAUBER Kft.-nek (amelynek kizárólagos tulajdonosa akkor Lábodi Zoltán volt), majd valamilyen technikával kerüljön felszámolásra az addig fizetőképes, tartozásokkal nem rendelkező, zökkenőmentesen működő cég, és Hajós – vagy az érdekeltségi körébe tartozó LAUREN Europe Kft. – majd a felszámolási eljárás keretén belül megvásárolja az ingatlant.
Hajós József elképzelése az volt, hogy a TAUBER Kft. elleni felszámolási eljárás keretében a piaci vételárnál olcsóbban megszerzi az ingatlant, és azt követően Sz. Ákos Gyulának kifizeti – az eredeti megállapodás szerint – a vételár különbözetet.
Ezen koncepció biztosítására a szerződő felek egy színlelt adásvételi szerződést kötöttek, amelyben az eladó Sz. Ákos Gyula, a vevő pedig a Lábodi Zoltán érdekeltségébe tartozó TAUBER Kft. volt.
Az okiratban az ingatlan vételárát 49 000 000 forintban határozták meg. A vevő (TAUBER Kft.) vállalta a CIB Bank felé aktuálisan fennálló hitel visszafizetését. A vevő továbbá vállalt 22 000 000 forint „kölcsön” megfizetését közvetlenül Hajós József részére, egy korábban megkötött – de a valóságban színlelt, tehát nem valós – kölcsönszerződés alapján. A vevő vállalta további 10 000 000 forint megfizetését az eladó (Sz. Ákos Gyula) bankszámlájára történő utalással 2014. április 15. napjáig.
2014. március 14. napján került sor az adásvételi szerződés megkötésére. Ezen ügylet eredményeként a TAUBER Kft. tulajdonába került a balatonkenesei ingatlan.
Évekkel később, az előzőekben jelzett események vonatkozásában, a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága előtt csődbűncselekmény miatt eljárás indult.
Az adóhatóság határozatában megállapította, hogy az adásvételi szerződés színlelt volt.
Hajós József terveinek megfelelően a TAUBER Kft. csődöt (fizetésképtelenséget) jelentett, majd megindult a felszámolási eljárás. A felszámoló a Cégközlönyben nyilvános pályázati felhívást tett közzé, amelyben az ingatlant 27 760 000 forint vételáron hirdette meg.
Annak érdekében, hogy a budapesti vállalkozó minél kedvezőbben szerezze meg az ingatlant a felszámolási eljárásban, egy visszadátumozott és színlelt kölcsönszerződéssel próbálta a vételár részét csökkenteni oly módon, mintha ő már korábban 22 000 000 forintot kölcsönadott volna Sz. Ákos Gyulának. Így került sor 2014-ben – Hajós javaslatára – a fiktív kölcsönszerződés elkészítésére, amelyen dátumként egy 6 évvel korábbi időpont, 2008. július 1. nap szerepelt.
A kölcsönszerződés valós voltát alapjaiban cáfolta az a tény, hogy a „szerződő felek” 2008-ban még nem is ismerték egymást, csak 2014-ben ismerkedtek meg, ebből következően Sz. Gyula Ákos nem adhatott kölcsön 2008. július 1. napján 22 000 000 forintot Hajós Józsefnek. A szerződésben a TAUBER Kft. a kölcsön visszafizetésére készfizető kezességet vállalt azért, hogy majd a felszámolási eljárásában Hajós József „igényét” érvényesíteni tudja ezáltal.
A 22 000 000 forint összegű „kölcsön” visszafizetési határideje – a fiktív szerződés szerint – 2011. december 31. napja volt.
A NAV határozatában megállapította, hogy a kölcsönszerződés visszadátumozott és színlelt volt.
Hajós József 2014. május 29. napján fizetési meghagyást bocsátott ki a TAUBER Kft. ellen a 22 000 000 forint „tartozás” megfizetésére vonatkozóan.
Hajós – a kölcsönszerződés aláírásával egyidejűleg – egy „Megállapodás kölcsönszerződés megszüntetésére” elnevezésű okiratot írt alá, amelyben elismerte, hogy a valóságban sosem létezett 22 000 000 forint összegű kölcsönt Sz. Ákos Gyula visszafizette a részére, így a kölcsönszerződés 2008. július 1. nappal megszűnt. Csakhogy: az okiratra nem került dátum. Ezen dokumentum alapján sem a felszámolási eljárásnak, sem a fizetési meghagyásnak nem lehetett volna létjogosultsága.
Hajós József annak ellenére, hogy tudta, Sz. Ákos Gyula a valóságban nem tartozik neki 22 000 000 forinttal, végrehajtási eljárást kezdeményezett a TAUBER Kft. ellen, Hajós követelése alapján az ingatlan tulajdoni lapjára 22 000 000 forint (és annak járulékai) erejéig végrehajtási jog került bejegyzésre.
A férfi – annak érdekében, hogy a pályázaton minél előnyösebb feltételekkel tudjon részt venni – 2016. március 30. napján engedményezési szerződést kötött Sz. Ákos Gyulával, amelynek keretén belül Sz. Ákos Gyula 26 651 460 forintot „engedményezett” Hajósra 50 000 forint ellenérték fejében a TAUBER Kft.-vel szemben fennálló tagi hitel követelése kapcsán.
Az engedményezési szerződés is színlelt szerződés volt, amely kizárólag azért született, hogy Hajós József további összeget, azaz 26 651 460 forintot a felszámolási eljárásban, az ingatlan értékesítése során beszámíttathassa. A vállalkozó ezen „követelése” a felszámolási eljárásban bejelentésre került.
A felszámoló 2016. augusztus 30. napján, Hajós Józsefnek írt levelében jelezte, hogy – összesen 42 825 000 forint kölcsön és járulékai erejéig – a hitelezői igényét besorolta.
Hajós 2017. márciusában – a saját nevére – 46 000 000 forintért megvásárolta az ingatlant a felszámolási eljárásban.
A felszámoló által képviselt TAUBER Kft. és Hajós József megállapodást kötöttek az ingatlan-vételár kifizetésének módjáról, amelynek lényege, hogy 832 800 forint bánatpénz címén megfizetésre került a vételárból a TAUBER Kft.-nek, 6 041 522 forintot átutalással rendez a „vevő”, míg 39 125 678 forint kiegyenlítése váltóval történik, tekintve, hogy a váltó készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül.
A balatonkenesei ingatlan megszerzését követően – 2017. május 10. napján – Hajós átruházta azt (38 500 000 forint vételárért) az érdekeltségi körébe tartozó LAUREN Europe Kft.-re. A cégnyilvántartás szerint a társaságnak 2018 óta nincs árbevétele. A férfinak az átruházással az lehetett a célja, hogy megakadályozza az eredeti állapot visszaállítását egy esetleges polgári perben vagy büntetőeljárásban.
Az adásvételi szerződés megkötése után Hajós József egy ideig tovább hitegette Sz. Ákos Gyulát, hogy a még hiányzó 25 500 000 forintot megfizeti részére.
Ezt követően – teljesen váratlanul – Hajós cége, a LAUREN Europe Kft. felszólította Sz. Ákos Gyulát, hogy az ingatlant hagyja el, és kényszerkijelentette őt.
Lábodi Zoltán jogi képviselője az előzőekben taglalt bűncselekmények gyanújával feljelentést tett a BRFK IV. Kerületi Rendőrkapitányságon – az illetékességet az határozta meg, hogy Hajós József újpesti lakos – ismeretlen tettes ellen, azonban a nyomozó hatóság 2019. november 29. napján kelt határozatával – mivel álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – a büntetőeljárás megszüntette.
A BRFK IV. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói szerint nincs itt semmi látnivaló
Ezt követően Lábodi Zoltán és Sz. Ákos Gyula önfeljelentést tett csődbűncselekmény miatt a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Vizsgálati Osztályán. A nyomozás 2 évig tartott.
A NAV 2022 decemberében megszüntette a csődbűncselekmény miatt indult eljárást, azonban a határozata indoklásában négy oldalon keresztül hosszasan részletezte a csalás bűncselekmény elkövetési módját.
Az adóhivatal pénzügyi nyomozói – egyebek mellett — megállapították: „figyelemmel arra, hogy a 22 millió forint átadásáról szóló kölcsönszerződés keltének időpontjában (2008) a szerződő felek nem ismerték egymást, a TABUBER Kft. az ügylet során nem lehetett készfizető kezes. Amikor a „kölcsönadó” Hajós József és az „adós” Sz. Gyula Ákos a valóságban megismerkedtek (2014) Sz. Gyula Ákos már nem volt sem ügyvezetője, sem tagja a TABUBER Kft.-nek, 2008. július 15. napon ezek a tisztségei megszűntek. A rendelkezésre álló adatok alapján tehát Sz. Gyula Ákos gyanúsított és a TABUBER Kft. között 2014. március 14. napján kelt ingatlan adásvételi szerződés színlelt.”
Az ügy jelen állása szerint májusban végrehajtó fogja kilakoltatni Lábodi Zoltánt és feleségét. Sz. Ákos Gyulát 2022. augusztus 2. napján már kitették a balatonkenesei ingatlanból.
A magyar jogszolgáltatás újabb áldozatokat szedett.
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
