A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásának eredményei szerint egy hónappal az európai parlamenti választás előtt a Fidesz–KDNP listája vezet 48 százalékkal, Magyar Péter pártja, a Tisza Párt a második 21 százalékkal, a DK–MSZP–Párbeszéd koalíció áll a harmadik helyen 12 százalékkal. Őket követi a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 7 százalékkal, a Mi Hazánk pedig 5 százalékon van, a tavasz vesztese a Momentum lehet.
Az európai parlamenti választások előtt egy hónappal továbbra is megfigyelhető egy trend, illetve egy állandóság – fogalmazott az InfoRádióban a Nézőpont Intézet elemzője. Előbbi, hogy a Fidesz–KDNP a legerősebb párszövetség a magyar politikában; 48 százalékkal vezetik a pártpreferencia sorrendet. Utóbbi pedig, hogy az ellenzék ereje felborult – tette hozzá Erdélyi Rezső.
A Magyar Péter által vezetett Tisza Párt ugyanis egyre jobb eredményeket ér el, immár 21 százalékon mérhető, míg a Demokratikus Koalíció azon törekvése, hogy az MSZP-vel és a Párbeszéddel erősítse meg magát, kevésbé sikeres: lecsúsztak 12 százalékra. Rajtuk kívül a Mi Hazánknak és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak van reális esélye mandátumszerzésre, a kormány jobboldali ellenzékét 5 százalékra, az MKKP-t 7 százalékra mérte a Nézőpont.
Az elemző megfogalmazása szerint a mostani pártpreferencia-átrendeződés legnagyobb vesztese a Momentum. Az öt évvel ezelőtt még EP-mandátumot szerző Momentum (1 százalék) és Jobbik (1 százalék) az 5 százalékos küszöb közelébe se érnek, Vona Gábor pártja (3 százalék) ugyan megelőzi őket, de szintén nem számolhat bejutással. Szintén távol áll a mandátumszerzés lehetőségétől az önállóan induló LMP (1 százalék) és Márki-Zay Péter pártja (1 százalék) is.
A Nézőpont Intézet szerint Jakab Péter mintegy 2 százaléknyi szavazótáborral rendelkezett volna, akik a másodlagos preferenciák alapján vagy a Tisza Pártot, vagy a DK–MSZP–Párbeszéd koalícióját erősíthetik, mellyel becslésükben is így számoltak.
Módszertan
A Nézőpont Intézet minden esetben az egyes pártok adott választáson elérhető „legvalószínűbb listás” eredményét közli, amely a részvételüket biztosra ígérő választók bevallott és – a rejtőzködők esetében – segédkérdésekkel beazonosított pártpreferenciáit mutatja be, így szemben más intézetek „biztos pártválasztók” kategóriájával, a pártválasztásukban nem, de részvételükben biztos választók véleményét is figyelembe veszi.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
