Csak propaganda? Semmi értelme az otthon melege programnak

Csak propaganda? Semmi értelme az otthon melege programnak

A felújításra váró kétmillió családi házból mindössze 2500-nak jutott pénz az Otthon melege program idei kiírásában. A keret néhány óra alatt kimerült. Ha a kormány tartani akarja ígéretét, alaposan fel kellene pörgetnie a tempót, hiszen tavaly augusztusban még arról volt szó, hárommillió ingatlan rekonstrukciójához adnak pénzügyi segítséget.

Nincs mérhető gazdasági jelentősége, csupán politikai propagandaértéke lehet annak a programnak, amelyet a kormányzat a családi házak felújításának támogatására hirdetett meg. A pályázatot ugyanis rendkívül alacsony, mindössze ötmilliárd forintos keretösszeggel írták ki idén. Így a túljelentkezés miatt már az indulás napján fel kellett függeszteni úgy, hogy a fejlesztési tárca csak mintegy 3500 támogatási kérelmet fogadott be – nyilatkozta lapunknak az Energiaklub társelnöke. Bart István elmondta: a kormányzatnak tudnia kellett, hogy az ötmilliárdos támogatási keret semmire sem elég. Miután idehaza hozzávetőleg 2,5 millió családi ház van, amelyből közel kétmillió korszerűsítésre szorul – jegyezte meg a szakértő.

Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet programigazgatója szintén úgy véli, szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra, ám a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb keretösszeggel kellene meghirdetni őket. Az Otthon melege program családi házak korszerűsítésére szánt alprogramjának keretösszegével szemben a hazai korszerűsítésre szoruló épületek beruházási igényét csak 2020-ig mintegy 1600 milliárd forintra becsülik. Emellett a támogatási programokat egységesíteni kellene, mert a most futó pályázatok inkább gyengítik egymást, mint erősítik. Ugyanakkor arra is módot kellene találni, hogy az otthonfelújítási projektek ne utó-, hanem előfinanszírozásúak legyenek, mert a támogatásra szorulók többsége nem képes előre kifizetni a lakás-korszerűsítések akár több millió forintot is kitevő teljes árát annak reményében, hogy később majd kap némi állami segítséget – hangsúlyozta a programigazgató. Hozzátette: az őszre beígért kedvezményes lakásfelújítási hitelt is vissza nem térítendő pénzügyi segítséggel kellene kombinálni, mert ha ez nem történik meg, sokan visszariadnak majd a nagy valószínűséggel jelzálogalapú kölcsön igénybevételétől.

Szakmai számítások alapján kiderül, hogy évente hozzávetőleg százezer lakás felújítására volna szükség ahhoz, hogy a hazai 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. Megfelelő kormányzati támogatás híján azonban évről évre csak 15-20 ezer lakás tatarozása lehetséges. Ez a szakértők szerint a zömében amúgy is rossz műszaki állapotban lévő épületek további leromlását vetíti előre. Bizonyos számítások azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányzati támogatási intenzitás mellett megközelítőleg ezer év alatt lehetne megújítani a hazai lakásállományt.

Bart István úgy látja: a kormányzat tagjai rendre egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatokkal állnak elő. Emlékezetes, a lakások energetikai felújításához a különböző uniós operációs programokban tavaly még óriási összegű forrás állt volna rendelkezésre. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. Vélhetően ezekre a forrásokra alapozva jelentette be tavaly augusztus elején Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára, hogy 2020-ig akár hárommillió ház is megújulhat. A tisztviselő akkor közölte, a felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd.

Ezután szakmai berkekben nem kis megdöbbenést okozva tavaly október elején Lázár János kancelláriaminiszter egy gazdasági fórumon bejelentette: „Nem lesz uniós pénzből lakossági energetikai korszerűsítési program, csak állami intézményi program lesz, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energetikai korszerűsítésre.” A bejelentés által kiváltott óriási felháborodást csillapítandó, a politikus később azt állította, az Európai Unió nem engedélyezi, hogy a lakosság vissza nem térítendő támogatáshoz jusson. A helyzet tisztázása végett Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője levélben fordult az Európai Bizottsághoz. Walter Deffaa regionális fejlesztésért felelős főigazgató pedig válaszában egyértelművé tette: a testület által elfogadott Környezet és energia operatív program a lakossági és a közületi szektorban is tartalmaz vissza nem térítendő uniós támogatásokat, a hatályos uniós szabályozással teljes összhangban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 22.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »