Noha a túlóra törvény ellen vonult utcára több szakszervezet, korábban is olyan kollektív szerződéseket kötöttek nagy cégekkel, amik maximálisan kiaknázták az egy évben elrendelhető túlórák számát. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének vezetője nem tartja hitelesnek a sztrájkokat, mert azok nélkülöznek mindennemű egyenes és tiszta megfogalmazást, célkitűzést. Bubenkó Csaba a Hír TV–nek azt mondta, nem egy szakszervezet, hanem a munkavállaló sztrájkol, ha pedig erre a dolgozóknak nincs igénye, onnantól kezdve nem lehet komolyan venni az ilyesfajta akciókat.
Senkit nem érint a négyszáz túlóra
Az elvi lehetősége sincs már meg a négyszáz óra túlóra ledolgoztatására azzal a munkavállalóval, akivel az év első napjaiban nem írattak alá erre vonatkozó szerződést – értesült a Magyar Idők. A Liga Szakszervezetek felmérése szerint nem környékezték meg eddig a munkáltatók a dolgozókat, és a többi érdekképviselettől sem érkeztek erre vonatkozó visszajelzések. A kollektív szerződések munkaidőkeretre vonatkozó módosítására sem kaptak jelzést a képviseletek. Ezzel okafogyottá vált bármilyen, „rabszolgatörvény”-ellenes megmozdulás, így a balos szakszervezetek már kifarolnának az ellenzék mögül.
Okafogyottá váltak a túlóratörvény-ellenes, ezzel párhuzamosan kormánybuktatási szándékú megmozdulások, mivel a munkajogi szabályok már nem teszik lehetővé, hogy azok a munkavállalók, akikkel eddig nem íratták alá a rendkívüli munkavégzési keret megemelésére vonatkozó szerződést, azok ledolgozzanak év végéig 400 óra túlórát.
Idén már nem lehet élni az önkéntes lehetőséggel Fotó: Havran Zoltán
Márpedig az adatok azt mutatják, a munkáltatóknál nem vált elterjedt gyakorlattá az ilyen jellegű megállapodások érvénybe léptetése.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a Magyar Idők megkeresésére megerősítette, munkajogilag már nem lehetséges, hogy az év utolsó napjáig 400 órát túlórában ledolgoztassanak azokkal a munkavállalókkal, akikkel eddig nem írattak alá szerződésmódosítást.
Elmondta: a Liga felmérést készített tagjaik körében annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire vált gyakorlattá a túlóratörvény alkalmazása, illetve, hogy milyen a munkavállalók megítélése a kérdésben.
Az elnök kiemelte: habár még nem érkeztek vissza mindenhonnan a válaszok, az látszik, a munkáltatók nem kérték a kollektív szerződésben a munkaidőkeret emelését akár három évre, de a korábbi szabályozás alapján kötött kollektív szerződések módosítására sem történtek megkeresések.
Ugyanakkor a jelzések alapján a dolgozók továbbra sem tartják elfogadhatónak a munka törvénykönyve módosítását, mivel attól tartanak, hogy a későbbiekben, akár jövőre a munkáltatók már kihasználják a jóval magasabb túlórakeret nyújtotta lehetőséget.
Mészáros Melinda azt hangsúlyozta, a Liga nem támogat semmilyen megmozdulást, amelyen politikai pártok, azok képviselői is részt vesznek, ugyanakkor a szakszervezetek, munkavállalók által szervezett, szigorúan politikamentes demonstrációkat elfogadhatónak tartja az érdekképviselet.
Az elnök hozzátette: régóta nyitott kérdésekben szeretnék folytatni a kormánnyal a korábban már megkezdett egyeztetéseket, idetartozik többek közt a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő, egészségmegőrzéssel kapcsolatos új rendszer.
A baloldali szakszervezetek látszólag tudják ezt, mivel egyre inkább kifarolnak az ellenzéki pártok mögül. Lapunk úgy tudja, amellett, hogy az országos sztrájk teljes egészében lekerült a napirendről, a politikusokat sem látják már szívesen a szakszervezetek a demonstrációjukon.
Ezt megerősítette a Hír TV-nek adott nyilatkozatában Balogh Béla, a Vasas-szakszervezetek elnöke is, aki úgy fogalmazott, a túlóratörvény kapcsán nem egy az érdekük a politikai pártokkal.
Elmondta: az ellenzéki pártok politikai üzeneteket fogalmaznak meg, a szakszervezet azonban különösen fontosnak tartja, hogy gazdasági követeléseket fogalmazzon meg, és ezért van az, hogy időnként az ellenzéki pártokkal nem feltétlenül vannak azonos hullámhosszon.
Az új, baloldali szakszervezeti hozzáállás annak fényében érdekes, hogy a múlt szombati és az azt megelőző ellenzéki demonstráción, valamint a vidéki megmozdulásokon vezető szerepet töltöttek be a képviseletek, és valótlanságokat állítva hergeltek, rabszolgatörvényt kiáltva.
Ellentmondásos az is, hogy míg korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség mellett több közszférában működő, a munka törvénykönyve által nem érintett dolgozót képviselő konföderáció is azt hangsúlyozta, a dolgozóknak 400 órát kell túlórázniuk, és azt csak három év múlva fizetik ki.
A tapasztalatok szerint mára beigazolódott: ez az állítás nem volt igaz.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
