A feljegyzések kezdete óta 2020 volt a legmelegebb év Európában, a globális adatok szerint pedig 2016 és 2020 tartja a rekordot – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S).
A Föld átlaghőmérséklete 1,25 Celsius-fokkal haladta meg 2020-ban az iparosodás előtti szintet, csakúgy, mint 2016-ban. Az elmúlt hat év a legmelegebb időszak volt a feljegyzések kezdete óta.
A Copernicus megjegyzi ugyanakkor, hogy 2016-ban az El Nino csendes-óceáni jelenség 0,1-0,2 Celsius-fokkal emelte meg a globális hőmérsékletet.
A 2020-as évvel a kiértékelés szerint az eddigi legmelegebb feljegyzett évtized ért véget. A klímaváltozási szolgálat saját adatokat gyűjt, valamint földi állomások, meteorológiai ballonok, repülőgépek és műholdak méréseit is használja, melyek 1950-ig nyúlnak vissza, bizonyos esetekben 1850-ig.
Európában az elmúlt nyár átlagosan 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1981 és 2010 közötti 30 éves referenciaidőszakban, és 0,4 Celsius-fokkal volt melegebb az eddigi európai rekordévnél, 2019-nél.
"2020 az északi-sarkvidéki szokatlan meleg és az Atlanti-óceán északi részén jelentkező trópusi viharok nagy száma miatt is kiemelkedő év volt" – mondta Carlo Buontempo, a Copernicus igazgatója. Hozzátette, nem meglepő, hogy a legutóbbi az eddig feljegyzett legmelegebb évtized, és mint ilyen, újabb figyelmeztető jele annak, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését célzó intézkedések meghozatala sürgető.
Az elmúlt évben mérték a megbízható módszerekkel valaha rögzített legmelegebb hőmérsékletet is, amikor az augusztusi kaliforniai hőség nyomán a Mojave-sivatagban található Death Valley-ben (Halál-völgyben) 54,4 Celsius-fokra emelkedett a hőmérséklet.
Európa felszíni hőmérséklete átlagosan 2,2 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti időszak hőmérsékletéhez képest.
Az Északi-sarkvidék és Szibéria északi része jóval gyorsabban melegedett, mint a bolygó egésze, ezen régiók egyes területein csaknem 7 Celsius-fokkal volt melegebb a viszonyításul használt 30 éves átlaghoz képest.
A sarkvidéki régióban szokatlanul nagy aktivitással lángoltak fel az erdő- és talajtüzek. Bár az északi féltekén a nyári hónapokban rendszeresek a tüzek, az előző évben a megszokottnál jóval pusztítóbbak voltak.
Az északi sarkkörtől északra rekordmennyiségű, 244 millió tonna szén-dioxid szabadult fel, több mint egyharmaddal több, mint 2019-ben. Ez a mennyiség Spanyolország, Egyiptom vagy Vietnam egész évnyi emissziójával egyezik meg.
A sarkvidéki jég tovább zsugorodott, júliusban és októberben minden eddiginél kisebb kiterjedésű volt a korábbi évek azonos hónapjaihoz viszonyítva.
A jelentés szerint a légkör széndioxid-koncentrációja is megemelkedett, 413 ppm-re (részecske per millió) nőtt, amely mintegy 50 százalékkal több, mint a 18. század elején, mielőtt a fosszilis tüzelőanyagok a hőt visszatartó üvegházhatású gázokkal árasztották el a légkört – írja a C3S.
Ez a példa nélküli koncentráció annak ellenére következett be, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások következtében hét százaléknyit csökkent a károsanyag-kibocsátás.
A globális emisszió azonban 2019-ig folyamatosan növekedett, és egyelőre nem tudni, az emberiség vissza fog-e térni a járványt megelőző életvitelhez, kibocsátási értékekhez, vagy megkezdi a szénkibocsátás csökkentését a katasztrofális következmények elkerülése érdekében.
Még ha minden ország teljesíti is a 2015-ös párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeket, az évszázad végére akkor is mintegy 3 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó hőmérséklete az iparosodás előttihez képest.
Évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fokkal emelkedik a világ hőmérséklete az 1970-es évek óta az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátás és más üvegházhatású gázok miatt. Ha ilyen mértékben folytatjuk, a 2030-as évek közepére elérjük a 1,5 Celsius-fokos felmelegedést – vélik kutatók.
A C3S havonta készít jelentést a levegő hőmérsékletéről, a tengerjégről és a vizek körforgásáról.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
