Latin-Amerika egy újabb országában alakult ki széleskörű elégedetlenség a gazdasági problémák okán, amelyért a tömegek a kormányt teszik felelőssé. Chilében pénteken több mint egymillió ember vonult utcára, hogy tiltakozzon a kormány gazdasági megszorító intézkedései ellen.
E hét elején Sebastian Pinera chilei elnök bocsánatot kért a megszorító intézkedések bevezetéséért. Ezzel próbálta lecsillapítani az akkor már egy hete forrongó tömeget. A Pinera-kormány korábban a metrójegyek és az autópályajegyek emelése mellett döntött, amely megadta a szükséges szikrát az alacsony nyugdíjak, fizetések, magas rezsiköltségek, drága egyetemi oktatás és egészségügyi ellátás miatti, pattanásig feszült közhangulatnak.
A bocsánatkérés és a megszorítások redukálása ellenére a chilei fővárosban nem csitulnak az indulatok. A közrend fenntartására a kormány kirendelte a katonaságot, éjjel kijárási tilalom van érvényben, ám a zavargások közepette a tüntetők és a katonák közti összecsapások mellett elszaporodtak az fosztogatások is. A katonaság bevetése csak olaj volt a tűzre, az utcákon tankok vonultak fel, amely az embereket Augusto Pinochet brutális diktatúrájára emlékeztette. Nem csoda, hogy a korábbi félmilliós megmozdulások péntekre egymillióssá nőtték ki magukat.
About one million people joined a “joyful and peaceful march” in Chile’s capital, calling for “a more just and unified” country [Tap to expand] https://t.co/BZcrDBO76H pic.twitter.com/mvOLx7CqsK — BBC News (World) (@BBCWorld) October 26, 2019
A lakosság megsarcolása
Ahogy fentebb említettük, a tüntetések kiváltó oka a metrójegyek 30 chilei pezóval történő megemelése volt, amelyek így csúcsidőben elérte a 830 pezós árat. Ez havonta akár 36,5 ezer pezós kiadást jelenthet, miközben a minimálbér nagysága 350 ezer pezó (cca. 435 euró), az átlagkereset pedig 505 és 685 eurónak megfelelő pezó között mozog régiónként. A metrót Santiagoban naponta mintegy egymillióan használják, az érvágás rendkívül széles rétegeket érint.
Október közepén a lakosság elkezdett mozgolódni, majd kitörtek az első tüntetések, amelyeket a kormányzat azzal próbált elfojtani, hogy rendkívüli állapotot hirdetett és katonákat küldött az utcákra. Másnap a kormány bejelentette, hogy visszavonja a metrójegyek emeléséről szóló döntését, a demonstrációk azonban folytatódtak – épp azért, mert a metrójegyek csak az utolsó csepp volt a pohárban.
Az érkező recesszió tünetei
A Geopolitica Futures elemzője, Allison Fedirka elemzése szerint a gazdaságilag viszonylag jól teljesítő Chilében is érződik a közelgő hanyatlás előszele. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúra a dél-amerikai ország különösen ráfaragott. Bruttó haza össztermékének harmadát az export adja, az USA és Kína pedig a két legfontosabb kereskedelmi partnere. Kína a chilei réz legfontosabb felvásárlója, csakhogy a gazdaság lassulása miatt a kínai kereslet csökken, így Chile exportbevételei is. A tovagyűrűző hatás miatt a kormányzat által magasan tartott rezsiköltségek és kereskedelmi szállítási díjak tarthatatlanná válnak.
Chilében jelenleg a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése céljából alakult ki forradalmi közhangulat.
Az OECD legfrissebb felmérése szerint az ország leggazdagabb rétegei 25-ször többet keresnek, mint a legszegényebbek. Nyilván vannak ennél rosszabbul teljesítő országok is, ám Pinochet rémuralmának nem túl távoli emléke és az aktivizmusra való, történelmi alapok nyugvó hajlam miatt a tüntetések elkerülhetetlenek voltak.
Nem csoda, hogy Pinera kormányfő enyhítő intézkedései csak a gazdasági intézkedésekre adnak bizonytalan fogadtatású választ, a katonaság bevetése miatti ellenérzéseket már jóval nehezebb lesz megfordítani.
Hiába növelte a minimálnyugdíj nagyságát, vonta vissza a villanyáram drágítását, emelte meg a minimálbért és vetett ki adókat a magasjövedelműekre a kormányzat, ha a katonaságot még mindig nem rendelte vissza az utcákról.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
