Cameron előhúzta a kelet-európai kártyát

A brit miniszterelnök szerint Közép- és Kelet-Európa EU-tagországait mélységesen aggasztja a brexit lehetősége, vagyis az, hogy Nagy-Britannia az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként esetleg távozhat az Európai Unióból.

David Cameron a brit EU-tagság mellett érvelő hétfői londoni kampánybeszédében alig burkoltan kifejtette azt a véleményét is, hogy az EU nélkül akár újabb háborús veszély is kialakulhatna Európában.

Cameron szerint a brexit-párti táborban sokan úgy tartják, hogy ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, az elvezethet „az egész földrész demokratikus felszabadításához”. „Próbálják meg ezt mondani a lengyeleknek, a cseheknek, a baltiaknak és a többi közép- és kelet-európai országnak, amelyek oly sokáig sínylődtek a vasfüggöny mögött. (…) Ők Nagy-Britanniában azt az országot látják, amely mindenkinél többet tett azért, hogy megszabadulhassanak béklyóiktól és elfoglalhassák az őket megillető helyet az európai nemzetek családjában” – fogalmazott a brit kormányfő. Cameron szerint ezek az országok „rémülten figyelik, hogy mi történik Moszkvában”, és nem is lehetne rosszabb időpontot találni arra, hogy Nagy-Britannia kockára tegye az európai sokaság jelentette erőt.

Meggyengítené a Nyugatot

A brit miniszterelnök szerint teljesen egyértelmű, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból meggyengítené a nyugati egységet és szolidaritást. A kilépést pártolók között vannak olyanok, akik nyíltan kifejezésre juttatják azt a reményüket, hogy a brexit eredményeként az Európai Unió egésze lebomlik. „Hogyan állhatna azonban Nagy-Britannia érdekében az óra visszaforgatása az egymással rivalizáló európai nacionalizmusok korába? (…) Égbekiáltó felelőtlenség lenne, ha Nagy-Britannia okozna egy ilyen összeomlást” – mondta hétfői beszédében a brit kormányfő.

 

Cameron szerint éppen az Európai Unió segítette elő olyan országok megbékélését, amelyek korábban „évtizedekig egymás torkát szorongatták”, és a katonatemetőkben sorjázó, gondosan ápolt fehér sírkövek jelképezik azt az árat, amelyet Nagy-Britannia fizetett az európai béke és rend helyreállításáért. „Biztosak lehetünk-e azonban abban, hogy kontinensünk békéje és stabilitása minden kétséget kizáróan garantált? Vállalható-e ez a kockázat? Én soha nem jutnék felelőtlenül erre a feltételezésre” – fogalmazott. Hozzátette, hogy alig húsz év telt el a balkáni háborúk, a srebrenicai mészárlás óta, és felidézte Oroszország ukrajnai agresszióját.

Szerinte Nagy-Britanniának alapvető nemzeti érdeke a közös európai cél megőrzése az európai országok közötti jövőbeni konfliktusok megelőzése érdekében. Ehhez viszont az szükséges, hogy Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállaljon és maradjon az Európai Unió tagja – érvelt hétfői beszédében a brit kormányfő.

A titkosszolgálatok sem pártolják a brexitet

A brexit biztonsági kockázataira a hétvégén a brit titkosszolgálatok két egykori legmagasabb rangú vezetője is felhívta a figyelmet, és ők is kitértek a közép- és kelet-európai EU-tagországokra.

Lord Jonathan Evans, a brit elhárítás (MI5) volt igazgatója és Sir John Sawers, a külső hírszerző szolgálat (MI6) előző vezetője a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban megjelent közös levelében kifejtette azt a véleményét, hogy ha Nagy-Britannia távozna az unióból, az rendkívüli mértékben destabilizálná az egyébként is gazdasági bajokkal, migrációs válsággal küszködő és „a feléledő Oroszországgal” szembesülő Európai Uniót. Evans és Sawers szerint valós az a kockázat, hogy ez a destabilizáció idővel az EU szétforgácsolódásához vezethetne.

A szerzők felidézték: mindketten emlékeznek azokra a beszélgetésekre, amelyeket az EU-tagságra készülő közép- és kelet-európai országok biztonsági szolgálatainak vezetőivel és politikusaival folytattak a csatlakozási folyamat idején. Az MI5 és az MI6 volt vezetői szerint ezeknek az országoknak nem az uniós tagság gazdasági előnyei jelentették a legnagyobb vonzerőt, hanem az, hogy az EU-csatlakozással hitet tehettek a szabályokra alapozott, demokratikus és szabad politikai rendszer mellett.

Evans és Sawers szerint minden hibája ellenére az EU segítette elő, hogy Európában a békés együttműködés, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság vált a normává.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »