Folytatódik az ukrán-magyar-szlovák kőolajtranzit-vita, amelynek egészen dühítő következményei is vannak. Bár a magyar és szlovák kormány az EU-nál indítanak eljárást Ukrajna ellen a lépés miatt, Kijev nyíltan arra számít, hogy Brüsszel inkább távol marad, és Ukrajna érdekét előbbrevalónak fogja tartani, mint két háborúellenes kormánnyal bíró országét.
Az ukrán Korrespondent nevű lap több ukrán szakértőt is megszólaltatott a témában, akik mind azt nyilatkozták, hogy az EU nem fog érdemben beavtkozni ebbe az ügybe és nem fog segíteni Magyarországnak és Szlovákiának.
Az ukrán sajtóban viszonylag óvatosan közölnek információkat a vitáról, és bár Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kemény nyilatkozatot fogalmazott meg, valójában érdemi fenyegetés Budapest és Pozsony részéről Kijev felé nem történt.
Ez arra utal, hogy mind mindhárom ország lehetségesnek tartja a megállapodást, és feleslegesen nem akarják feszültségekkel akadályozni a későbbi megegyezést. Legalábbis, jelen helyzetben ezt látni.
Szlovákia és Magyarország ugyanis megtehetné azt, hogy visszazsarolja az ukránok által jogi úton elzárt kőolajtranzitot. Ukrajna több szempontból is ki van szolgáltatva Magyarországnak és Szlovákiának.
Ennek legfontosabb része az energiaellátás. Az orosz légicsapások miatt az ukrán villamosenergia ellátás az összeomlás szélére sodródott, és csak a nyugati áramimporttal képesek életben tartani a rendszerüket. A nyugati áram pedig Lengyelországon, Magyarországon és Szlovákián keresztül érkezik Ukrajnába. Mivel a villamoshálózatok kapacitása is véges, egyedül Lengyelországon keresztül nem lehet megfelelő mennyiségben áramot szállítani Ukrajnába.
Mindez röviden azt jelenti, hogy adott esetben Budapest és Pozsony megfenyegethetné Ukrajnát ennek a segítségnek a felfüggesztésével.
Jó hír azonban, hogy láthatóan az ukránok zsarolnak, vagyis akarnak valamit, és nem elvakult magyargyűlöletből cselekednek. Hogy pontosan mit akarnak kizsarolni a két békepárti országtól, egyelőre kérdés, csak tippjeink lehetnek.
Történtek utalások arra, hogy Zelenszkij nagyon akarja, hogy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország területén elhelyezett légvédelmi ütegek védjék Nyugat-Ukrajnát az orosz bombázásoktól. Ez közvetlen orosz-NATO- konfliktust jelentene, de nyugaton igenis van erre kereslet. Az ötletet ugyanis néhány hónapja többek között Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és Mikuláš Dzurinda volt szlovák kormányfő vetette fel egy tanulmány formájában.
A másik lehetőség, hogy Ukrajnának pénzre van szüksége. Például a z orosz kőolaj elmúlt években egyébként is csillagászati magasságokba emelt tranzitdíjának további növelésével. Magyarország számára az elmúlt két és fél évben a négyszeresére növelték az olajtranzit díját, Szlovákia és Csehország esetében szerényebbek voltak, mert a két ország nagyon sok fegyvert adott át – saját védelmi képességei kárára és adófizetői terhére.
Ukrajnában az elmúlt napokban brutális adóemelésről fogadtak el törvényjavaslatot. Egy ukrán mércével is hatalmas, félbillió hrivnyás (nagyjából 12 milliárd eurós) költségvetési lyukat kell betömniük. A pénznek természetesen a katonai kiadások oldalán lesz helye.
Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy Ukrajna legnagyobb hitelezői (ugyanazok, akik már jó előre lekötötték a szerződéseket Ukrajna újjáépítésére, tehát százmilliárdokat fognak keresni) benyújtották a számlát Ukrajnának, és lényegében megszűnt Ukrajna moratóriuma a hiteltörlesztésre – helyette átszervezték a hitelállományt, ami nyilván megszorításokat követel az államtól.
Ennek megfelelően most az ukrán államnak egyszerre kell takarékoskodnia és új adókat bevetnie. Az egész folyamat hivatalosan a háború költségeinek fedezése címén folyik. Kijevet azonban szorítja az idő, az Ukrinform hírügynökség közlése szerint az első törlesztőrészletek kifizetésére augusztus 10-én kerül sor.
A mostani zsarolásnak persze lehetnek geopolitikai indokai is. Magyarország az elmúlt hetekben békemissziójával hívta fel magára a figyelmet, ami azért fájt különösen Kijevnek, mert Orbán Viktor magyar kormányfő minden releváns féllel tárgyalni tudott, vagyis súlya volt a kezdeményezésének.
Közben azonban lázasan készülnek az ukránok az amerikai elnökválasztásokra és arra a lehetőségre is, hogy Donald Trump győzelmével a háborús erőfeszítéseiknek is lőttek és elapad a nyugati támogatás. Ennek fényében különösen érdekes, hogy Boris Johnson volt brit kormányfő (aki 2022-ben elkaszálta az első orosz-ukrán megállapodás lehetőségét) most saját béketervvel állt elő, amire az ukránok pozitívan reagáltak. Pedig az nem a 2014-es állapotokhoz térne vissza, hanem csak a 2022. február 24. állapothoz.
Magyarország és Szlovákia úgy jön a képbe, hogy nyilván Ukrajna nem akarja, hogy két békepárti ország akárcsak retorikai szinten is olyan békeformulát nevezzen elfogadhatónak a tárgyalások alatt, amelyre Kijev még nem akar rábólintani.
Ez utóbbi indoklás áll a leggyengébb lábakon: az amerikai elnökválasztás még messze van, és az ukrán vezetésben is vannak kellően hidegfejű emberek ahhoz, hogy tudják, zsarolás nélkül is meg lehet ebben egyezni Pozsonnyal és Budapesttel.
Az ügynek minden bizonnyal még lesz folytatása. További háttérről és előzményekről korábbi cikkeinkben olvashatnak.
Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett Ukrajnával szemben
Ukrajna az orosz kőolaj elvágásával köszönte meg Szlovákia és Magyarország segítségét
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
