Alighogy kiderült, nem lesz megállapodás a tagállamok között az orosz gázra kivetendő ársapka kapcsán, máris alternatív verziók szivárogtak ki a sajtóhoz. Ez azt jelenti, hogy az EU nem tesz le tervéről, amely lényegében Közép-Európa gázellátását veszélyezteti, látszólag az orosz bevételek megvágása kapcsán. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint 9 tagállamban részben vagy egészben ellenzi az ársapka elképzelését. A helyzet komolyságát jelzi, hogy ezúttal Németország is “megértést” mutatott a kisebb, közép-európai tagállamok iránt. A háttérben persze jóval több frontvonal húzódik meg.
Az energiaminiszterek tanácskozása utáni első hírek arról szóltak, hogy megállapodás híján nem lesz ársapka az orosz gázra, és az EU más irányban keres “megoldást”. Újra érdemes kiemelni, az Európai Bizottság korábban kifejezetten ellenezte azt a német-belga felvetést, hogy minden gázbeszállítóra ársapkát fogadjanak el. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy Brüsszelben az amerikai érdekek elsőbbsége ma már nyilvánvaló, másrészt, senki sem akarnak Európának gázt és LNG-t eladni ha azon kevesebbet keres, mint máshol.
Ergo, a gázárak felverésével az EU elvileg több nem orosz gázhoz juthat, másrészt csökkenti a fogyasztást – tekintve, hogy széles néprétegek nem tudják megfizetni az energiahordozót.
Brüsszel nem adja fel
Nem sokkal később azonban újabb szivárogtatás történt, amely szerint lesz ársapka, méghozzá egy nagyobb csomag részeként. Az információ egyértelműen arra utal, hogy nem került le az alapvetően káros intézkedés a napirendről. Egy megjelent uniós összefoglaló a következőképp fogalmaz ezzel kapcsolatban:
“A miniszterek áttekintették az egyes joghatóságoktól származó importált gázra vonatkozó árplafon bevezetésének lehetséges opcióit, de további munkára van szükség az ilyen intézkedés esetleges bevezetésével kapcsolatban”
Jozef Síkel, a soros uniós elnök Csehország iparminisztere pedig olyan szófordulatokat használt, mint “az orosz gázmanipulációjának visszafogása. Ugyanakkor a nyilatkozat tartalmazta azt is, hogy figyelembe veszik az orosz gázra rászoruló országok érdekeit is – kérdés, miért nem lehetett eleve ebből kiindulni, de hát Brüsszelnél ez folyamatosan visszatérő probléma.
“Rugalmas” ársapkarendszer
Péntek estére aztán az is kiderült, hogy 15 tagállam hajlandó lenne támogatni egy “rugalmas ársapkarendszert”, ami nem csak az orosz, de minden gázra érvényes lenne. A tagállamok száma arra utal, hogy a javaslat mögött elvileg meg lenne a szükséges minősített többség – de továbbra is kérdés, hogy végül milyen konkrét terv kerül az asztalra.
Szijjártó magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy amit Brüsszel akar, az valójában szankciós intézkedés, de azért burkolják kereskedelmi tárgyalásokba, hogy ne konszenzusos döntés kellejen hozzá.
Mi pedig azt emelnénk ki, hogy bár az Európai Bizottság azzal érvel, hogy felkészültek az orosz gázcsapok teljes elzárására, és hogy ma már Európa kitetsége az orosz energiahordózó felé 40-ről 9 százalékra csökkent, ez azért nem teljesen igaz.
Az Északi Áramlat 1 jelenleg nem üzemel, de ha beindulna, aligha utasítanák el a németek, osztrákok, olaszok az onnan érkező molekulát. És ott van Bulgária esete, aki ez elsők között tagadta meg a rubelfizetés elvárását, és így elsők között vágta el magát az orosz gáztól – az akkori kormány megbukott, a mostani ügyvivő kormány igyekszik új megállapodást kikönyörögni a Gazpromtól, felemás sikerrel.
Elvileg nem kötelező fogyasztáscsökkentés
Vannak azonban egyéb érdekességek is. Nagyon úgy fest, hogy az EU abban gondolkodik, hogy fogyasztásra csökkentésre ösztönzi (értsd: kényszeríti) a tagállamokat a magas árak és a piaci “feszültségek” érdekében. Itt szintén olyan rendszert szeretnének bevezetni, mint a gázszolidaritási mechanizmus: míg nincs hivatalosan bejelentett uniós energiaellátás vészhelyzet bejelentve, addig az intézkedés “önkéntes” a tagállamok részér.
Ez persze az olyan országok esetében, mint Szlovákia, a lakosságnak semmi jót nem jelent, elég ha csak az SaS-es gazdasági miniszter által kidolgozott áramárrendszerre gondolunk, ahol a tavalyi fogyasztás 85 százalékán túl a csillagászati piaci árat kellene fizetni az árszabályozott helyett. Vagyis eleve beépítette Brüsszel elvárását a modellbe.
A megértő Németország
Egészen szürreális képet mutatott az, ahogy Németországg váratlanul igen nagy megértéssel viseltetett a gázársapka kapcsán a közép-európai országokkal.
Olaf Scholz német kancellár pénteken élesen bírálta az Európai Bizottság javaslatát, és azzal érvelt, hogy az ilyen ötleteket szorgalmazó országok nem vették figyelembe egy ilyen radikális döntés következményeit a kelet-közép-európai országkra nézve.
“Vannak barátaink Norvégiában, akik sok gázt szállítanak nekünk, vannak barátaink az Egyesült Államokban, akik gázzal látnak el bennünket. Tudjuk, hogy a világ minden táján vannak, akik szállítanak nekünk. Ez pedig egy olyan dolog, ha szabad így fogalmaznom, ami kívül esik az Európai Unió joghatóságán”
fogalmazott.
A lengyelek kritikája rámutat a legnagyobb hiányosságokra
A lengyel ugyan hajlandók lennének támogatni a gázársapka ötletét, más téren azonban igen elégedetlenek az Európai Bizottság javaslataival. A lengyel wPolitycze lap szerint ez egyenes Berlin bűne.
A lap szerint az Európai Bizottság olyan áramárszabályozó intézkedéseket tett az asztalra, amelyek Németország számára előnyösek, de Lengyelországnak károkat okoznak. Többek között olyan adó bevezetését szorgalmazzák a németek (Brüsszelen keresztül), amely különadót róna ki a lengyel szénerőművekre. Vélhetően azon kikötés nélkül (!), hogy a pénznek az adott tagállam területén kell maradnia.
Pedig jóval hatékonyabb és gyorsabb megoldás lenne az, amit Magyarország már áprilisban javasolt, mégpedig az emissziós kvóták átmeneti felfüggesztése. Ezt szeretnék a lengyelek is, Brüsszel azonban ellenzi, mert szembe megy a szent tehénként óvott klímapolitikának.
A lengyelek egyébként ugyanazt állítják, mint a magyarok, csak pepitában: az EU azért közös árszabályozásként tárgyalja az új adó kivetését, mert hivatalosan adó bevezetéséről csakis konszenzusos döntéssel lehetne határozatot hozni, ahol van vétójog. Ami tehát most zajlik, az a tagállamok megvezetése és megkerülése. Apropó, a németek épp külügyi és adópolitika terén akarják eltörölni a vétójogot…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
