Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek. Bár a nyugati mainstream megállapodásról cikkez, valójában semmi áttörő eredmény nem született az energiaügyi miniszterek mai brüsszeli találkozóján. Egy kirívó eset azonban történt: Szlovákia nemmel szavazott az négy pontból álló megállapodásra. A szlovák álláspont ma az, hogy Brüsszel vagy eurómilliárdokat szabadít fel Szlovákia számára, hogy a kormány abból kompenzálja a lakosságot és a vállalati szektort, vagy kénytelen lesz államosítani a Szlovákia területén termelt (és keresztülhaladó) áramot.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a korábban, még jövő évi teljesítéssel eladott Szlovákiában megtermelt áram végül az országban marad.
Nehéz vitatkozni a szlovák kormány döntésével, mivel a kereskedők a 100 euró alatt megvásárolt Szlovákiában (adófizetők pénzén felépített termelőkapacitásokkal) előállított áramot 500-600 euróért értékesítették tovább, miközben dúl az energiaválság.
Heger péntek délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a brüsszeli javaslatok semmilyen módon nem segítenek Szlovákia helyzetén, ezért a kormány nem támogatja a javaslatokat. Megjegyezzük, ez a csomag minősített többséggel kerülhet elfogadásra, tehát a vétó most nem játszik.
“Elfogadásra került a nyereségek újraelosztásának javaslat, amit az Európai Bizottság tett az asztalra. Szlovákia ellene szavazott, mert ezek az intézkedések, érdemben nem segítenek az országon. Szlovákia számára ezek az intézkedések nem jelentenek megoldást, mert erőteljesen iparosodott ország, ráadásul a háztartások kiadásaiban az energiaköltségek aránya nálunk a legmagasabb az EU tagállamai között”
mondta Heger. Hozzátette, hogy Szlovákia hónapok óta tárgyal az Európai Bizottsággal, és egyértelmű javaslatokat tett az asztalra:
“Leszögeztük, hogy ha minden tagállam számára hatásos megoldást akar elfogadni, akkor meg kell adóztatni az energiakereskedelemből származó aránytalanul nagy nyereségeket, méghozzá európai szinten, a befolyt összeget pedig újra el kell osztani az tagállamok között a fogyasztás arányában. Ez lenne az a megoldás, ami Szlovákiát is segítené”
magyarázta Heger. Úgy folytatta:
“Mondtam az uniós partnereknek is, hogy ne csak a termelőcégeket, de a kereskedőket is meg kell adóztatni, hiszen a kereskedők kezében vannak ma a [extraprofitot tartalmazó] szerződések. (…) És ez alapján a Szlovákiából külföldre értékesített áram mennyiségének arányában küldjék vissza a különbözetet. Mi pedig majd azt oda tudjuk adni a cégeknek és a lakosságnak, hogy meg tudják venni a megawattóránkénti 500-600 eurós áramot”
mondta a kormányfő. Mivel ez nem teljesült, Szlovákia ebben a kérdésben nemmel szavazott.
Kijelentette ugyanakkor azt is, hogy Szlovákiának van egy B terve (ami mi nevezhetünk vészhelyzeti alkupozíciónak is – a szerk.).
“Ez azt jelenti, hogy ha az áram, amit Szlovákiába állítanak elő, nem mehet külföldre azokhoz az országokhoz, akik azt megvették, hanem mi a lakosainknak és a vállalatainknak adjuk oda.”
mondta, kiemelve, hogy a szerződések nem teljesítéséért a külföldieknek kompenzációt nem adna, de el tudja képzelni, hogy Szlovákia visszafizetné azt az árat, amiért a kereskedő megvásárolta Szlovákiából az áramot.
Köztes megoldás lehet, hogy az EU több milliárd euró fel nem használt uniós forrást szabadít fel Szlovákia számára, amely így kompenzálni tudja az elszálló energiaárakat saját belföldi piacán – a háztartások és cédek számára.
Fontos körülmény, hogy a Szlovákiában megtermelt és most busás haszon mellett értékesített villanyáram Németországban és Csehországban talált és talál gazdára, így a szlovákiai szándék ezt a két ország hátrányosan érinti. Ez pedig teljesen új megvilágításba helyezheti a cseh-szlovák és osztrák-szlovák határon újrabevezetett határellenőrzések hátterét. A határellenőrzéseket a minap Jaroslav Naď védelmi miniszter politikai nyomásgyakorlásnak nevezte.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
