Bókolni akart Putyinnak: Rettegett Ivánhoz hasonlította

Bókolni akart Putyinnak: Rettegett Ivánhoz hasonlította

Felavatták pénteken az oroszországi Orjolban az ország első Rettegett Iván- szobrát. Az ünnepségen az Orlovi terület kormányzója a kegyetlenkedéseiről ismert 16. századbeli cárt az orosz elnökhöz hasonlította.

A lóháton ülő, egyik kezében kardot, másikban keresztet tartó szobornak otthont adó város mintegy 350 kilométerre fekszik délkeletre Moszkvától.

Vagyim Potomszkij kormányzó úgy fogalmazott az avatóünnepségen:

“nagy és erős elnökünk van, aki rákényszerítette a világot Oroszország tiszteletére, ahogy ezt Rettegett Iván is tette saját korában”.

Orosz hírügynökségek arról számoltak be, hogy Potomszkij IV. (Rettegett) Iván cárról azt mondta, hogy ő az az ember volt, aki megőrizte az oroszoknak a pravoszláv hitet, és nem engedett be senkit az orosz területekre.

Iván a nagy, Iván az őrült

A kormányzó történelmi értékelése már csak azért is érdekes, mert Iván uralkodása idején, 1572-ban a tatárok elfoglalták és feldúlták Moszkvát, és az ortodox egyházhot való viszonya se volt felhőtlen. Parancsára számos papot végeztek ki, akik ellenszegültek neki. Ugyanakkor tény, hogy

uralkodása idején vált Oroszország európai jelentőségű nagyhatalommá.

 

Élete alkonyán viszont sikerült egész életművét romba döntenie. Egy vita során saját kezével végzett legidősebb fiával, a trónörökössel, és paranoiás gyanakvásával maga ellen fordította az orosz nemesség nagy részét. Utódjára, Fjodorra egy kaotikus állapotban levő, de már visszavonhatatlanul hatalmassá vált országot hagyott. Megítélése éppen azért évszázadok óta, a mai napig komoly viták tárgya. Sokan zseniális birodalomépítőnek, mások vérszomjas őrültnek tartják – megint mások úgy vélik, a kettő egyszerre volt igaz rá.

Potomszkij a BBC orosz nyelvű felületének adott interjújában kifejtette, hogy IV. Iván mellett

Nagy Péter orosz cárt és Joszif Sztálin szovjet vezetőt is nagyra tarja, mert jelentősen hozzájárultak az ország fejlődéséhez.

Vlagyimir Megyinszkij orosz kulturális miniszter is méltatta a cárt és érdemeit, a szoborról pedig azt mondta, hogy az orosz történelmi korszakok folytonosságát is jelképezi.  

A szoboravatáson mintegy 1000 ember vett részt. Orjolban nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a szoboravatás ötletét, voltak tüntetések a városban, és a bíróságon is megtámadták az emlékmű felállításának tervét. A tiltakozások nyomán felmérés készült a szoborállításról, és kiderült, hogy a lakosság 72,6 százaléka egyetértett az elképzeléssel.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »