Fiatalnak lenni jó – erősíti meg az a felmérés, amelyet idén február 8-a és április 23-a között a közösségi médiában folytatott le a kolozsvári PONT Csoport. A Happy City (Boldog város) nevű kutatás nyolc európai és hat romániai városban zajlott (előbbiek Európa ifjúsági fővárosai voltak, utóbbiak között Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy is szerepel), és azt vizsgálták, hogy a járvány milyen hatással volt a 14–29 évesekre. Az eredmény vegyes.
A felmérést Farkas András, a PONT Csoport vezetője ismertette. Hangsúlyozta, szubjektív jellegű, tehát az érzelmi hatásokra kérdezett rá, arra, hogy miképpen élték meg a fiatalok az elmúlt két évet. A válaszokat nyilván befolyásolta, hogy februárban még javában dühöngött a járvány, de ezek így is nagyon elgondolkodtatóak. Kolozsvárról 1296, Sepsiszentgyörgyről 398 fiatal válaszolt, ami a lakossági arányok alapján Háromszék központját tekintve reprezentatívabb eredményt jelent (nemzetiségi szempontból is az, a válaszadók 82 százaléka volt magyar). A sepsiszentgyörgyi fiatalok boldogságszintje az egytől tízig terjedő skálán átlagosan 6,64, ez az érték saját bevallásuk alapján jött ki. A város boldogságszintjét ugyanezek a fiatalok 5,74-ben határozták meg, de az egyéni boldogságszint ezekben a korosztályokban mindenütt magasabb, mint a települési.
Ami a várost illeti, a legjobb jegyet (7,28) a lakónegyedük biztonságára adták a fiatalok, a város egészének biztonságossága azonban csak ötödik helyezett lett (6,59-cel). A második helyre a tisztaság került (7,12-vel, jócskán megelőzve a felmérésben részt vevő többi várost: a romániai átlag 5,89, az európai 5,97 e téren), a harmadikra az elérhetőség (7,10). Ebben a szubjektív rangsorolásban a proaktív város lett a negyedik (6,60), a sor végén pedig az egységes (5,94) és az igazságos (5,83) város áll.
A járvány a fiatalok számára is nagy megpróbáltatást jelentett: 52,7 százalékuk kevesebbszer hagyta el az otthonát, 61,3 százalékuk kevesebb eseményen vett részt, mint korábban, és úgy érzik, hogy a város boldogságszintje is esett. Majdnem 70 százalékuk érzi úgy, hogy Sepsiszentgyörgynek sikerült hatékonyan alkalmazkodnia a helyzethez, és ugyanennyi a koronavírus ellen beoltottak aránya is (az oltást elutasítóké 9,65 százalék). A járvány idején közel 73 százalékuk segített a családtagjainak, barátainak, és ezt a közösségért való cselekvésként fogja fel. Voltak, akik idegeneknek, rászorulóknak, helyi vállalkozásoknak is segítettek, önkénteskedtek, tájékoztattak vagy adományoztak, e kategóriákba a fiatalok 13–31 százaléka tartozik; mindössze 4,52 százalékuk mondta, hogy nem tett semmit a közösségért, 4,02 százalékuk pedig inkább nem válaszolt.
A válaszolók mindannyian Sepsiszentgyörgyön élnek, tanulnak vagy dolgoznak, 44 százalékuk alkalmazott, 9 vállalkozó, 6 szabadúszó, 35 százalékuk egyik sem, közel 5 százalékuk pedig nem válaszolt erre a kérdésre. Legnagyobb arányban (45,7 százalék) a líceumot végzettek válaszoltak, az alapképzéssel rendelkezők közül feleennyien sem (22,5 százalék), posztlíceumot 7, mesterképzést 4,1, doktorit 1,3 százalékuk fejezett be. A válaszolók 60,3 százaléka nő (240 személy), 33,4 százaléka férfi (133 fő), 3,3 százaléka más (13 fő), 3 százaléka (12 fő) pedig kiugrotta ezt a kérdést. Életkor szerint a legtöbben a 19–24 évesek közül válaszoltak (135 fiatal, 35,5 százalékuk), a 25–29 évesek (121 fiatal, 31,8 százalék) és a 14–18 évesek (111 kamasz, 29,2 százalék). A 14 éven aluliak közül ketten, a 30 éven felüliek közül nyolcan vettek még részt a felmérésben, 3-an pedig nem adták meg az életkorukat.
A Boldog város felmérés nem reprezentatív, hiszen az töltötte ki a kérdőíveket, aki akarta, ám Farkas András szerint az adatok így is érdekesek, megmutatják, hol kell mélyebbre ásni: például a biztonság és az igazságosság területén biztosan szükség lenne egy alapos feltárásra, hogy azonosítani lehessen a gondokat, és megoldást lehessen keresni rájuk.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
