Bíróságra megy a Britain First a Facebook ellen

Bíróságra megy a Britain First a Facebook ellen

A Britain First mozgalom Észak-Írországban működő szervezetét az utóbbi időben sorozatos zaklatások érik a hatóságok részéről. Két vezetőjüket, Jayda Frasert és Paul Goldingot „gyűlöletbeszéd” ürügyén letartóztatták és börtönbe vetették, miután kritizálni merészelték a muszlim állatvágás kegyetlen eljárásait.

Bár már mindketten szabadlábon vannak, Jayda számára olyan súlyos viselkedési szabályokat állapítottak meg, amelyek lehetetlenné teszik, hogy közéleti szereplést folytasson. Minderről persze nemigen lehet hallani, mert minden az Izrael-imádó zsidó Tommy Robinson nevétől hangos.

Nemcsak a szervezet vezetőit, hanem tagságát is próbálják ellehetetleníteni. Ennek része volt, amikor néhány hónapja a Facebook letiltotta a mintegy kétmillió követővel rendelkező profiloldalukat, természetesen ők is a „gyűlöletbeszédre” hivatkozva. Nemrég azonban Theresa May brit miniszterelnök egy nyilvános interjúban elszólta magát, és kiderült, hogy a Facebook a brit titkosszolgálatok kérésére cenzúrázta a Britain First oldalát, amit May miniszterelnök a „káros politikai vélemények” elfojtásának szükségességével indokolt.

Hírdetés

A kormány azonban megfeledkezett arról, hogy Észak-Írország, ahol a Britain First működik, speciális jogi státuszú terület, saját törvényekkel. Angliában, Skóciában és Walesben valóban lehetséges a politikai alapú diszkrimináció, mivel az ottani törvények csupán a faji, vallási, nemi vagy szexuális irányultsági alapon történő megkülönböztetést tiltják, a politikai vélemény alapján történőt nem. Észak-Írországban azonban az utóbbi is tilos, s ugyanígy Írországban, ahol a Facebook európai központja működik.

A Britain First eddig mintegy tízezer fontot (3,6 millió forintot) gyűjtött össze egy Facebook ellen indítandó perre, amelynek célja, hogy az óriáscéget rákényszerítsék a törölt oldal visszaállítására. A szervezet állítása szerint a jogászok egybehangzó véleménye szerint a Facebook kénytelen lesz engedni, hiszen magatartása törvénysértő, s a brit kormány is törvényellenesen fordult a céghez.

A fenti módszert egyébként azok a magyar szervezetek is alkalmazhatják, amelyek hasonlóan jártak, hiszen a politikai diszkrimináció Magyarországon is tilos. Az út nem is járatlan, hiszen a Tolvajkergetők oldalát is törölték 2014-ben, majd később módszeresen megakadályoztak minden próbálkozást annak újbóli létrehozására, egészen addig, amíg nem kaptak felszólító levelet egy dublini ügyvédi irodától.


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »