Bevonultak Irakba a törökök

Bevonultak Irakba a törökök

A hadsereg tagjai megjelentek Szíria után Irakban is. Ugyanakkor egyelőre a szíriai hadművelet sem ért véget, Erdogan ugyanis bejelentette, Afrín után Tell Rifatot is be akarják kebelezni.

Új szakaszba került Recep Tayyip Erdogan hadseregének hadművelete. Bagdad ugyanakkor cáfolja a külföldi katonák jelenlétét.

Törökország Irakra is kiterjeszti a kurdokkal szembeni fellépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök közlése szerint az ország hadserege megkezdte az észak-iraki Szindzsarral szembeni offenzíváját. „Már korábban is mondtuk, hogy elindulunk Szindzsar felé. Most megkezdődött a hadművelet” – jelentette ki magabiztosan Trabzon városában. Ezzel szemben az iraki biztonsági erők azt közölték, hogy eddig nem hatolt be külföldi hadsereg az ország területére. Az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspárt (PKK) egységeit folyamatosan sújtja légicsapásokkal a török hadsereg. A PKK fegyveresei 2014-ben vonultak be Észak-Irakba, amikor milicistái az Iszlám Állam által terrorizált jezidi kisebbség segítségére siettek.

A törökök múlt héten is támadták a PKK észak-iraki állásait. Az ankarai hadsereg közlése szerint tucatnyi kurd fegyverest öltek meg. A szomszédos Szíriában Erdogan hadserege január 20-án kezdte meg Olajág nevű hadműveletét, amelyben az volt a cél, hogy elűzzék a török határhoz közel eső területekről a PKK-val szövetséges, szintén kurd Népvédelmi Egységeket (YPG). A térség székhelyére, Afrin centrumába valamivel több mint egy héttel ezelőtt vonult be a török, illetve a vele szövetséges haderő. Az Anadolu állami hírügynökség közlése szerint a várost múlt szombaton foglalták el teljes egészében. Afrin bevétele után Erdogan elnök jelezte, hogy a hadműveletet Irak területére is ki akarja terjeszteni.

Ankara saját közlése szerint azt akarja megakadályozni, hogy összefüggő kurd irányítású terület jöjjön létre, amely iraki és szíriai területeket is magában foglalna. Ankara attól tart, hogy egy ilyen régió komoly veszélyt jelentene Törökország biztonságára nézve, hiszen az államban szintén jelentős kurd kisebbség él.

Recep Tayyip Erdogan egyébként a Trabzonban elhangzott beszédében azt is közölte, hogy az ország hadserege Afrin után a szintén kurdok által ellenőrzött, Szíria északnyugati részén található Tell Rifatot is el akarja foglalni. „Isten is úgy akarja, hogy hamarosan e várost is az ellenőrzésünk alá vonjuk, ezzel elérjük a beavatkozás célját” – jelentette ki. Mint mondta, megakadályozták, hogy „terrorfolyosó” jöjjön létre a határszakasznál.

A PKK-t Törökország mellett az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tartja, az YPG-t ezzel szemben nem. A Kurd Munkáspárt a nyolcvanas évek óta harcol nagyobb kurd autonómiáért Törökországban. Becslések szerint a konfliktusban az eltelt évtizedek során mintegy 40 ezer ember vesztette életét. Németországban múlt szombaton százak tüntettek a török beavatkozás ellen. A frankfurti megmozduláson mintegy 1200-an vettek részt, Hannoverben pedig több százan lehettek jelen.

Az iraki török hadművelet a lehető legrosszabbkor jött az Európai Unió számára, amely tegnap kezdte meg tárgyalásait Erdogannal a Törökországgal 2016-ban megkötött menekültügyi megállapodás meghosszabbításáról. Ennek értelmében a törökök feltartóztatják a szíriai menekülteket, ennek fejében 3 milliárd dollárt kapnak az EU-tól. Ez a kérdés volt a témája Erdogan elnök tegnap esti várnai tanácskozásának, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A felek között komoly érdekellentétek merültek fel. Ankara ugyanis teljes vízummentességet akar az EU teljes területére, Brüsszel azonban erre a török jogsértések miatt sem hajlandó. Az Unió szerint a beutazás megkönnyítése csak abban az esetben képzelhető el, hogy Törökország jelentősen módosítja a sokat bírált terrorellenes törvényét. Erre hivatkozva zártak börtönbe legalább kétszáz újságírót.

Az EU-török viszony még hűvösebbé vált a törökök afrini beavatkozása miatt. Angela Merkel kancellár programjának múlt heti, a német parlamentben, a Bundestagban történt ismertetésekor egyértelműen elítélte a hadműveletet. Egyben felszólította Ankarát, gyorsabban fizesse ki a szíriai menekülteknek ígért támogatást.

Népszava


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »