Görögországban lehetővé teszik, hogy a munkavállalók akár 13 órát is dolgozzanak egy nap. A lépésre a munkaerőhiány miatt van szükség; elsősorban az országba érkezett külföldi munkavállalók élhetnek majd a lehetőséggel. A parlament tegnap fogadta el az erre vonatkozó törvényt a szakszervezetek erőteljes tiltakozása ellenére.
Görögországban súlyos munkaerőhiány alakult ki az utóbbi időben. A tavalyi év végén például a kormány több mint 300 ezer külföldi dolgozót keresett különböző ágazatokba. A legnagyobb hiány a vendéglátásban, a szakmunkákban és a mezőgazdaságban tapasztalható, de informatikai szakemberekre is nagy szükség van – írta akkor az Ekathimerini görög lap. A toborzást jelentősen hátráltatja a bürokrácia, mivel a külföldi munkavállalók engedélyeztetése akár kilenc hónapot is igénybe vehet.
Most Görögország lehet az első EU-tagállam, amely hivatalosan is bevezeti a 13 órás munkanapot a magánszektorban.
A jobbközép kormány célja, hogy Görögország munkaerőpiacát Európa egyik legrugalmasabbjává alakítsa. A gyári dolgozók, pénztárosok és szállodai alkalmazottak hamarosan hosszabb műszakokban dolgozhatnak a változtatás értelmében.
A parlament tegnap szavazott a vitatott törvényjavaslatról, miközben a szakszervezetek országosan tiltakoztak, és már kedden is tartottak egy általános sztrájkot: leállt a közösségi közlekedés és a legtöbb közszolgáltatás is. A növekvő ellenállás dacára a javaslat könnyedén átment a kormányzó Új Demokrácia párt szavazataival.
A görögök lépése szembemegy azzal az európai trenddel, amelyben a rövidebb munkahét felé mozdulnak el. A kormány indoklása szerint azonban a görög társadalom elöregedése, a népességfogyás és a szakképzett munkaerő hiánya miatt elkerülhetetlenné vált a változtatás.
Az új törvény értelmében a munkavállalók évente legfeljebb 37 és fél napig dolgozhatnak naponta 13 órát, a heti munkaidő felső határa pedig 48 óra lehet, amit négy hónap átlagában kell kiszámítani. Az éves túlórák száma legfeljebb 150 óra lehet.
Ugyanakkor a 40 órás munkahét továbbra is a fő szabály marad, és a túlórát 40 százalékos pótlékkal kell díjazni.
A görög Munkaügyi Minisztérium hangsúlyozta, hogy a 13 órás munkanap vállalása önkéntes, és senkit sem kötelezhetnek túlórára. A szakszervezetek viszont azzal érvelnek, hogy a munkáltatók jóval erősebb helyzetben vannak a tárgyalások során, különösen egy olyan országban, ahol gyakorlatilag nincs hagyománya a munkahelyi ellenőrzéseknek.
A jogszabály ezen túlmenően lehetővé teszi, hogy az éves szabadságot kettőnél több részre osszák, rugalmas heti beosztásokat vezessenek be, rövid, akár kétnapos munkaszerződéseket kössenek és gyorsított eljárásban, akár egy mobilalkalmazáson keresztül vegyenek fel új dolgozókat – mindezt a törvény szövege szerint „a vállalatok sürgős munkaerőigényeinek kielégítésére.”
A törvény kritikusai szerint a munkáltatók túlórára kényszeríthetik a munkavállalókat. A közszolgálati dolgozókat képviselő ADEDY szakszervezet közleményében élesen bírálta a kormányt: szerintük a „rugalmas munkaidő” a gyakorlatban nem más, mint a nyolcórás munkanap eltörlése, a családi és társas élet teljes szétrombolása, valamint a túlzott kizsákmányolás legalizálása – számolt be a Politico.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint minden ötödik görög heti 45 óránál többet dolgozik, ami a legmagasabb arány az egész Európai Unióban. Az OECD 2023-as kimutatása alapján Görögország a világ ötödik helyén állt az éves ledolgozott órák számát tekintve – csak Kolumbia, Mexikó, Costa Rica és Chile előzte meg.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
