Az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete követelése ellenére az iskolaügyi dolgozók idén nem kapják meg a 10%-os béremelést. A kormány képviselői állítják, az oktatás prioritás, a fizetésemelésre azonban nincs keret. Az INESS gazdaságkutató intézet szerint hatékony és célzott intézkedésekre van szükség.
Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter a tanítónap alkalmából köszönetet mondott a pedagógusoknak. „Az elmúlt két évben meg kellett küzdenünk a koronavírussal és az oktatásra gyakorolt hatásával. Most azonban egy újabb vészhelyzet sújt bennünket. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, megnyitottuk iskoláink kapuit a háború elől menekülő gyermekek és tanulók előtt. Ezúton szeretnék köszönetet mondani az iskolák minden pedagógusának és dolgozójának, hogy az akadályok ellenére becsülettel megbirkóztak az elmúlt két évvel, és mindent megtettek azért, hogy az új körülmények között is át tudják adni a szükséges ismereteket” – jelentette ki a tárcavezető. A tanítónap apropóján több közszereplő felhívta a figyelmet a pedagógusok társadalmi szerepére, Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő szintén megköszönte a tanárok munkáját, valamint kiemelte, a helyreállítási tervbe prioritásként bekerültek a tanárok munkakörnyezetének javításához szükséges reformok. Az érdemi változásra azonban egyelőre úgy tűnik, várni kell.
A szakszervezetek és oktatási intézmények képviselői február közepén tárgyaltak a kormányfővel, pénzügyminiszterrel és oktatási miniszterrel, a találkozó után azonban kijelentették: nem sikerült megegyezni, az iskolaügyben továbbra is tart az alacsony jutalmazásból eredő elégedetlenség. „A július elsejétől hatályos 3%-os emelést nagyon alacsonynak tartjuk. Kitartunk a követeléseink mellett” – hangsúlyozták a szervezet vezetői, majd hozzátették, nem zárják ki, hogy tüntetni fognak, illetve sztrájkot hirdetnek. Az Ukrajnában kialakult helyzetre való tekintettel viszont úgy döntöttek, egyelőre kivárnak. „Vannak előkészített és jóváhagyott lépéseink, de a határ- időt jelenleg nem tudom megmondani. Szolidárisnak kell lennünk. A helyzet nagyon rossz” – mondta Pavel Ondek, a szervezet elnöke. A kormány azzal indokolta a döntést, hogy a béremelés túl nagy terhet ró a költségvetésre, amit jelenleg nem engedhet meg magának az állam. Az állami szférákban dolgozókhoz hasonlóan így az iskolai alkalmazottak idén egyszeri 350 eurós támogatást kapnak, valamint az év másik felétől 3%-kal emelkedik a fizetésük. Az érdekvédők emlékeztettek, az OĽaNO párt választási programjában 10%-os emelést ígért az iskolaügyi dolgozóknak.
Az INESS gazdaságkutató intézet szintén megvizsgálta a kérdést – Róbert Chovanculiak nemrégiben ismertette a „Józan ésszel a tanárok béréről” című elemzést, melyben állítja, nem kell több millió eurós finanszírozás ahhoz, hogy javuljon a helyzet a hazai oktatás terén. Az elemző szerint Szlovákiában az elmúlt évtizedben viszonylag gyorsan emelkedett a pedagógusok bére – 2012-ig az országos átlagnál kevesebbet kerestek a tanárok, 2020-ra azonban átlagfizetésük elérte annak 119%-át. Ezt azzal magyarázta, míg a pedagógusok fizetése 2009 és 2020 között átlagban 81,6%-kal növekedett, addig az átlagbér a gazdaságban mindössze 52%-os emelkedést produkált. Chovanculiak megjegyezte, az egységes tarifabér táblázatok a regionális különbségek miatt komoly problémát jelentenek. Rámutatott, míg Pozsony megyében egy tanár átlagfizetése 1486,6 euró, addig Eperjes megyében körülbelül 1500 euró. Az eltérés az egyes fizetési osztályok számlájára írható – Kassa megyében a tanárok 33%-a tartozik a legmagasabb osztályba, Pozsony megyében viszont csupán 13%-os arányról van szó. Az eperjesi pedagógusok átlagban 1,7%-kal többet keresnek nyugat-szlovákiai kollégáiknál. A szakértő úgy véli, ez a trend egyáltalán nem tükrözi a piac valódi állapotát – épp ellenkezőleg, a főváros környékén az átlagfizetés 54,3%-kal magasabb, mint Eperjes megyében. „Az eredmény az, hogy Pozsony megyében a helyi átlagbér 83%-át keresik a tanárok, miközben Eperjes megyében annak 138%-át” – derül ki az elemzésből. Hozzátette, a fő probléma az, hogy a tanárok bérénél egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy a szegényebb és gazdagabb régiók között hatalmas különbségek vannak a megélhetési költségek terén. A pozsonyi pedagógusok mindkét oldalról nézve kedvezőtlen helyzetben vannak (alacsony átlagbér, magas költségek), s ezt tükrözi az állásajánlatok száma is. A 2022-es adatok szerint míg Pozsony megyében 219 szabad tanári állás van, addig Zsolna és Eperjes megyében mindössze 26.
Chovanculiak kitért a kezdő pedagógusok bérére is – míg 2015-ben 589 euró volt egy pályakezdő tarifabére, addig 2020-ra elérte a 915 eurót és az első két év alatt (adaptációs időszak) további 6%-os emelésre van lehetőség, így 970 euró egy kezdő tanár fizetése. Az elemző egy példán szemléltette a dolgot – Kisszebenben egy pénztáros kezdőfizetése 890 euró, Pozsonyban 1100 euró. Az élet viszont sokkal drágább a fővárosban, kiváltképp a lakhatás, ezt a tényt a tanárok bérezésénél azonban figyelmen kívül hagyják. Az intézet munkatársai szerint ezt a problémát regionális járulékkal lehetne orvosolni, valamint a rendőrökhöz hasonlóan lakhatási támogatás bevezetése is segítene abban, hogy lelassuljon a pályaelhagyás a nyugat-szlovákiai régiókban. Az elemzés szerint épp a 35 évnél fiatalabb tanárok keresnek aktívan más foglalkozást.
Michal Rehúš, az Oktatási Elemzések Központjának (CVA) dolgozója lapunk érdeklődésére elmondta, a tanárok követeléseit teljesen jogosnak tartja. Hangsúlyozta, tavaly nem történt emelés, júliustól pedig csak plusz 3%-ra számíthatnak. „Tavaly 3,2% volt az infláció, a pénzügyminisztérium becslése alapján idén 6% lesz” – mondta, majd hozzáfűzte, a szaktárca adatai alapján 2020 és 2022 között az átlagbér 13,9%-kal emelkedik, a tanárok bére azonban ugyanebben az időszakban mindössze a másfélszeresére nő. „Ezáltal a tanárok fizetése még kevésbé lesz versenyképes” – figyelmeztet. Úgy véli, a regionális járulék nem válthatja fel az országos szintű béremelést, az infláció ugyanis az egész országban egyformán érinti a pedagógusokat. „A széles körű emelések kiegészítéseként kellene szolgálnia, hogy csökkentse a régiók közötti óriási különbségeket a tanárok fizetésében” – tette hozzá. A szakember emlékeztetett, az alacsony bérek negatívan befolyásolják a tanári szakma iránti érdeklődést. A pedagógusok gazdasági helyzetének további romlása pedig súlyosbíthatja a képzett tanárok hiányát, ez pedig az oktatás minőségének csökkenését eredményezheti.
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke lapunk érdeklődésére elárulta, egyetért azzal, hogy a „pedagógusok bérét emelni kell, hisz a tanárok fizetése gyalázatosan alacsony, a munkájuk pedig felelősségteljes és rengeteg”. A szervezet viszont szakmai téren a magyar tannyelvű intézetek irányába fejti ki tevékenységét, a pedagógusok érdekvédelmének biztosítását a szakszervezetek feladatának tartják.
A témával kapcsolatban felkerestük az oktatási minisztériumot is, konkrét választ a tervezett intézkedésekről nem kaptunk, azt azonban leszögezték: jelenleg is több szinten folynak tárgyalások. Az INESS elemzője rámutatott, Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter pártja a választási programjában prioritásként tüntette fel az oktatást – többek közt azt ígérték, a pályakezdő pedagógusok alapbérét az átlagbér szintjére emelik, illetve pótlékot adnak azoknak a tanároknak, akik olyan régiókban dolgoznak, ahol magasak a költségek.
A Konvalinka mentális egészség és pozitív oktatás intézete tavaly egy felmérést készített a tanárok lelki egészségéről és jólétéről. A válaszadók 95%-a azt mondta, stresszt tapasztal a munkahelyén, ennek fő okaként az elismerés hiányát nevezték meg (37,2%). A stressz másik forrása a szülőkkel való kommunikáció (34,5%), ezután következik az adminisztráció (32,6%) és a kapcsolatok a kollégákkal (28,2%), valamint az iskola vezetőségével (23,8%). A jutalmazás mellett tehát számos olyan tényező van, amely javítása nem feltétlenül pénz kérdése.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
