Beleszólt a magyar politikába egy német EP-képviselő

Változhat a magyar kormány hozzáállása az EU-hoz az áprilisi választás után

Változhat a magyar kormány hozzáállása az Európai Unióhoz (EU) az áprilisi parlamenti választás után – mondta az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző bizottságának német elnöke egy pénteki interjúban.

Inge Grässle a Südwestrundfunk német regionális közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva rámutatott, hogy Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az EU-s költségvetésből, és Magyarország kapja a legtöbb pénzt egy főre vetítve.

Mint mondta, “elviselhetetlen”, hogy éppen ez a két EU-tagállam mutatkozik “különösen engedetlennek” a közösségi jog és az uniós normák  betartásában, és mindig arra kényszeríti a többieket, hogy “megrendszabályozzák” őket.

Azonban Németország “érdekes javaslatokkal” állt elő, elképzelése szerint feltételekhez kell kötni az EU-s pénzek kiosztását – mondta az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, hangsúlyozva, hogy az elképzelés megvalósításával lehetőség nyílik a takarékoskodásra.

Hozzátette, hogy ez nem “büntetés” lenne az olyan tagállamok számára, mint Lengyelország és Magyarország, hiszen kézenfekvő, hogy aki nem tartja be az EU-s jogot, nem várhat szolidaritást a többiektől pénzügyi kérdésekben.

Ezt világossá kell tenni a varsói és a budapesti vezetés előtt – mondta az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának képviselője.

Megjegyezte, hogy szerinte a magyar kormány az áprilisi választás után másként viszonyul majd az EU-hoz, Lengyelország viszont “sokkal nehezebb” eset.

Kifejtette, hogy az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok teszik ki az EU-s költségvetés 80 százalékát, ezért ezen a két területen kell spórolni. Az agrártámogatásoknál meg kell fontolni, hogy érdemes-e az EU pénzéből további gazdagodáshoz segíteni az egyébként is gazdag termelőket – mondta az EP költségvetési ellenőrző bizottságának, kiemelve, hogy a támogatott mezőgazdasági termelők 10 százaléka szerzi meg a támogatások 90 százalékát.

A strukturális és beruházási alapoknál feltételekhez kell kötni a támogatásokat, és csak olyan fejlesztéseket szabad támogatni, amelyek “többletértéket” hordoznak az egész közösség számára, amelyek “hoznak valamint az EU-nak” – tette hozzá Inge Grässle, megjegyezve, hogy a tagállamokban tett látogatási során rendre tapasztalja, hogy az uniós pénzekből “butaságokat finanszíroznak”.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »