A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) vers- és novellaíró pályázatot hirdetett A család Istentől rendelt közösség címmel. Napról napra bemutatjuk a díjazott alkotásokat. Az alábbiakban Bedő Dorottya Családom ölelő karján című versét olvashatják.
CSALÁDOM ÖLELŐ KARJÁN
Porszemek vagyunk, de együtt a sivatag,
Vízcseppek, kikből egyszer óceán dagad.
Zöld mezőn, hullámzó fűszálak vagyunk,
Különbözünk, mégis pázsitot alkotunk.
S szétfú a szél, ha jön a hurrikán?
Szétszéledünk, mert jön egy nagy hullám?
Megtörünk, mert csorda közeleg?
Nem. Mi nem adjuk magunkat ilyen könnyen meg.
Ha jő az orkán, összekarolunk,
Ha nő egy hullám, együtt maradunk,
S ha ménes nyargal át az ugaron,
Meghajlunk s várjuk, jön az irgalom.
Együtt jutunk át minden viharon,
Várunk már, jöjj el, oltalom!
Vigyázd álmaink, örök hatalom!
Öleld át lelkünk, legszentebb nyugalom!
* * *
Forrás: MKPK Sajtószolgálat
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
