Szóval nekiálltak tisztára sikálni és megszerettetni a Jobbikot, a rendszerváltás történetének egyetlen igazi antiszemita pártját, aztán össze is álltak vele. Mármint a maradékával.
Ma a nemzetközi, „haladó” baloldal és a szélsőséges (náci) antifák az antiszemiták. Ezt nem én mondom, hanem azok a nemzetközi, „haladó” baloldaliak, akikben maradt még némi becsület és tisztesség (alig vannak).
Ma az Alexandria Ocasio-Cortez nevű anarchista gazember az antiszemita, meg a hasonszőrű képviselőtársai a demokrata pártban.
És persze nincs új a nap alatt.
A nemzetközi, „haladó” baloldal mindig is antiszemita volt, gondoljunk csak a rendszerváltás előtti időkre, amikor ez a nemzetközi, „haladó” baloldal Izraelt gyűlölte és az araboknak feküdt le, az araboknak nyalt be csontig. Nem lehet elégszer idézni Karinthy Ferencet, Cinit, az egyik legnagyobb magyar zsidó író, Karinthy Frigyes fiát, aki 1967-ben ezt írta naplójába:
„Külön tanulmány a pesti zsidó újságírók, akiknek ugyan mindnek van rokona Tel-Avivban, de most olyan kéjjel gyalázzák Izraelt és a zsidókat, mint az őseredeti nyilasok. Ja persze, ha lehet, a Párt mögé bújva! Ilyenkor én is antiszemita leszek, de nem az izraeli mesterkedésektől, hanem ezektől a pesti firkászoktól, akik mindig túlnyalnak.”
Ennél tökéletesebben soha, senkinek nem sikerült összefoglalni ezeket.
S aztán jött a rendszerváltás, és egy csapásra Izrael-barát lett az összes, és elkezdték gyűlölni az arabokat. S kiadták a jelszót: „A modern antiszemitizmus az Izrael-ellenesség”. És ennek jegyében telt el úgy huszonöt évünk, és minden sarokban találtak egy antiszemitát, és Hanáknét is megtámadták a lichthófból, és Bácsfi Diána is lengetett, ha megfelelő számú kamera volt jelen, és Szabó Albert is átmasírozott a városon, aztán távozott, állítólag Izraelbe… (Bácsfi és Szabó Albert kitalálói és gazdái ma antiszemita plakátokat tesznek ki Budapesten indexes újságírókkal, mert a saját meggyőződéses és szilárd antiszemitizmusukat és Izrael-ellenességüket azért néha el kell fedni az „ősi magyar antiszemitizmus” felmutatásával.)
Aztán az arab (s egyéb iszlám) migráció kezdetével helyreállt az eredeti állapot, a nemzetközi, „haladó” baloldal ismét arabbarát lett, és nekiállt gyűlölni Izraelt, s antiszemitává vált.
Nagyjából ezzel egy időben aztán idehaza nekiláttak beleszeretni a Jobbikba, nekiláttak a kisnyilasok tisztára sikálásának. Hja kérem, a zsidó Péter Gábor is remekül együtt tudott dolgozni az ávósnak átöltözött kisnyilasokkal, szükség volt a „szakértelemre”, s az ellenség úgyis közös, legyen szó kommunistáról vagy náciról, mert az ugyanaz, az ellenség mindig közös, úgy hívják, hogy magabíró parasztember és magabíró polgár.
Szóval nekiálltak tisztára sikálni és megszerettetni a Jobbikot, a rendszerváltás történetének egyetlen igazi antiszemita pártját, aztán össze is álltak vele. Mármint a maradékával. Az ávóssá lett nyilasokkal.
És amikor Kósa Lajos ez ügyben értetlenkedik (értsd: hogyan tudnak vajon a zsidók a nyilasokra szavazni?), akkor kijelentik, hogy Kósa az antiszemita.
Nem. Nem Kósa, nem mi álltunk össze a Jobbikkal. Rossz a címzés. Számoljanak el egyszer a lelkiismeretükkel maguk, már ha van maguknak olyan. Amúgy pedig, mennyire is kell komolyan venni, ha ezek antiszemitáznak? Nos, szerintük már Netanjahu is antiszemita, ugye emlékszünk?
Ennyire kell komolyan venni.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »