Azzá válsz, amiben élsz: a „semlegesítés” posványa

Azzá válsz, amiben élsz: a „semlegesítés” posványa

Bevándorlás Európában? Etnikai krízis a nyugati civilizációban? Gazdasági nehézségek a ragályhelyzet miatt? Egyik sem számít! Legalábbis annyira bizonyosan nem, mint Adolf Hitler szülőházának sorsa. Láthatóan ettől a szegény kis épülettől jobban félnek ezek a szerencsétlen, kiherélt osztrákok, mint bármi más, valódi veszélytől.

Portálunk természetesen nyomon követi az egykori Führer szülőházának sorsát, így például már augusztusban is beszámoltunk róla, miben sántikálnak nyugati szomszédaink. Önálló publicisztikát is írtam a történtekből, ráadásul ekkor épp Ausztriában tartózkodtam, a vezér és kancellár házánál pedig ugyanezen év (2019) márciusában voltunk.

Ellentétben sok más fontos üggyel, amelyet az illetékesek vagy szőnyeg alá söpörnek vagy évekig görgetnek maguk előtt, a múlt megbecstelenítése egészen gyorsan és sikeresen halad, tudhatjuk meg a legfrissebb információkból.

Bizonyára többször láthatták a kedves olvasók – ha máshol nem is, az én publikációimban gyakran – az értéksemlegesség fogalmát. Ez a kifejezés egy az egyben, kiváló módon szemlélteti, mi a hitvallása, mi a totemként imádott jelszava a haldokló európai, nyugati civilizációnak. A teljes szellemi megsemmisülés, a kiherélt szellemi (és testi) állapot megfelelője ez, ahol lényegében „minden mindegy és elfogadott”, csak büszke európai patrióta ne legyél. Ezen a ponton az értéksemlegességet még nyakon öntik egy jó nagy adag hazugsággal is, hiszen a „szent tehénként” tisztelt ügyekben (LMBTQ, Black Lives Matter, liberális „értékrend” propagálása) igazi „bűn” távol maradni, míg nemzeti, értékelvű ügyekben egyenesen elvárás.

Adolf Hitler házát is kiherélik („legegyszerűbb, legjelentéktelenebb lesz”, mint maga a légkör, amelyben élünk). „Semlegesítés” – így nevezi ez a csapat hullarabló az épület teljes átalakítását. Az egészben a legnagyobb röhej pedig az, hogy ez a rakat szerencsétlen azt hiszi, hogyha átalakítják a házat, hogy ne legyen „nemzetiszocialista emlékhely” belőle, akkor azzal magát az eszmeiséget is kitörlik az erre fogékonyak agyából. Látszik, hogy üldözik ugyan, de semmit sem értenek belőle.

Hírdetés

Az épületben nem lesz sem emlékszoba, sem emléktábla. Ezeket mondjuk annyira nem is kell bánnunk, mert még csak az hiányozna, hogy az ő emlékezetpolitikájuk szájíze szerint megalkotott „történelmi szoba” éktelenkedjen a házban. Ilyen szempontból talán jobb is, hogy inkább „semlegesítik” az egészet.

Persze ezen sorok mögött is érdekes üzenet rejlik. Vagy már annyira meghasonlottak, hogy értelmezni sem képesek a múltat, már a saját keretrendszerükön belül sem, vagy kvázi elismerik, hogy a liberális lét- és történelemszemlélet teljes csőd, és az „átlagember” nem úgy viszonyul a „gaz fasisztákhoz”, ahogy azt a liberális kurzus elképzelte. Utóbbi esetén logikus, hogy inkább a teljes eltörlés mellett döntöttek. Egyszerűbb, drasztikusabb megoldás. Külön vicces azonban, hogy azt a komoran, pökhendin álló követ is eltakarítják a ház elöl, ha minden igaz. Pedig bőszen hirdeti a „szabadság és demokrácia” eszményét a „fasizmus” ellenében, de úgy látszik, a liberalizmus és kultúrmarxizmus egyre és egyre többet akar (elvégre Bundás Andiék sem voltak már elég jók a jakabistáknak). Így a kő hamarosan múzeumba kerül, ahogy Sneiderék is politikai múzeumba jutnak.

Milyen ironikus! A nemsemlegesítés, a két nem jellegzetes tulajdonságainak tompítása az LMBTQ-propaganda része, most pedig átveszi azt az emlékezetpolitika is. Így lesz eggyé a rendszer jelenlegi, színtelen-szagtalan mivolta az általuk hirdetett történelemszemlélettel.

Igen…ha valami a velejéig romlott, akkor minden más is romlott lesz, amit létrehoz és kitermel. De vajon hogyan viszonyulnak az osztrákok a normandiai partraszálláshoz? A szovjeteknek a „Győzelem Napján” már lerótták hálájukat „Európa felszabadításáért”, itt az ideje az angolszászok elé is letérdelni.

Ábrahám Barnabás – Kuruc.info


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »