Azonosítatlan röfögő tárgy

Azonosítatlan röfögő tárgy

Miután az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa utasította a Védelmi Minisztériumot, hogy bizonyos UFO-észlelések aktáit tegye nyilvánossá, megindultak a találgatások, hogy vajon hol van az a bizonyos igazság: odaát-e, vagy még odaátabb? Egyvalamiről viszont elfeledkezni látszik mindenki: az azonosítatlan röfögő tárgyakról!***ÖKRÖSSZEKÉR ÉS ŰRRAKÉTA

Sebes Gábor barátom és kollégám (ritka konstelláció!) remek cikkben (KLIKK IDE!) számolt be arról, hogy hol tart jelenleg az UFO-mizéria? S hogy egyáltalán nem kizárt, hogy ezek a bizonyos, minden ismert és/vagy bevallott földi technikánál nagyságrendekkel fejlettebb repülő tárgyak idegen eredetűek.

Bevallom, én magam is azt hittem, hogy az UFO-akták július 1-jei feloldása hatalmas szenzációvá dagad; hogy szakértői vélemények és ellenvélemények csapnak majd össze, hiszen e dolog professzionális és mielőbbi kivizsgálása az emberiség írott történelmének legfontosabb kérdésére adhat választ, vagy egyáltalán segíthet megfogalmazni azt a kérdést, amire érdemi válasz adható.

Ehhez képest a történet megmaradt bulvárszinten. Még maguk az avatott szakemberek is csak idegenkedve nyúlnak a témához, gondolom, azért, nehogy szakmai körökben kóklerséggel vádolják őket. Más magyarázat nemigen lehet arra, hogy miért nem összpontosítjuk minden energiánkat annak kiderítésére, vajon megfigyelnek-e minket? S ha igen, mi célból, valamint miért nem próbálják felvenni velünk a kapcsolatot?

Utóbbira talán adhat némi magyarázatot az a Sebes Gábor cikkében található adat, ami annyira megdöbbentő, hogy elsőre szinte felfoghatatlan: az azonosítatlan repülő tárgyak manőverezési sebessége. A hiperszonikus objektumok ugyanis jóval az emberi szervezet által kibírható 9G-s, de még a vezető nélküli harci gépek maximális terhelhetőségét jelentő 16G-s gyorsuláson is túltesznek, méghozzá nem is akárhogyan! 600G-s gyorsulással manővereznek! Ez a technikai különbség pedig legalább akkora, mint ami az ókori ökrösszekér és az űrrakéta között van.

Jó, perszem, tudom, most törtük le a harmadik hullámot, és különben is, a világ el van foglalva a Too hot to handle újabb évadának történéseivel, ráadásul kijött az ősszel mozikba kerülő Sopranos crossover-film trailere is. Ha pedig misztikus és érthetetlen dolgokra vagyunk kíváncsiak, elég, ha eltöprengünk azon, hogy hova a csudába tűnt Greta Thunberg, vagy mi a bánat az a méhlegelő?

SÜN! SÜN! SÜN!

Ez az egész ezzel a megmagyarázhatatlan közönnyel, ezzel a mérhetetlen passzivitással kicsit olyan komikumba csapott át, amit Kalocsán éltünk át katonatársaimmal éjszakai őrség idején.

Azt ugye megszoktuk, hogy a disznótelep magasságában éjjel 11 óra tájt lehet számítani némi mozgásra, mert a kerítés lyukán olyankor szökött ki rendszeresen disznópásztori minőségben dolgozó katonatársunk, hogy üres málhazsákját odakint telipakolja sörrel, borral, pálinkával, amit aztán viszonylag olcsón adott tovább nekünk.

De a gyors éjszakai léptek, valamint az idegesen szuszogó, horkoló „emberi” hangok csak az alatt a más félév alatt, amíg ott katonáskodtam, három esetben fajultak el annyira, hogy az őrkatona célzott sorozatlövést adott le a hang irányába, amikor az sokadszorra nem reagált a „fegyverhasználat alapjául szolgáló cselekmény abbahagyására irányuló felszólításra” (v.ö. Állj, vagy lövök!)

Így lett bestiálisan szétlőve néhány szegény sünike, akik éjszakai állatok lévén éjszaka mozogtak, mozgásuk közben pedig szakasztott olyan hangokat adtak ki magukból, amiket akár egy ember is kiadhatott volna.

Hírdetés

Hogy miért írom le mindezt?

Csak azért, mert ilyenkor az őrnek az orifonon, azaz a zártláncú rádión azonnal jelentenie kellett az őrszobán lévő őrparancsnoknak a fegyverhasználatot, mire kijött az őrparancsnok a járőrrel és a váltótárssal, az őrt leváltották, szóltak a laktanyaügyeletesnek, aki szintén a helyszínre érkezett, majd közösen rekonstruálták a történteket. Ezután az őrt az őrszobára kísérték, ahol szemrevételezték fegyverét, a fegyverében lévő tárat, valamint a tártáskában lévő tárakat, aztán naplóba vezették a hiányzó lőszerek számát, megszondáztatták a katonát, stb.

Biztos vagyok benne, hogy az amerikai pilóták minden UFO-észlelésénél ennél a procedúránál sokkalta komolyabb kivizsgálás történt, pláne akkor, ha a pilóta a vadászgépéből netán célzott lövéseket leadott az azonosítatlan tárgyra.

HANGYAFARM ÁLLATKÁI

Ehhez képest az akták titkosításának megszüntetése után kaptunk néhány elmosódott felvételt, pár beszámolót, valamint rengeteg lebegtetést, hogy hát van ott még, ahonnan ez jött. De semmi komoly, semmi érdemi, semmi olyan nem látott napvilágot, amire megindulhatna egy össznemzeti tudós csapat, s végre pontot, vagy legalábbis pontos vesszőt tehetnének az ügy végére.

Mert jelenleg ott tartunk, hogy amennyiben a 600G-s manőverezési gyorsulás valós adat, s amennyiben ez többször is megtörtént, tehát nem légköri zavar, gömbvillám, vagy tudom is én, micsoda okozta, akkor valakik valahonnan ideértek, és megfigyelnek minket. Ezt a folyamatot pedig azokhoz az úgynevezett hangyafarmokhoz tudnám hasonlítani, amit egyes emberek kedvtelésből, homokkal feltöltött terráriumban rendeznek be rovarkolóniájuknak.

Erről a hangyafarmról azt kell tudni, hogy létrehozója csak látszólag nem avatkozik bele a történésekbe, valójában pont, hogy ő indítja be a kolóniát azzal, hogy a saját kezével kialakított és teljes mértékben kontrollált élőhelyre teszi az általa vásárolt vagy befogott hangyakirálynőt.

Távol álljon tőlem, hogy ezen a nyomvonalon haladva ontológiai fejtegetésekbe bocsátkozzam. De az mégis csak megdöbbentő, hogy mi, lehetséges megfigyeltek kezdünk tudatára ébredni lehetséges megfigyeltségünknek, s ez nem igazán vet visszhangot kollektív tudatunkban.

Feltéve, de nem megengedve, hogy az általunk elérhető 16G-s gyorsuláshoz képest a 600G-s gyorsulás akkora fejlettségi különbséget jelent, mint amekkora különbség van az ókori ökrösszekéren haladó paraszt és az űrállomáson dolgozó asztronauta között. Ha tehát mi csak piciny hangyatudatúak vagyunk hozzájuk képest, az is lehetséges, hogy a kapcsolatfelvételi kísérlet már megtörtént, csak mi nem fogtuk fel.

***

Amit tehát eddig kaptunk, az se nem bizonyíték, se nem további kérdések feltevésére alkalmas dokumentum, hanem amolyan NatGeo-s bohóckodás, ami tudatosan tartja a sciente fiction talaján a témát.

Közben pedig reménykedhetünk abban, hogy megfigyelőink (már, ha vannak egyáltalán) nem találják úgy, hogy eleget bohóckodtunk már a nukleáris hadászattal, hogy aztán kegyesen szétlapítsanak minket egy bazinagy űr hüvelykujjal, mielőtt még nagyobb bajt csinálunk az univerzumban.

() VBT ()

The post Azonosítatlan röfögő tárgy appeared first on VBT.


Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »