Bár kikerült a projekt az uniós elszámolásból, mégis vizsgálódik a Csalás Elleni Európai Hivatal az Országos Roma Önkormányzat irányítása mellett zajlott Híd a munka világába program ügyében. Az uniós hivatal kihallgatta a szervezet volt elnökét. Közben az adóhatóság tovább nyomozna az ügyben.
A botrányos Híd a munka világába program részleteiről kérdezték a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) munkatársai az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét – értesült a Magyar Nemzet. Információink szerint Hegedüs Istvánt két hete az adóhivatalban működő OLAF koordinációs irodában hallgatták ki. A korábbi ORÖ-vezető megkeresésünkre nem erősítette meg, de nem is cáfolta értesüléseinket. Az, hogy az uniós szervezet vizsgálódik a felzárkóztatási projekt ügyében, azért érdekes, mert nemrég megtudtuk, az kikerült az uniós elszámolásból. A hátrányos helyzetű cigányok munkába segítésére indított program során ugyanis annyi szabálytalanságot követett el az ORÖ, hogy az eredeti tervek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) meg sem kísérelte lehívni a projektre rendelkezésre álló európai uniós forrást. Ez azt jelenti, hogy teljes egészében a hazai költségvetés finanszírozta a felzárkóztatási programban elköltött 1,6 milliárd forintot.
Tovább nyomoz az adóhivatal
Tegnap kiderült az is, hogy a csigalassúsággal haladó nyomozást az ügyben továbbra sem zárta le az adóhivatal, hanem az eljárás határidejének októberig történő meghosszabbítását indítványozták. A Híd a munka világába program okán tavaly május elején rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt.
A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytatja ismeretlen személy ellen, ám eredmény nincs az ügyben. Összehasonlításképpen érdekes, hogy a brókerbotrányokkal körülbelül egy időben indult nyomozás az ORÖ-nél, azonban a Buda-Cash és a Quaestor ügyében már vádat is emeltek a hatóságok. Az utóbbi esetében 5458 rendbeli csalást és sikkasztást állapítottak meg, és több mint 2500 oldalas vádirat készült. Igaz, abban az ügyben nem az adóhatóság, hanem az ügyészség járt el.
Elmaradt a vasszigor
A humántárca egyébként márciusban jelentette be, hogy visszaköveteli az ORÖ-től a felzárkóztatási program költségvetését, összesen 1,6 milliárd forintot. Ugyanakkor a minisztérium csak a nyilvánosság előtt mutatott vasszigort a cigány szervezettel szemben. Valójában az ORÖ kirívóan méltányos feltételek mellett törlesztheti adósságát. A kormány 12 havi részletfizetést engedményezett, a részleteket viszont nem egyenlő részekre osztva – havonta több mint 130 millió forintonként – kell megfizetnie a kisebbségi önkormányzatnak. Megállapodásuk alapján a roma szervezetnek a törlesztés első 11 hónapjában mindössze a teljes tartozás alig több mint 3 százalékát kell teljesítenie, összesen 55 millió forintot, azaz havonta ötmilliót. A tizenkettedik hónapban pedig a fennmaradó több mint másfél milliárd forintot egy összegben kell törlesztenie. Azonban ez aligha sikerülhet. Ráadásul a roma önkormányzat a legutóbbi közgyűlésén átadta a programban vásárolt ingatlanjait az általa létrehozott foglalkoztatási szövetkezetnek, így szinte lehetetlen lesz behajtani az adósságot.
A felzárkóztatási program még Farkas Flórián miniszterelnöki biztos ORÖ-elnöksége idején indult. Az elköltött százmilliók miatt záporoznak a feljelentések.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 28.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
